Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Mozgalommá váltak a családtalálkozók

2019. szeptember 10., kedd, Riport

Augusztus végén Barót adott helyet a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete egyhetes riporttáborának, melynek e sorok írója is résztvevője volt. Első ott készült riportjában arra kereste a feleletet, hogy miként élték túl a Barót-köpeci szénmedence falvai a megszakításokkal 180 évig működő szénbányászat megszűnését, ebben a riportjában pedig arra, hogy mennyit nyomnak a latban az egyre jobban teret hódító nemzetségkutatásunkban a családi találkozók.

  • Ünneplő Péterfiek Nagyajtán
    Ünneplő Péterfiek Nagyajtán

Nem cél és nem is könnyű

kimutatást készíteni a Háromszéken eddig megszervezett és lezajlott kisebb-nagyobb, olykor több napra terjedő családi találkozókról. Mindig azok vállalták ezek megszervezését, akik szükségét látták annak, hogy végre-valahára egy csokorba gyűjtsék a szó legszorosabb értelmében az egy gyökérből-vérből származó ágas-bogas famíliákat. A leszármazottak többsége keveset vagy éppenséggel semmit sem tudott családjuk történelmi múltjáról, alig-alig tartották egymással a kapcsolatot, sokan csak sejtették, hogy rokonok lehetnek. Pedig a ma már tudománnyá fejlődött genealógia bizonyítja, hogy nyelvünk, zenei anyanyelvünk mellett éppen közös vérségi-rokoni kapcsolatunk az, amibe kapaszkodhatunk bármilyen emberpróbáló időszakban, mert ez sok-sok kérdésben megtartóerejű jó kapocsnak bizonyult és bizonyul! Lapunk ezt a célt szándékozott elérni azzal is, hogy heti megjelenéssel egy-egy háromszéki élő-alkotó családot mutat be, nem is beszélve dr. Szekeres Attila belső munkatársunk időnként megjelenő, főleg címertani témájú írásairól, beszámolóiról. Ebbéli munkánkban nincs és nem is lehet szó sorrendről és rangról, már közel 30 esztendeje folynak mifelénk a sikeres családi fórumok templomokban, kultúrházakban, gyülekezeti termekben és Isten szabad ege alatt is, többedszer gyűltek immáron egy csokorba a Köntcze­iek, a Márkok, a Petkék, a Zsigmondok legkülönbözőbb rendű és rangú famíliái Kézdiszéken, Sepsiszéken, Orbaiszéken és Erdővidéken. Ezúttal a nagyajtai Péterfi nemzetség és a bölöni Sikó család egy napon, de külön-külön tartott családi találkozójának meghívottjaként kerestem riportalanyaimat.


Emléktáblát avattak a Péterfiek

„És úgy megszaporítom utódaidat, hogy annyian lesznek, mint az égen a csillag” – olvasta Mózes könyvéből szószéki beszéde alapigéjét tiszteletes Mikó Ferenc tarcsafalvi unitárius lelkész a nagyajtai templomban a Péterfi família családi találkozója alkalmával. Örömét fejezte ki, hogy ezen a vidéken is szaporodnak a családi találkozók, amelyeknek egyre nagyobb a jelentőségük a vérségi-rokoni kapcsolatok megszilárdításában. Elmondta, hogy létezik egy családrendszer-elmélet, amely megalapozza a többgenerációs családkutatás fontosságát, a nagyobb családok biztonságot jelentenek a bajban a megpróbáltatásokkal küzdő kisebbeknek, óvják, biztatják, erőt adnak a gyengébb kisközösségeknek. Makrogenealógiának nevezte a családtalálkozókat, melyek jóra vezetnek, óvnak Isten áldásával. Kiderült, hogy Mikó Ferenc gyökerei bölöni eredetűek, de rokoni szálak fűzik a Péterfiekhez is.

