Az Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK) új sorozatot indított útjára: műgyűjtők gyűjteményét vagy abból készült válogatást mutatnak be a sepsiszentgyörgyi kiállítótérben. A sorozatot a Böhm család gyűjteményéből származó, 1945 előtti erdélyi képzőművészek által készített festmények csodálatos válogatása nyitotta meg tegnap délután.
A műgyűjteményt id. Böhm József alapította meg. A Nagyvárad és Szatmár környékén tevékenykedett orvos számos festővel, azok rokonával került kapcsolatba, gyűjtőszenvedélye a festészet szeretetéből fakadt. Az 1980-as évek elején Németországba emigrált Böhm család természetesen a festményeket, szobrokat is átmenekítette új hazájába, ahol ifj. Böhm József – maga is orvos – gyarapította, illetve bővíti folyamatosan az édesapja által megalapozott gyűjteményt.
A tegnap délutáni tárlatmegnyitón a magángyűjtemények kelet-európai sorsának alakulásáról, az azelőtt rejtőzködő és az azután felbukkanó (a kommunizmus bukása lévén a mérföldkő) műegyüttesekről Szücs György művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos főigazgató-helyettese beszélt.
Szücs György ismertette a Böhm-gyűjteményből való válogatás szempontjait, és beszélt arról is, hogy a kiállítás, bár jó néhány helyen megfordult már, Sepsiszentgyörgyről meg éppenséggel Marosvásárhelyre vezet az útja, mindig szolgáltat újdonsággal a műbarátok számára, hiszen mindig az adott tér mondja meg, milyen képek kerüljenek egymás mellé. Beszélt a művek és a művészek közti, olykor áttételes összefüggésekről, rögtönzött művészettörténeti előadásában nagyra értékelve a szerteágazó, de csupán erdélyi képzőművészek alkotásaiból álló gyűjteményt.
Az EMŰK-beli kiállításra eljött ifj. Böhm József is, aki – folytatva a művészettörténész gondolatát – elmondta, Erdélynek a kulturális sokszínűség a különlegessége, ezért kerültek be a gyűjteménybe nem csupán a Nagybányán megfordult festők, illetve nem csupán magyar alkotók művei. Hozzátette, világszerte alig ismertek az erdélyi festők, bár – csak a második világháború előtti generációkat megvizsgálva – a legtöbben közülük megfordultak Európa kulturális központjaiban, benne voltak koruk művészeti vérkeringésében, mégis, különböző tematikus tárlatokon meglehetősen kevés alkotásukat állítják ki. Megjegyezte, gyűjteményének utaztatásával többek közt az is a célja, hogy újra felfedeztesse az erdélyi művészetet, és ebben számít európai kultúrdiplomáciával foglalkozó fia támogatására is. Végezetül a képekről is beszélt, hiszen majd mindeniknek története van – a kiállításmegnyitón részt vevő nagyszámú közönség nagy derültsége közepette mesélte el, hogy édesapja Macalik Alfrédot is kezelte, és egyik beteglátogatásán a festő második felesége mondta az orvosnak: a pincében vannak Macaliknak az első feleségéről készített festményei, vigye el mindet.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
