A magyar közösséget ért hátrányos megkülönböztetéseket nem lehet és nem is szabad rangsorolni, de talán az oktatásban történő akadályoztatás jár az egyik legsúlyosabb következménnyel, mert anyanyelvünk és az anyanyelven való érvényesülés forog kockán.
Ha megfosztanak magyar iskoláinktól, történelmi hagyományokkal rendelkezÅ‘ magyar felsÅ‘fokú intézményeinktÅ‘l, megmaradásunk kerül veszélybe. De azzal is csapást lehet mérni közösségünkre, ha lehetetlen elvárások miatt kiesnek a rostán azok, akik nem beszélik az állam nyelvét anyanyelvi szinten, ha az óvodától az egyetemig azzal szembesÃtik Å‘ket, hogy emiatt kevesebbek román társaiknál.
Hogy miért idÅ‘szerű ez a kérdés vakáció kellÅ‘s közepén? Nem csak azért, mert közeleg a pótérettségi, hanem mert úgy tűnik, folytatni kell a harcot egy olyan ügyben, amelyrÅ‘l már-már azt hittük, megnyertük, és amelyrÅ‘l a múlt hónapban a nép ügyvédje is megállapÃtotta, hogy diszkriminatÃv a kisebbségi diákokra nézve. Egy 2016-os minisztériumi döntés értelmében ugyanis lehetÅ‘vé vált, hogy az egyetemi alapképzésre, mesterire, doktori képzésre jelentkezÅ‘ diákokat a román nyelv ismeretébÅ‘l vizsgáztassák, ha nem román tannyelvű középiskolát végeztek. ElÅ‘bb az ombudsman kérte az oktatási minisztériumot, hogy vonja vissza a rendelkezést, a napokban pedig Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke tette szóvá a módszertan diszkriminatÃv jellegét, miután az oktatási minisztérium egy uniós jogszabályra hivatkozva elutasÃtotta a rendelkezés érvénytelenÃtését. A szaktárca leszögezte, az idegen nyelvek esetében három próbán – Ãrásbeli, szóbeli és szövegértés – kell bizonyÃtani a nyelv ismeretét, és hat különbözÅ‘ szinten kell teljesÃteni a nyelvi követelményeket, erre pedig a hazai román nyelvi érettségi vizsga nem alkalmas. A minisztérium tehát akaratlanul is beismeri, hogy hibás a rendszer, mégsem néz körül saját háza táján, inkább az egyetemekre felvételizÅ‘k nyakába varr egy újabb diszkriminatÃv megmérettetést.
Hol voltak a magyar közösség minisztériumi képviselÅ‘i, amikor ez a rendelkezés megszületett? Miként nézheti tétlenül a kisebbségi oktatásért felelÅ‘s magyar államtitkár, hogy ugyanazt az érettségi vizsgát a román diákok esetében megfelelÅ‘nek tartja a szaktárca a román nyelv ismeretének mérésére, de elutasÃtja, ha kisebbségi tanulóról van szó? Meddig adják nevüket magyar tisztségviselÅ‘k olyan döntésekhez, amelyek súlyosan sértik jogainkat? Ha pedig arra hivatkoznak – ahogyan nemegyszer történt –, hogy nem tudtak róla, akkor miért vállalnak szerepet olyan gépezetben, ahol mellÅ‘zik Å‘ket még az olyan döntéseknél is, amelyekért Å‘k felelnek?
Válaszok helyett határozott kiállást várunk mindazok részérÅ‘l, akik felelÅ‘sséget vállaltak közösségünk érdekeinek képviseletére, jogaink megvédésére. Ha nem Ãgy történik, súlyos, visszaÂfordÃthatatlan veszteségek érhetnek. Ezt pedig egyetlen választott vagy kinevezett képviselÅ‘nk sem akarhatja.