A Péterfi családok találkozóinak létrejöttéről a budapesti Péterfy Miklós nyugalmazott mérnököt, családkutatót és egyben szervezőt kérdeztük, aki elmondta, hogy ez volt a hatodik találkozójuk, s az elmúlt esztendőkben majdnem teljesen összeállt a család története. „Legutóbbi kutatásunk alkalmával kiderült, hogy a nagyajtai Péterfiek eredetileg a kibédi családi gyöktörzstől származnak, azóta már el is mélyült a két família kapcsolata és barátsága” – mondotta.

Vetített képes beszámoló hangzott el a családban történt eddigi eseményekről, örömmel hallottuk, hogy két fiatal – Mihály János és Péter Géza – hazatért  Nagyajtára külföldi tanulmányai után, ott elsajátított tudásukat felhasználva itthon teremtettek, teremtenek maguknak megélhetést. Elkészült a família terjedelmes családfája és Péterfy Miklós bejelentette, hogy a jövő évi találkozóra egy kötetbe szándékszik összefoglalni az eddig összegyűjtött családtörténeti adatokat.

Péterfi Jánosnak Bocskai István, Erdély fejedelme 1606-ban a hadjáratokban mutatott hűségéért lófőséggel járó kiváltságokat adományozott, az erről szóló oklevelet Sepsiszentgyörgyön hirdették ki 1607-ben. Terjedelmi okok miatt mi csak a több mint 400 éves família néhány kiemelkedőbb tagjáról szólhatunk: Péterfy Áron (1849–1923) homoródalmási unitárius kántortanító, iskolaigazgató a kéziratos Családi feljegyzések megőrzője volt. A családhoz tartozott Péterfi Sámuel (1821–1884), Bem tábornok tüzértisztje, székelykeresztúri kollégiumi tanár, Péterffy Dénes (1851–1925) unitárius esperes, teológiai tanár, az Unitárius Irodalmi Társaság tagja, valamint Péterfi Sándor (1824–1909) negyvennyolcas honvédhuszár százados, akiről, mint a Tömösi-szorosban vívott harcok egyik bátor tisztjéről Orbán Balázs is megemlékezik A Székelyföld leírásában. Porai a középajtai temetőben nyugszanak, ottani lakóházát ez alkalommal emléktáblával jelölték meg. Leleplezésénél beszédet mondott id. Péterfi Sándor nyugalmazott unitárius lelkész, a család nevét két fia, Péterfi Sándor geológus-mérnök és Péterfi Dénes jogász viszi tovább. A jelenlevők virágot helyeztek a Péterfi nemzetség nagyajtai temetőben álló emlékkopjájához és a családi sírbolthoz.


Felmenőire emlékezett a nagybölöni Sikó nemzetség

Sikó Endre közbirtokossági elnök benn­valóján, amolyan csűrből konyhává és társalkodóhellyé alakított kellemes szellős helyen s az épület mögötti árnyékos gyümölcsöskertben ebben az esztendőben több mit félszáz rokon atyafi gyűlt össze, éppen 34. alkalommal. Ez a családi találkozó régisége révén vinné is a pálmát, ugyanis első alkalommal – ugyancsak Sikó Endre telkén – 1985-ben tartották meg.

– Abban az esztendőben hunyt el Zsiga doktor (a Sikókkal közeli rokon néhai dr. Albert Zsigmond sepsiszentgyörgyi belgyógyász főorvos), akkor határoztuk el, hogy évente augusztus végén–szeptember elején szeretettel várunk-hívunk ide minden rokont, minden Sikó-leszármazottat – mondta Sikó Endre. Találkozóink lélekszáma változó volt, de a bográcsban készült fiatal berbécstokányból mindenkinek jutott, a nyelvet megoldó köményesből, kisüstiből is.

– Voltak olyan alkalmak is – folytatta testvéröccse, Sikó Imre polgármester, amikor teljesen ismeretlenek érkeztek, még határainkon túlról is, többek között a fideszes Sikó Anna jeles angolnyelv-tanár, korábban ausztráliai, jelenleg oslói nagykövet, aki Orbán Viktor magyar miniszterelnököt is tanította angol nyelvre.

