Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Pataky István: Újrázhat Johannis

2019. szeptember 21., szombat, Vélemény

Az utóbbi három évben folyamatos volt a politikai válság Romániában. Ha nem az éppen aktuális kabinet bukott, akkor néhány miniszternek kellett mennie. Majdnem négy hónap telt el azóta, hogy a titkosszolgálatokkal megerősített „független” igazságszolgáltatók gondoskodtak a miniszterelnököket sűrűn váltogató Liviu Dragnea szociáldemokrata pártvezér rácsok mögé helyezéséről. Azóta az egykor amolyan bábnak szánt Viorica Dăncilă miniszterelnök megerősödött.

Népszerűségi csúcsokat ugyan nem döntöget, de kormányfőként, a hatalmon lévő formáció vezetőjeként és államfőjelöltként számolni kell vele. A méregkeverő exminiszterelnöknek, Victor Pontának elviselhetetlen az őt korábban megpuccsoló párt lassú magához térése. A szinte kizárólag szociáldemokrata „árulókból” álló Pro Románia Párt bosszútól hajtott vezére most látta elérkezettnek az időt Dăncilă eltávolítására vagy meggyengítésére.

A súlyos európai parlamenti kudarc után a politikai túlélés legjobb módját kereső kisebbik koalíciós párt, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének elnöke, Călin Popescu-Tăriceanu azonnal igent mondott Pontáék szövetségi ajánlatára, és egyben jelezte Dănciláéknak a közös kormányzási kaland végét. Innentől kezdve Dăncilă lemondhat, megbuktathatják a parlamentben vagy túlélheti a szavazást, és béna kacsaként, a székéhez mindenáron ragaszkodó kormányfőként vághat neki az elnökválasztásnak. Mindhárom eset vezető politikusi karrierjének végét jelenti, s ezzel tisztában vannak a szociáldemokraták is. A jövő év őszén esedékes parlamenti választások után a baloldali térfélen megkerülhetetlen pozícióba kerülhet Ponta pártja, esetleg pártszövetsége.

Mindeközben a román jobboldalon már októberre elmérgesedett viszonyokra lehet számítani, hiszen Dăncilă kilövésével vagy végzetes megsebesítésével feltartóztathatatlanul megvalósul a két nagy ellenzéki erő, a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a liberális Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnökjelöltjeinek párharca, azaz a Klaus Johannis–Dan Barna összecsapás a novemberi államfőválasztás döntő menetében, ott pedig nem fogják kímélni egymást az önjelölt korrupcióellenes élharcosok.

Kampányüzemre váltott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is. És várhatóan így is fog működni egészen a jövő év őszén esedékes törvényhozási választásokig. A májusi európai parlamenti megmérettetésen tapasztalt rendkívül magas részvételi arány és az ebből következő izgalmas végjáték megnyomta a vészcsengőt a pártban. Országosan, de helyi szinten is érezhető a kommunikációs offenzíva, amellyel az RMDSZ igyekszik feledtetni a PSD vezette kormánykoalíció támogatójaként eltöltött éveket. Nincs olyan politikai alakulat a bukaresti törvényhozásban, amely jobban sürgetné az ellenzéki bizalmatlansági indítványt, mint az RMDSZ.

Kelemen Hunor személyében magyar államfőjelölt is indul az elnökválasztáson. A kampány máris dübörög. Az RMDSZ-elnök fiatalos üzeneteinek egyik célpontja az a nem túl népes, de elhanyagolhatónak sem nevezhető magyar szavazóréteg, amelyik az európai parlamenti választásokon az USR-re adta voksát, most pedig Dan Barna felé kacsingat. A barátkozós hangulatú kampány feledtetni akarja az ellenzéki pártok szavazóinak körében kialakult képet a PSD-barát RMDSZ-ről. Ez is fontos ahhoz, hogy az ellenzéki oldalon és elsősorban a PNL részéről könnyebb legyen nyitni az RMDSZ felé egy jövőbeli kormánytöbbség kialakításakor.

Miután egy öt-hat százalékos pártnak tökéletesen értelmetlen hosszabb ideig önállóan, önmagát sarokba állítva csak nyilatkozatokkal politizálni, a bukaresti folyamatokat figyelve pedig nem kell különösebb jóstehetség a hatalomváltás közeledésének megállapításához, a magyar formáció elkezdte a pozícióváltást. Azt, hogy érik a PNL és az RMDSZ valamilyen fokú együttműködése, jól jelzi az RMDSZ-ellenes megszólalások ritkulása a Ludovic Orban vezette párt részéről. Az utóbbi harminc év receptje szerint a román ellenzék akkor és addig él a magyar kártya kijátszásával, amíg az RMDSZ hatalmon vagy a hatalom közelében van. De a bukaresti kormányok magyarellenessége is elsősorban az ellenzékből politizáló RMDSZ-nek szól.

