Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

EMI-tábor GyergyószentmiklósonNemzetstratégiáról, magyar küldetésről

2019. augusztus 12., hétfő, Belföld

A szülőföldön való megmaradásról, az erdélyi magyarság elleni támadásokról, Magyarország nemzetstratégiájáról, a börtönben raboskodó Beke István és Szőcs Zoltán ügyéről is szó esett az EMI-táborban rendezett beszélgetéseken a hétvégén.

A Magyar Polgári Párt közleménye szerint a Magyar nemzetstratégia Erdélyben és a Kárpát-medencében című beszélgetésen Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke és Sorbán Attila Örs, az Erdélyi Magyar Ifjak elnöke osztotta meg gondolatait.

Nagyon sok kihívással kell szembenéznie az erdélyi magyarságnak, a szülőföldön való megmaradás egyre inkább kérdésessé válik, megoldást a támadások elleni egységes fellépés hozhat – fejtette ki Sorbán Attila Örs, aki a magyar összefogás megteremtése érdekében megismételte korábbi javaslatát a nemzeti kerekasztal megalapítására.

Mezei János a Magyar Polgári Párt nevében üdvözölte az EMI kezdeményezését, szerinte nemzeti ügyekben csak az egységes fellépés lehet célravezető. „Fontos megegyezni egy olyan minimumban, ami mellől egyetlen magyar szervezet sem tágíthat. Egységet kell képviselnünk. Ha a politikusok a közösség érdekei alá rendelik saját érdekeiket, van jövő” – fejtette ki. A megmaradás másik feltételeként a többségi nemzettel való kommunikáció fontosságát emelte ki.

Szász Jenő Székelyföldnek a Románia egészéhez viszonyított helyzetéről beszélt, statisztikai adatokkal mutatva rá azokra a gazdasági, társadalmi szegmensekre, amelyek gyengébben, illetve amelyek erősebben működnek itt, mint általában az országban. Székelyföld versenyképességének megteremtéséhez egyetlen lehetőség a térség gazdasági és kulturális felzárkóztatása – szögezte le.

Az elszakított országrészeken és a diaszpórában élő magyarság megmaradásáról ma már az anyaország is gondoskodik, a magyar kormány a határok fölötti nemzetegyesítést tűzte ki célul – hívta felé a figyelmet Kövér László, aki ismertette a nemzetpolitika alakulásának jelentősebb állomásait. A Magyar Országgyűlés elnöke ugyanakkor rámutatott: csak erős Magyarország képes forrásokat mozgósítani bővülő értékben a határon túli magyar közösségek támogatására, csak erős és tekintéllyel bíró Magyarország képes nemzetközi fórumokon fellépni az elszakított nemzetrészek érdekvédelmében. Kitért a demográfiai helyzetre is, amelynek javításához a gyermekvállalás útjában álló akadályok lebontásán túl mentalitásváltásra is szükség van. Mint mondta, Magyarország élen jár Európában abban, hogy a hazai összterméke (GDP) közel öt százalékát fordítja a népesedéspolitikára, de a kormány családpolitikája csak azt célozza, hogy elhárítsa a gyermekvállalás fizikai és anyagi akadályait a fiatalok útjából. A munka neheze azonban csak ezután jön, mert a kedvezőtlen demográfiai folyamatok megfordításához mentalitásváltásra is szükség van. Divattá kell tenni a többgyermekes családmodellt. Erre Székelyföldön van már pozitív példa: egy meg nem nevezett községben a születések száma meghaladta a temetésekét, mert divattá vált a 2–3–4 gyermekes család. Kövér szerint a gyermekvállalási kedvet a közösség mintaadó ereje befolyásolja, rá kell ébreszteni az embereket arra, hogy nem az a jó magyar, aki magyarul beszél, hanem az, akinek három-négy gyermeke, 9–16 unokája van, valamennyien magyarul beszélnek és elkötelezettek a nemzet ügye iránt.

