A svájci—francia határvidéken húzódó, 27 km hosszú, 3,8 milliárd dolláros beruházással épített gyorsító segítségével, amely a világ legnagyobb ilyen jellegű berendezése, a kutatók olyan alapvető kérdésekre keresik a választ, mint például, hogy a világ keletkezésekor az első milliomod másodperc előtti időben létező anyagnak milyen volt a sűrűsége, hőmérséklete s egyéb tulajdonságai.
A tervek szerint a nagy hadronütköztető gyűrűben a protonnyalábok a későbbiekben a fény sebességének 99,9999991 százalékával száguldanak, s másodpercenként 11 245-ször futják majd körbe a 27 kilométeres alagutat. A gyorsítót úgy tervezték, hogy másodpercenként 600 millió ütközésre késztesse a protonokat. A két protonnyaláb ütközésekor olyan hő keletkezik, amely százezerszer magasabb, mint a Nap belsejében uralkodó hőmérséklet. Ez az óriási hőenergia a tér egy parányi részecskéjére sűrűsödik. Eközben az LHC hűtőrendszerében szuperfolyékony hélium biztosítja a világűrbelinél is alacsonyabb hőmérsékletet, a -271 Celsius-fokot.
