Az adócsalás elleni küzdelem fokozására irányuló összehangolt uniós stratégiával foglalkozik Sharon Bowles brit liberális európai parlamenti képviselő jelentése, amelyet szeptember 1-jén vitatott meg Brüsszelben az EP plenáris ülése.
Az adócsalásnak betudható, közvetlen és közvetett adóveszteség az EU-ban becslések szerint éves szinten eléri a 200—250 milliárd eurót. Ez az unió GDP-jének 2—2,25 százaléka. Az adócsalás súlyos következményekkel jár a nemzeti költségvetésekre és az Európai Unió forrásrendszerére, az ésszerű és átlátható adózás elvének megsértéseit eredményezi, és torzítja a versenyt. Ráadásul ,,a tisztességes vállalkozások versenyhátrányt szenvednek az adócsalás miatt, és az adóbevétel kiesését végső soron az európai adófizetők kompenzálják más adók formájában" — állapítja meg a jelentés.
A javaslat szerint az EP-nek fel kell szólítania a tagállamokat arra, hogy ,,vegyék végre komolyan az adócsalás elleni harcot". A képviselők úgy vélik, ,,továbbra is hosszú távú megoldást jelent az adócsalás elleni hatékony küzdelemben a származási elven alapuló hozzáadottérték-adó rendszerének létrehozása". Eszerint a tagállamok közötti áfaköteles ügyleteket a származási országban adóztatnák a nullakulcs alkalmazása helyett.
A jelentés emlékeztet arra, hogy ,,a feketegazdaság megszüntetése csak megfelelő ösztönzések alkalmazásával valósítható meg". Kiemeli, hogy a tagállamok nem küzdhetik le elszigetelten a határokon átnyúló adócsalást, és hogy a tagállamoknak egymáséhoz hasonló intézkedéseket kell hozniuk a csalók ellen, különösen a büntetések és a büntetőeljárások terén, függetlenül attól, hogy hol következett be a bevételkiesés. A képviselők ilyen együttműködés kialakítására várnak javaslatokat az Európai Bizottságtól.
A jelentés kitér arra, hogy az adóparadicsomok gátolják a fenntartható gazdasági növekedést és munkahelybővítést célzó lisszaboni stratégia végrehajtását, ,,mivel lenyomják az adókulcsokat és általában a jövedelemadókat, fokozva ezáltal az adóverseny hatásait, ami gyengíti a tagállamok fiskális szuverenitását". A képviselők úgy vélik, hogy az adóparadicsomok megszüntetését három stratégiai irány egyidejű érvényesülése szolgálhatja. Ezek az adókikerülés elleni küzdelem, a megtakarítási irányelv hatályának bővítése, valamint az OECD felkérése arra, hogy tagjai révén büntesse a nem együttműködő adóparadicsomokat. A jelentés szorgalmazza, hogy világszerte legyen prioritás az adóparadicsomok megszüntetése. (MTI)
