Beethoven első románcának részlete után, melyet gyertyafényben adott elő Mátyás Ferenc klarinéton, László Károly színművész sétált előre a nézők soraiból, s Kányádi Sándor és Dsida Jenő versei mellett Józsa Attila Credo című költeményét is megosztotta a hallgatósággal, üdvözölve azokat, akik fontosnak érezték „eljönni a forráshoz”. Ezután a szerző lánya, Józsa Noémi olvasott fel édesapja új regényéből, majd elkezdődött a méltatások sora.

Elsőként Both Erzsébet beszélt a kötetről, mint mondta, Józsa Attila gyermekeinek magyartanáraként került kapcsolatba a szerző irodalmi műveivel és az általa alapított Parnasszus irodalmi körrel, ahol évente előadásokat szokott tartani.

A most megjelent mű egy magával ragadó olvasmány, melynek mindenekelőtt a terjedelme lepte meg, és az a tudatos szerkesztés, ami mögötte áll – mondta Both Erzsébet, elárulva, hogy a regénynek 33 fejezete, 33 szereplője van, és két nagy egységre tagolt.

Domokos Zsuzsa tanítónő elsősorban a költő Attiláról mesélt, akinek a versei gyógyírt jelentenek számára, aki nagyon színes személyiség, és rendkívül alázatos nemcsak a művészet, irodalom, hanem embertársai iránt is. Szerinte a regény – amelynek minden szereplőjében felfedezhető a szerző – mindnyájunk második esélyéről szól.

Para Olga nyugalmazott magyartanár első számú barátjának és fogadott fiának nevezte Józsa Attilát, akivel mindenekelőtt az irodalomszeretet köti össze, és akinek szerinte életfilozófiája, hogy az embereket felvidítsa. Külön méltatta rendkívül termékeny költői, prózaírói, műfordítói munkásságát, majd a most megjelent regényről kérdezte az írót.

Józsa Attila elmondta, hogy sok-sok évvel ezelőtt Parajdon magyartanár barátja elmesélt neki egy általa látott dokumentumfilmet, mely egy amerikai lány szívátültetéséről szólt, aki a műtét után teljesen meggyógyult, de új szokásokat vett fel, más értékrendje lett az életének, a filmben pedig sokat vitáztak arról, hogy mindez hogyan lehetséges, ha új géneket nem örököl az ember. Ez a téma annyira megtetszett neki, hogy először egy novellát írt belőle, de aztán jöttek a további ötletek, és végül megszületett a regény. Mint mondta, először a szerkezetet találta ki, mert fontos volt számára, hogy a keresztény értékrend és számrendszer határozza meg a kötetet, hozzátéve, hogy a 33-as szám még egyszer szerepel a regény végén. Úgy gondolta, az nem fog működni nála, hogy a regény majd alakítja önmagát, ezért előbb megírta a cselekmény vázlatát, s ennek alapján írta meg a részleteket két év alatt. A szívátültetés kérdései, valamint a három helyszín, Varsó, Poznań és Palermo tekintetében is nagyon alaposan dokumentálódott, ugyanakkor az is fontos szempont volt számára, hogy egy átfogó társadalmi tabló legyen a kötet, melyben sok érdekes szereplővel és természetesen saját életfilozófiájával is találkozhat az olvasó. Az est során részletek hangzottak el Vivaldi és Gershwin műveiből Mátyás Ferenc előadásában.