Sokszor egy külföldi ország két pontja közötti kommunikáció is amerikai csatornákon át haladt. Mára azonban ez a hegemónia eltűnt, a súlypontok áthelyeződtek, hiszen az adatáramlás egyre inkább az Egyesült Államokon kívül folyik. Alig egy évtizede az internetes forgalom 70 százaléka még Amerikán keresztül bonyolódott, ma részesedése csak 25 százalék. Ezt azt jelenti, hogy a világháló feletti kontroll egyre inkább kikerül az amerikai vállalatok kezéből.

A folyamatban döntő szerepe volt a 2001. szeptemberi terrortámadásnak, pontosabban a terroristák elleni küzdelem jegyében hozott úgynevezett Hazafi-törvénynek. Az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal ugyanis szorosan együttműködik a telekommunikációs cégekkel, s ennek része a külföldi internetes kommunikáció ellenőrzése. A kanadai és az európai forgalom is egyre inkább elfordult az Egyesült Államoktól: sok külföldi cég tart attól, hogy adatai nincsenek biztonságban, az amerikai felderítés, ha kell, akár engedély nélkül is figyeli a kommunikációt. Továbbá Japán is egyre inkább arra törekszik, hogy Indián és Kínán keresztül irányítsa adatforgalmát.

Az átalakulás irányát jellemzi, hogy az internetes felhasználók számát tekintve Kína júniusban lekörözte az Egyesült Államokat. Ázsia egészében 578,5 millióan interneteznek, miközben a lakosságnak csak 15,3 százaléka csatlakozik a világhálóra. Észak-Amerikában 237 milliós az internetet használók tábora a népesség 71 százalékos bekötöttsége mellett.

Amerikai szakértők aggódva veszik tudomásul, hogy az internetes fölény megszűntével az Egyesült Államok veszített versenyelőnyéből, a vezető technológiai beruházások részben más országokba helyeződnek át. Indiában és Kíná­ban mindenesetre olyan következő generációs internetes fejlesztések történnek, amelyek valószínűleg meg fogják határozni a világháló jövőjét. (MTI)