Itt a vég. Süllyed a Szociáldemokrata Párt, menekül, aki tud, és elnöke, akinek higgadt fejjel kellene intézkednie, nem is érti, hogy mi történik.
Ha nem lenne égetően szégyenletes, vígjátéknak is beillene, ahogy Viorica Dăncilă kormányfő egyik bakot a másik után lövi anélkül, hogy észrevenné, hogy saját, amúgy is vihar tépázta bárkáját veri szét. Ezen a héten több súlyos csapás is érte: az SZDP által leváltott és gáncsolt Laura Codruţa Kövesi lesz az első európai főügyész, az SZDP által javasolt Rovana Plumb pedig az első európaibiztos-jelölt, akit elutasítanak. Hozzáadódik ehhez az amerikai megaláztatás – Mike Pence alelnök nem fogadta, és Rick Perry államtitkár sem őt, hanem Ramona Mănescu külügyminisztert megjelölve osztotta meg közös fényképeiket. Rá irányul az itthoni párttársak (köztük Rovana Plumb) haragja is, amiért az Állandó Választási Hatóság nem téríti meg az EP-kampányba fektetett pénzüket. Kormánya hiányos, bukás előtt áll, és már az általa kinevezett Ilan Laufer is megengedi magának, hogy belerúgjon. Ezek után bárki más rájött volna, hogy nem alkalmas a szerepére.
Vezetőnek lenni nem egyszerű, nem elég hozzá, hogy az embert valakik – jobb híján konjunkturális megfontolásokból – kiválasztják. Románia egyik nagy baja, hogy nincsenek valódi vezetői, mert zömük nem felkészültség és rátermettség alapján kerül tisztségbe, hanem párthűség, szolgalelkűség és hasonlók okán. Ezért tartunk itt, hogy az SZDP első embere, aki miniszterelnök is, azt hiszi, a kormányzás csak afféle piaci adásvétel, ahol bármi megvásárolható: a szavazatok a bér- és nyugdíjemelésekkel, a Fehér Ház jóindulata pedig azzal, hogy Trump szállodájában lakik. Ez utóbbi önmagában is olyan kínos melléfogás, ami minden nyelvbotlást elhomályosít, és nem az egyetlen.
Hibák hosszú sorozata tetőzött most, amikor minden egyszerre omlik össze. Ezek egy része örökség, ám jó néhányat csak magának köszönhet Viorica Dăncilă. Az üresen maradt minisztériumokat például. Ma sem tudni, miért cserélt ennyi tárcavezetőt az SZDP, és hogy miért gondolta a párt „első női elnöke”, hogy az amerikai Yale Egyetemen doktorált és az ottaniakkal kiváló kapcsolatokat ápoló Ana Birchall leváltása után még komolyan veszik őt a civilizált világban. Azt az ellentmondást sem észlelte, hogy miközben Kövesit támadta állítólagos visszaélései miatt, átsiklott afölött, hogy Plumb ellen csak azért nem indult bűnvádi eljárás, mert a parlament nem függesztette fel a mentelmi jogát. A román nagykövetség Jeruzsálembe való költöztetésének meg nem valósított ötletével a nyugati partnereket, az arab államokat és magát Izraelt is felbosszantotta, és a sor folytatható.
Belpolitikai fronton sem jobb a helyzet, sőt: az SZDP ajándékozásra és ököljogra alapozott gyakorlata, vezetőinek butasága és vaksága miatt nézünk valószínűleg hónapokig tartó bizonytalanság és újabb gazdasági válság elé felelős kormány nélkül.
Jövőre az SZDP alighanem már csak egy kis párt lesz. Megérdemli, de nincs okunk örülni: nagy számlákat fog hátrahagyni, és ezeket mi fizetjük meg...