Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Szent István címeres megjelenítése

2019. augusztus 20., kedd, História

Első királyunk címeres megjelenítése már a 14. század derekán írt Képes Krónikában megfigyelhető. A Koppány elleni hadba vonulást elbeszélő fejezet kezdő S iniciáléjában a krónika festője feje körül dicsfénnyel örökíti meg államalapító uralkodónk vörössel és ezüsttel sávozott ruhába öltöztetett alakját. István baljában hármashalom középső ormán álló kettős keresztes pajzsot, jobbjában bannière típusú zászlót tart.

  • István király legyőzi Keán vezért (Képes Krónika)
    István király legyőzi Keán vezért (Képes Krónika)

A kettős keresztet már a mellén viseli István a következő oldal Gyula vezér legyőzését megörökítő minia­túráján, az azt követő oldal Keán vezér legyőzését bemutató képén és az alatta látható P iniciáléban. A Keán elleni csata képén a király mellett álló, lova kantárszárát tartó csatlós kezébe ugyancsak vörös mezőben kettős keresztet mutató pajzsot adott a miniátor, miként a háttérben megörökített csatajelenet zászlaja is hasonló ábrázolású. A Képes Krónika megfestése az élő heraldika virágkorába esett, olyan időszakra, amikor a magyarországi címerhasználat már csaknem két évszázados múltra tekinthetett vissza. Aligha kell hát csodálkozni, ha a kortársak a legtermészetesebbnek tartották, hogy már Szent István is használt címert. Ez a – téves – felfogás később elterjedt, s szinte napjainkig megfigyelhető.

Érdekes címerváltozatot mutat be Thuróczy János krónikája, amely a sávozott-kettős keresztes magyar címert nem hasított, hanem négyelt pajzsban ábrázolja Szent István képe mellett, 1–4. mezejében a zöld hármashalom középső ormán álló kettős kereszttel, 2–3. mezejében vörös-ezüst sávozattal.

A Szent István ábrázolásával foglalkozó művészettörténeti irodalom forrásfeltárásai alapján újabban többféle értelmezése is megfigyelhető a magyar királyi – mai fogalmaink szerint egyben állami –  címerábrázolásoknak. (…)

Szent Istvánt a barokk kortól kezdve leggyakrabban abban a Hartvik-legenda által megörökített jelenetben ábrázolják a művészek, ahol első királyunk Magyarország Patrónájának ajánlja fel az országát. E jelenet kísérő tárgyai között az uralkodói jelvények, a kereszt, a templom és az ország térképe mellett az országcímer is szerepelni szokott. (...)

Csak a koronázási jelvényeket (a Szent Koronát, jogart, keresztet) ajánlja fel a felhőben lebegő, kezében gyermeket tartó, koronás Szűz Máriának a féltérdre ereszkedő Szent István a szatmári káptalan 1838-as címeres pecsétjén. A budai koronázótemplomban Lotz Károly (1883–1904) is felhasználta a heraldikai ábrázolásmódban rejlő művészi lehetőségeket, amikor a főhajó bal oldalán úgy örökítette meg Szent Istvánt, amint a Konrád császár ellen való hadba vonulása előtt magát Szűz Mária oltalmába ajánlja. A kompozíció közepén látható Mária-oltár lépcsőjén térdel István, kezében a magyar címerpajzzsal.

 

Szent István ábrázolása a Thuróczi-krónikában. Fotó: corvina.hu

 

Valamennyi, nagy királyunk alakját címerrel megörökítő s így köztük az ország Szent István által való felajánlását bemutató címeres ábrázolásnak, freskónak van egy komoly heraldikai hibája: a hasított mezejű, vörös-ezüst sávozatot, illetve a zöld hármashalom középső ormán álló kettős keresztet ábrázoló, két pajzsfélből összetett magyar kiscímer nem létezett még Szent István korában, sőt, a 11. század első felének Európájában a címerek is teljességgel ismeretlenek voltak. (...)

A trónján ülő Szent Istvánt láthatjuk a Veszprém megyei Bakonyszentkirály 1998-ban felvett (név)címerében. Ákosfalva (Maros megye) 18. században alapított katolikus plébániája kör alakú pecsétjén az országát Szűz Máriának felajánló térdelő Szent Isvánt örökíti meg. Csíkszentkirály plébániájának a pecsétjén oltár és Madonna-ábrázolás előtt térdel a király. A mikházi (Maros megye) ferences kolostor 1739-ből származó pecsétjén az uralkodó térdelve ajánlja fel országát Szűz Máriának. (...)

A szentet a fej körüli nimbusz, a királyi méltóságot általában a korona, a jogar és az országalma fejezi ki, azaz olyan uralkodói jelvényekkel jelenítik meg első királyunkat, amilyeneket a középkori, kora újkori művészek elképzeltek. Ugyanakkor a királylándzsa, amelyről pedig tudjuk, hogy István jelvénye volt, nem szerepel a heraldikus Szent István-képek, pecsétek ábrázolásain. A címeres ábrázolásokon is – mint általában – a komolyság, az öreges arc, a hosszú haj és szakáll jellemzi államalapító uralkodónkat. Ezen nincs is mit csodálkoznunk, hiszen a magyar címerfejlődésre általában jellemző természetes ábrázolásmódra törekvés magától értetődően közel hozta egymáshoz a heraldikában és azon kívül szereplő Szent István alakját. A címerek, egyes későbbi korból származó koronázási jelvények anakronisztikus visszavetítését a 11. századra jórészt menti a már korán kialakuló hagyomány s az István személye iránt folyamatosan megmutatkozó tisztelet: a címeres, jogaros, országalmás király­ábrázolási mód már a középkorban kialakult, a középkori István-ábrázolásokon szereplő abroncskoronát pedig méltán helyettesíthette a későbbi művészet az általa elképzelt Szent Koronával, hiszen a legújabb korig az volt az uralkodó nézet, hogy a Szent Korona azonos azzal, amellyel államalapító királyunkat megkoronázták.

BERTÉNYI IVÁN
(Részlet a szerző Szent István és a heraldika című, a Korunk 2016. augusztusi számában megjelent tanulmányából. Köszöntjük a 80 éves Bertényi Iván heraldikust.)

Hozzászólások
Szavazás
Önk kire szavaz az elnökválasztás második fordulójában?








eredmények
szavazatok száma 964
szavazógép
2019-08-20: História - :

Szent István király ünnepe

Augusztus 20. államalapító Szent István királyunk ünnepe, nemzeti ünnep, Magyarország hivatalos állami ünnepe, egyben az új kenyér ünnepe is.
2019-08-20: Gazdakör - Bokor Gábor:

Jó megélhetést biztosít a zöldségtermesztés

Jövedelmező foglalkozás a zöldségtermesztés, kis területen is jelentős bevételt lehet megvalósítani – tudtuk meg Vass Rezső kézdivásárhelyi gazdától, aki falugazdászi tevékenységet is végez. Az agrármérnök végzettségű Vass tíz évvel ezelőtt kezdett el gazdálkodni, akkoriban a munkát édesapja mellett végezte. 2007-től – édesapja halála után – önállóan dolgozik. Tizenhárom hektáron szántóföldi növénytermesztést folytat, Esztelneken pedig 12 árnyi fóliasátorban zöldséget termel.