Egy régebbi találkozó során Bölönben nekem is alkalmam volt megismerni a nagykövet asszony édesapját, a tavaly Budapesten elhunyt Sikó Zoltánt, aki ha tehette, több alkalommal is jelen volt a bölöni Sikó-fórumokon. Vendége volt a családnak a marosszéki Sikók egyik leszármazottja, a Sepsiszentgyörgyön élő Sikó-Barabási Sándor, a Kovászna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője is családjával. A mezőpaniti népes Sikók képviselőjeként ott volt állatorvos fia, Zsombor a nejével, a gyermekirodalmat művelő Eszterrel, Samu, Sári és Emma kisunokáival és Kolozsváron élő Alpár fia Örs és Iringó nevű gyermekeivel, hadd ismerkedjenek az erdővidéki Sikó ifjakkal. Már nem lehetett ott a minden évi bölöni házigazda Sikó család leg­öregebbje, néhai édesapjuk, Sikó András özvegy felesége, Bíró Boriska néni, akit ebben az évben kísértek ki a bölöni temetőbe.

Magam is résztvevője szoktam lenni a találkozóknak, hiszen édesanyám is Sikó lány volt. A bölöni unitárius Sikók neve a régi lustrákon (1602, 1614) már felbukkan. I. Sikó Pétert szolgálataiért II. Rákóczi György fejedelem 1650-ben lófő nemesi levéllel tüntette ki. A genealógiai folyamatosság megmentője Sikó András (1779) és neje, Kandal Erzsébet volt. Az ő unokája volt Sikó György (1861–1921), a vendégfogadó, Sikó Endre és a polgármester, Sikó Imre nagyapja, aki bíró, községi elöljáró volt, majd pénztárnok, aki az interbellum elején koholt vádak miatt a nagyenyedi fogdába került, kiszabadítását még a bölönpataki románok is támogatták. Gyermekeitől származtak aztán részben a család nevét máig hordozó, jelenleg Bölönben és a közeli régióban élő Sikó nevűek. Sikó György első unokatestvérétől, Sikó Juliannától és férjétől, Kisgyörgy Tamás tanítótól származik a bölöni gyökerű Kisgyörgy család, s ebben Kisgyörgy Imre (1885–1968) volt olthévízi unitárius lelkész és Kisgyörgy Tamás (1896) sepsiszentgyörgyi jogász. Sikó Julianna testvéröccsétől, az erdőmérnök Sikó Árontól (1872–1927) és feleségétől, Lőfi Iréntől származnak a baróti Dánér, Szekeres és Sikó családok. Helyszűke miatt nem közöljük a ma is élő Sikó-ági közéleti személyiségeket, lelkészeket, pedagógusokat, földművelő családokat. Bebizonyosodott, hogy az ilyen jellegű folytonos családi találkozók valóságos összetartó-megtartó mozgalomként bontakoznak ki.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint tisztségben marad-e a Dăncilă-kormány év végéig?






eredmények
szavazatok száma 708
szavazógép
2019-09-10: Magazin - :

Másfél ezer halálos áldozat (Kánikula Franciaországban)

Franciaországban mintegy 1500 haláleset köthető a júniusi és júliusi kánikulához, ami tizede a 2003-as hőhullámkor regisztráltnak, jóllehet idén a melegrekordok országszerte megdőltek.
2019-09-10: Gazdakör - Bokor Gábor:

Székely gazdák a Bábolnai Gazdanapokon

Az elmúlt héten, szeptember 5–8. között zajlott a magyarországi Bábolnán a Bábolnai Gazdanapok rendezvénysorozat. A 32. alkalommal megrendezett gazdanapokra az augusztus végén Budapesten 79. alkalommal megszervezett Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás (OMÉK) társrendezvényeként került sor.