Kövér László leszögezte: egy pénzügyileg stabil, gazdaságilag prosperáló, népesedésben jövőt ígérő, nemzetközi szempontból növekvő tekintéllyel bíró, erős családokból, erős lokális és egyházi közösségekből felépülő Magyarországot szeretnének látni, amely a magyarok által is lakott országokkal kölcsönösen előnyös kapcsolatok sűrű szövedékén keresztül kapcsolódik össze. Olyan helyzetet kell előidézni, amelyben Magyarország és szomszédai kölcsönösen érdekeltek a másik sikerében. Ha ez működő modell Magyarország és Szerbia viszonyában, nem kell feladni a reményt, hogy előbb-utóbb a román–magyar viszonyt is ez jellemzi majd – vélekedett.

A Beke–Szőcs-ügyről tartott előadáson Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt parlamenti képviselője és Szőcs Csongor, a bebörtönzött Szőcs Zoltán testvére foglalta össze a kézdivásárhelyi fiatalok ügyének fejleményeit.  A Sorbán Attila Örs moderálásával zajló beszélgetésen Beke István felesége, Beke Csilla nem tudott eleget tenni a beszélgetésre szóló meghívásnak, levélben megfogalmazott üzenetét vitaindítóként olvasta fel a moderátor. Ebben Beke Csilla nehezményezi, hogy az ártatlanul elítélt férfiak esetében a meghurcoltatásuk kezdete óta eltelt közel négy év nem bizonyult elégségesnek ahhoz, hogy egységes igazságszolgáltatási, diplomáciai és politikai fellépés mutatkozzon meg az erdélyi politikum részéről. Mint írja, ez az idő nem volt elég arra, hogy néhány választott képviselőn kívül, politikusaink részéről egységes kiállás valósuljon meg. „Ha ennyit nem lehetett megtenni a Beke–Szőcs-ügyben tapasztalt jogsértések tárgyában, felemelni szavukat itthon és az Európai Parlamentben, akkor hogyan beszélhetünk bizalmi viszonyról az erdélyi magyar közösséggel?” – teszi fel a kérdést levelében Beke Csilla.

Szőcs Csongor részletesen ismertette a bebörtönzött két férfi ügyében zajló „igazságszolgáltatási eljárás” folyamatát, rámutatva a jogsértésekre, az alkalmazott kettős mércére, a román állam alkotmányellenes intézkedéseire.

Kulcsár-Terza József hozzászólásában beszámolt: parlamenti képviselői minőségében tizenhét alkalommal látogatta meg a két férfit a börtönben. Szőcs Zoltánról és Beke Istvánról Kulcsár-Terza azt mondta, jól vannak. „Bátrak, erősek, ki fogják bírni. Az a kérdés, hogy mi ki fogjuk-e bírni” – mondotta.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint tisztségben marad-e a Dăncilă-kormány év végéig?






eredmények
szavazatok száma 587
szavazógép
2019-08-12: Belföld - :

Tüntettek a kormány ellen Bukarestben

Ismét a kormány székháza elé vonultak a szabadságukra hazaérkezett, külföldön dolgozó romániai vendégmunkások a tavalyi, tömegoszlatással végződött kormányellenes megmozdulásuk évfordulóján szombaton, a tüntetőkhöz az ellenzéki pártok hívei is csatlakoztak. A tiltakozók a tavalyi karhatalmi erőszak kitervelőinek és végrehajtóinak felelősségre vonását, valamint a Viorica Dăncilă vezette kormány távozását követelték. Az előző évtől eltérően az idei megmozduláson nem történtek komolyabb incidensek, ezt Georgian Enache, a csendőrség szóvivője hivatalosan is megerősítette a tüntetés után. A bukaresti demonstrációval egy időben több romániai és nyugat-európai nagyvárosban is szimpátiatüntetések zajlottak.
2019-08-12: Máról holnapra - Nagy D. István:

A fejetlenség diadala

Igazán dicséretet érdemel Viorica Dăncilă miniszterelnök, amiért sikerült hibátlanul felolvasnia a kormány legutóbbi ülésén a valószínűleg neki gondosan tollba mondottakat, melyek szerint minden rendben az év első költségvetés-kiigazításával. Tartják az előirányzott hiánycélt, a gazdasági növekedés is a tervek szerinti, és folytatják a beruházásokat a prioritást élvező ágazatokban: az oktatásban, az egészségügyben, a közúti infrastruktúrában, a helyi fejlesztések terén. Nem felejtette el megemlíteni azt sem, hogy a megemelt fizetésekre és nyugdíjakra is rendelkezésre állnak a pénzügyi források.