Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Ágoston Balázs: Jelen idejű Trianon

2019. szeptember 21., szombat, História

Hét kötetben mutatjuk be a teljes versailles-i békerendszert, amely Berlintől Ankaráig alapjaiban alakította át Európát, és amelynek hatásait különösen itt, Közép-Európában máig érezzük. Mindez nemcsak Magyarország, hanem az egész kontinens XX. századi sorsát meghatározta. Olyan szintézis megalkotására vállalkoztunk, amilyenre eddig nem volt példa – mondta a Demokratának dr. Gulyás László történész, a Szegedi Tudományegyetem professzora, akivel a nemzeti konzervatív történetírás háttérbe szorítottságáról és az országvesztők mentegetéséről is beszélgettünk.

  • Fotó: Vermes Tibor/Demokrata
    Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

– Lehet még újat mondani Trianonról?

– Hogyne, bőségesen. Az ma már többé-kevésbé benne van a köztudatban, hogy mi történt száz évvel ezelőtt. De még mindig feltáratlan a maga teljességében, hogy miért és hogyan. Szakmai-baráti közösségünk, a Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására 2006 óta ötven konferenciát rendezett, és több mint száz kiadványt jelentetett meg. Az elmúlt 13 évben magánintézményként létrejött egy olyan tudományos hálózat, amelynek tagjai ténylegesen értenek egy-egy szakterülethez, témához.

– Magánintézmény? Azt gondoltuk, a Szegedi Tudományegyetem kötelékében tevékenykednek.

– Az egyetem bölcsészkara finoman szólva nem támogatja a nemzeti, konzervatív történetírást. Ellenkezőleg, a balliberális narratíva uralma töretlen. Nem tarthatunk kurzust a témában, nemlétezőnek tekintik a köteteinket. Nemrég megszüntették a magyar történelem tanszéket, beolvasztották az egyetemes történelmet oktató tanszékekbe, ahol az említett irányzat képviselői viszik a prímet. Úgy lesz valaki náluk történelemtanár, hogy nem hallgat előadásokat speciálisan Trianonról, a Horthy-korszakról, 1956-ról, vagyis a XX. század három legfontosabb eseménysorozatáról. Kíméletlen kultúrharc folyik a nemzeti, konzervatív történetírás ellen, és sajnos egyelőre ők állnak nyerésre. Ez szomorú kilenc év jobboldali kormányzás után…

– Akkor hát magánerőből adták ki legújabb munkájukat?

– A Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására saját vállalkozása ez. A jövőre nézve ugyanakkor biztató, hogy kezd kiépülni a szakmai kapcsolat a Magyarságkutató Intézettel. A könyv ezer példányban jelent meg. Most fogunk neki a terjesztésnek. Valójában a Trianon Nagy Háború alatti előzményei, az Osztrák–Magyar Monarchia bukása 1914–1918 című monográfia egy hétrészes sorozat első darabja. Három kötetben Trianon eseménytörténetét dolgozzuk fel, a negyedikben bemutatjuk a versailles-i, a neuilly-i, a saint-germaini, a sévres-i és a lausanne-i „szerződéseket”. Ezek a trianoni diktátummal együtt alkotják a versailles-i békerendszert, amely Berlintől Ankaráig alapjaiban alakította át Európát, és amelynek hatásait különösen itt, Közép-Európában máig érezzük. Mindez nemcsak Magyarország, hanem az egész kontinens XX. századi sorsát meghatározta. Az utolsó három könyvben a forrásokat gyűjtjük össze, újságcikkektől naplójegyzeteken át a legkülönfélébb memorandumokig, részletes térképeket közlünk, és megjelentetjük az előző kötetekben említett több mint ezer szereplő életrajzát. Olyan szintézis megalkotására vállalkoztunk, amilyenre eddig nem volt példa.

– Mi a most megjelent első rész újdonsága, különlegessége?

– A frissen megjelent kötet a szarajevói merényletnél kezdődik, és az 1918. november 3-i padovai fegyverszünetig tart. Bemutatja a nemzetiségi mozgalmakat, a Monarchia belső sajátosságait és problémáit, az első világháború résztvevőinek hadi céljait. Eddig még nem látott részletességgel feltárja a Monarchia-ellenes külső és belső erők tevékenységét, Robert William Seton-Watson ellenséges, rágalmazó propagandáját. 31 kollégát kértünk fel az egyes részterületek feltárására. A magyar történettudományban nem volt még példa arra, hogy ilyen sokan dolgozzanak egy közös célért. Mindegyikük első szóra, honorárium nélkül vállalta a feladatot. Elmélyült, komoly kutatómunka eredményeként hatalmas és alapos monográfia született, amelynek egymásra épülő írásait én csiszoltam ­össze, szerkesztettem egybe. Így kialakult egy alaposan végiggondolt logikai lánc, amely segít megérteni, hogy a szarajevói merénylettől hogyan jutottunk el a Monarchia bukásához. Kuriózum, hogy a kötet elején angolul, franciául, továbbá a Monarchia tizenegy nyelvén, a magyar mellett szlovákul, horvátul, lengyelül, németül, olaszul, románul, szlovénül, csehül, szerbül, ukránul is olvasható az egyes fejezetek összefoglalása.