Jelen állás szerint a PNL-jelölt Klaus Johannis, Románia eddigi legszürkébb és legunalmasabb államfője újrázik ősszel. Nagyszeben volt polgármestere jellegtelen, gyenge kihívóinak köszönheti esélyét úgy, hogy ötéves mandátuma alatt gyakorlatilag nem csinált semmit.

A lefutottnak tűnő meccs ellenére szépen sorakoznak a jelöltek a rajtvonalnál. Viorica Dăncilă miniszterelnök önostorozási szándéktól vezérelve úgy döntött, mindenáron belefut egy pofonba. Most úgy néz ki, a második fordulóba sem jut be a Liviu Dragnea bebörtönzése után szédületes politikai fordulatot végrehajtó újdonsült szociáldemokrata pártelnök. Ha mégis sikerülne neki a döntő menetbe kerülés, ott a vereség mértéke vinné padlóra. Készül a román politikai rendszer megújulását hirdető, emiatt a fiatal szavazók körében rendkívül népszerű Dan Barna is. Róla csak annyit tudni, hogy Emmanuel Macron francia elnök nagy rajongója és követője, pártjának miniszterelnök-jelöltjét, Dacian Cioloșt az Újítsuk meg Európát nevű liberális frakció vezetőjének választották, erőteljes párizsi hátszéllel.

A három, döntőre esélyes román politikus nehéz helyzetbe hozza az erdélyi magyar választókat. Egykor Ion Iliescu ellenében Radu Câmpeanura voksolhattak, aztán Emil Constantinescuért állhattak sorba a szavazófülkéknél, később kényszerből Iliescunak szurkolhattak a szélsőségesen magyarellenes Vadim Tudorral szemben, hihettek Traian Băsescu szokatlan vagányságában és végül bízhattak egy Victor Ponta nevű opportunista megleckéztetésében. A mostani műsorban viszont nem egyszerű a képlet. A magyarok többsége csalódott a szász származású Klaus Johannisban, alkalmatlannak tartja az államfői pozícióra Viorica Dăncilát, és bizalmatlansággal tekint az etnikai kérdést meghaladottnak tartó Dan Barnára.

(mno.hu)

Hozzászólások
Szavazás
Önk kire szavaz az elnökválasztás második fordulójában?








eredmények
szavazatok száma 297
szavazógép
2019-09-21: Irodalom - :

Az ötödik kerék 5. (Hegedűs Imre János regénye)

Moyses Márton élete és tűzhalála
 
III. Érmihályfalva
Rettentő szárazság pusztított a Székelyföldön 1946–47-ben, megsárgultak a kaszálók, mert a fű kiégett, nem hányta ki sem a virágját, sem a csövét a törökbúza, a gabona sem szökött szárba, kenyér nélkül maradtak az emberek; éhesen bőgtek az állatok az istállókban, a kopasz legelőről hazahajtották a meddőcsordát, hogy ne ott dögöljenek halomra az állatok, gyermekek, asszonyok járták a mogyoróbokros domboldalakat, tépték le s gyúrták zsákokba a falapit, vitték haza, rázták ki a tehenek elé a jászolba, a nagyobb fiúk felmásztak a bükkfákra, cserefákra, juharfákra, ágakat nyestek, azt rágták juhok, kecskék, bárányok; a majorságnak sem jutott gabona, a mélyebb részeken csenevész répa termett, annak a levelét vágták apróra, hintették meg kevés korpával; hallani lehetett, hogy több faluban fakérget vegyítettek össze árpával, azt őrölték meg, barnás-fekete lett a kenyér, mint az istállótrágya; a kutak kiszáradtak, csak egy-két híres forrásból szivárgott víz, azok mellé őrséget állított a falu vezetősége, sorba állították az embereket, s mindenki kapott egy kannával; az állatoknak hordókban, kádakban hordták az Oltról, a Marosról, a Nyikóról, a Küküllőkről a vizet, amitől azok telefosták az istállót, az udvart; a nap megvakult, ijesztő udvarával vaksin hunyorgott le a földre, a szél hatalmas porfelhőket kavart, ólomszínű lett az ég, félhomály gubbasztott erdőn, mezőn, falun fényes délben.
2019-09-21: História - :

Ágoston Balázs: Jelen idejű Trianon

Hét kötetben mutatjuk be a teljes versailles-i békerendszert, amely Berlintől Ankaráig alapjaiban alakította át Európát, és amelynek hatásait különösen itt, Közép-Európában máig érezzük. Mindez nemcsak Magyarország, hanem az egész kontinens XX. századi sorsát meghatározta. Olyan szintézis megalkotására vállalkoztunk, amilyenre eddig nem volt példa – mondta a Demokratának dr. Gulyás László történész, a Szegedi Tudományegyetem professzora, akivel a nemzeti konzervatív történetírás háttérbe szorítottságáról és az országvesztők mentegetéséről is beszélgettünk.