Hírsaláta

2019. szeptember 20., péntek, Belföld

ANYAMEDVE AZ ISKOLA MELLETT.  Egy hárombocsos anyamedve közelítette meg a csíksomlyói Xantus János Általános Iskola és Óvoda épületét szerda délelőtt. A helyszínre a csendőrség és a tűzoltóság több egysége is kivonult, a medvék jelenlétére a RO-Alert rendszeren keresztül figyelmeztették a lakosságot.

A medvecsalád – amely a tanintézmény mögötti kukoricásból jött ki – azonban időközben továbbállt, és drónnal sem sikerült meg találni őket. Közeledésüket az udvaron játszó gyerekek vették észre, jelezték ezt tanáraiknak, akik azonnal tárcsázták a 112-es egységes segélyhívószámot. A tornatanár közlése szerint a gyermekek már korábban is jelezték, hogy medvét láttak a közelben, és a takarítónő is felfigyelt rá nemrég. A pedagógusok aggódnak az intézményben tanuló 85 iskolás és óvodás kisgyerek miatt, akik szünetekben az udvaron játszanak s ott tartják a tornaórákat is, lassan nem merik kiengedni őket a szabadba. Hadnagy Lehel, a területileg illetékes Szilos Vadásztársaság igazgatója azt nyilatkozta: korábban csak a nyomait látták a csíksomlyói kukoricásokban garázdálkodó nagyvadaknak, arra azonban most derült fény, hogy egy hárombocsos anyamedvéről van szó. Hozzátette: közbeavatkozni engedély hiányában nem tudnak, így egyedül a kukoricások learatása jelenthet megoldást, hiszen élelem hiányában a medvék kénytelenek továbbállni. (Székelyhon)

ÖT ÉVE LEPI A POR. Banális oka van annak, hogy a segélyhívások koordinálásért felelős Különleges Távközlési Szolgálat nem rendelkezik összehangoltan működő központokkal a romániai városokban. Európai uniós finanszírozással létrejött ugyan az egyes központok működéséhez szükséges infrastruktúra a rendőrségeken, a mentő- és a tűzoltóállomásokon, azt az egyetlen lépést azonban, ami által a beruházás értelmet nyert volna, sikerült kihagyni: nem kapcsolták össze ezeket. Minderről az Európai Rendőrségi Hivatal, az Europol szakszervezetének vezetője, Cosmin Andreica beszélt, aki szerint a caracali gyilkosság áldozatát, Alexandra Măceşanut is megmenthették volna, ha a rendszer működik. Elmondta: habár egy európai program keretében 2014 nyarán több száz városi rendőrkapitányság szá­mára beszerezték a segélyhívá­sokat fogadó központok működését lehetővé tevő egységesített berendezéseket, jelenleg csak a megyei rendőr-főkapitányságok vannak közvetlenül rácsatlakoztatva a 112 segélyhívó-rendszerre. Kiírták a közbeszerzési eljárást, megvásárolták (11 millió lejért) az ehhez szükséges eszközöket, be is szerelték ezeket a városi kapitányságokra, s bár a projekt elszámolásában az szerepel, hogy megtörtént az üzembe helyezés, a városi kapitányságokat mégsem csatlakoztatták rá a rendszerre. Így most ezeknek a berendezéseknek annyi hasznuk van, mint egy átlagos bútordarabnak: csak gyűl rajtuk a por, miközben továbbra is a régi, elavult eszközöket használják. (Főtér)

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint feljut-e a mostani idényben a SuperLigába a Sepsi OSK?









eredmények
szavazatok száma 754
szavazógép
2019-09-20: Belföld - :

Leváltották a csaló igazgatót

Leváltották a Transelectrica állami energiavállalat vezérigazgatóját tegnap, miután kiderült, hogy csak látogatta a bukaresti Műegyetem kurzusait, de nem szerzett diplomát.
2019-09-21: Irodalom - :

Az ötödik kerék 5. (Hegedűs Imre János regénye)

Moyses Márton élete és tűzhalála
 
III. Érmihályfalva
Rettentő szárazság pusztított a Székelyföldön 1946–47-ben, megsárgultak a kaszálók, mert a fű kiégett, nem hányta ki sem a virágját, sem a csövét a törökbúza, a gabona sem szökött szárba, kenyér nélkül maradtak az emberek; éhesen bőgtek az állatok az istállókban, a kopasz legelőről hazahajtották a meddőcsordát, hogy ne ott dögöljenek halomra az állatok, gyermekek, asszonyok járták a mogyoróbokros domboldalakat, tépték le s gyúrták zsákokba a falapit, vitték haza, rázták ki a tehenek elé a jászolba, a nagyobb fiúk felmásztak a bükkfákra, cserefákra, juharfákra, ágakat nyestek, azt rágták juhok, kecskék, bárányok; a majorságnak sem jutott gabona, a mélyebb részeken csenevész répa termett, annak a levelét vágták apróra, hintették meg kevés korpával; hallani lehetett, hogy több faluban fakérget vegyítettek össze árpával, azt őrölték meg, barnás-fekete lett a kenyér, mint az istállótrágya; a kutak kiszáradtak, csak egy-két híres forrásból szivárgott víz, azok mellé őrséget állított a falu vezetősége, sorba állították az embereket, s mindenki kapott egy kannával; az állatoknak hordókban, kádakban hordták az Oltról, a Marosról, a Nyikóról, a Küküllőkről a vizet, amitől azok telefosták az istállót, az udvart; a nap megvakult, ijesztő udvarával vaksin hunyorgott le a földre, a szél hatalmas porfelhőket kavart, ólomszínű lett az ég, félhomály gubbasztott erdőn, mezőn, falun fényes délben.