– Mint említette, összeurópai problémahalmazról van szó. De száz év eltelt; nem kellene meghaladni mindezt?

– Meg kellene, de jól látjuk, hogy Trianon nem múlt idő. Olyan banális példákkal is előhozakodhatnék, hogy Szegedről Pécsre vonattal három átszállással lehet eljutni, mert az egykori vasútvonalainkat katonai szempontok alapján elcsatolták. De látjuk, hogyan üldözik a magyar nyelvet Kárpátalján, látjuk, mi történt Úzvölgyében, ahol még a halottainkat is eltüntetnék. Ez mind a jelen idejű Trianon, aminek okait a legapróbb részletekig fel kell tárni, hiszen, mint tudjuk, a történelem az élet tanítómestere. Ennek jegyében decemberben megjelenik a sorozat második kötete, jövő márciusban a harmadik, 2020 júniusában, a trianoni diktátum centenáriumára a negyedik, az utolsó három pedig 2021-ben lát napvilágot.

– Beszélgetésünk elején említette a konzervatív, nemzeti történetírás kirekesztett voltát. De mit kezdjünk azzal a jelenséggel, hogy a magukat e táborhoz soroló történészek némelyike buzgón keresi a mentségeket Károlyi Mihály példátlan országvesztő politikájára?

– Megdöbbentőek ezek a mosdatási kísérletek. Miniszterelnökként és köztársasági elnökként akkor nem tett semmit Magyarország megvédésére, sőt tevőlegesen segítette az ország szétszakítását, amikor még legalábbis mérsékelni lehetett volna a veszteségeket. Aki mentegeti Károlyit, egyszerűen meghamisítja a történelmi tényeket. Különösen botrányos, ha ezt állítólag jobboldali, konzervatív történészek művelik. Ezért is fontos, hogy a Trianon-problematikát a maga teljességében, részletekbe menően feltárjuk. Ugyanakkor szükség van a könnyen fogyasztható ismeretterjesztésre is. Ezt szolgálja, hogy a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kara és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megjelent a Trianonról közérthetően – tizenkét előadás a nemzeti, polgári, konzervatív történetírás jegyében című kötet. Ennek előzménye, hogy a kar vezetője, Döbör András dékán támogatásával elindítottunk egy Trianon-tematikájú, úgynevezett általánosan művelhető kurzust. Ez azt jelenti, hogy az összes kar összes hallgatója számára nyitva áll a fogorvostól az agrármérnökön át az óvónőig. Ebben a kötetben a telt házzal futó előadások szövegét gyűjtöttem össze, szerkesztettem, láttam el hivatkozásjegyzékkel, bibliográfiával. A könyv a hallgatók számára készült, tulajdonképpen alternatív tankönyvként is használható. Egyelőre 300 példányban jelent meg, ebből 180-at megvett a Líra és Lant könyvhálózat. Az érdeklődésre tekintettel a kiadó utánnyomáson gondolkodik. Az igazi nagy dobás az lenne, ha sikerülne tanári kézikönyvként eljuttatni a középiskolai oktatásba is.

(Magyar Demokrata)

Hozzászólások
Szavazás
Ön kire szavaz az elnökválasztás első fordulójában?











eredmények
szavazatok száma 326
szavazógép
2019-09-21: Vélemény - :

Pataky István: Újrázhat Johannis

Az utóbbi három évben folyamatos volt a politikai válság Romániában. Ha nem az éppen aktuális kabinet bukott, akkor néhány miniszternek kellett mennie. Majdnem négy hónap telt el azóta, hogy a titkosszolgálatokkal megerősített „független” igazságszolgáltatók gondoskodtak a miniszterelnököket sűrűn váltogató Liviu Dragnea szociáldemokrata pártvezér rácsok mögé helyezéséről. Azóta az egykor amolyan bábnak szánt Viorica Dăncilă miniszterelnök megerősödött.
2019-09-21: Kiscimbora - :

Versek

Donászy  Magda: Odvas fában
Odvas fában vadméhek
Don-diri-dongó
Zongó-bongó
Gyűjtik a zamatos,
Friss mézet.