A környezetvédelmi minisztérium megrendelésére 2019 tavaszán készített állománybecslés szerint az országban 6450 és 7200 közötti a vadon élő medvék száma. A tárca az MTI adatigénylésére válaszolva közölte: az év eleje óta az ország 13 megyéjéből összesen 73 veszélyesnek tekintett medve kilövésére vagy áthelyezésére nyújtottak be kérést a helyi vadásztársaságok, a minisztérium pedig a beavatkozási kvóták terhére 34 állat kilövését és egy áthelyezését engedélyezte.
A megyékre bontott számok azt jelzik, hogy a Székelyföldet magában foglaló megyékben a legégetőbbek a medvegondok. Hargita megyéből 14 egyed kilövésének az engedélyezését kérték a minisztériumtól, és nyolcra kaptak engedélyt a vadásztársaságok, Maros megyében a kérvényezett 12-ből ötöt, Kovászna megyében 7-ből négyet lőhettek ki. Sok kérés érkezett Argeş (10), Suceava (10) és Prahova (6) megyéből is, de Argeş megyében csak négy, Prahovában csak 3 medve kilövését engedélyezte a tárca, amely a Suceava megyei vadásztársaságok valamennyi kérését elutasította.
A minisztérium nem közölte a megyékre bontott becsült medveállományt, de a székelyföldi adatok már korábban nyilvánosságra kerültek. A vadásztársaságok által becsült szám Hargita megyében 1900 fölötti, Kovászna megyében 1500–1600 közötti, Maros megyében pedig 1300 körüli. A Hargita és Maros megyei adatokról a Székelyhon portál számolt be június végén, a háromszékieket pedig Sebastian Cucu prefektus közölte szeptember elején. A vadgazdálkodási szakemberek azonban vitatják a vadásztársaságok által közölt számok hitelességét: valószínűsítik, hogy ugyanazt a medvét többen, több helyen is megszámolták az állománybecslés során.
A Brassó városához tartozó erdőkben 102 medve él, közülük 20 még bocs. A medveállományt az elmúlt hetekben mérték fel, és 20 százalékos szaporulatot állapítottak meg – közölte a Kronstadt nevű helyi erdészeti közigazgatás igazgatója tegnapi sajtótájékoztatóján, amiről az Agerpres számolt be. Dan Olteanu azt is elmondta, hogy 2 millió euró uniós pénzből menhelyet kívánnak létrehozni, a létesítmény megvalósíthatósági tanulmánya rövidesen elkészül. A tervben szereplő 170 hektáron több állatfajnak nyújtanak majd védelmet, és 60 hektárt kimondottan a medvebocsok felnevelésére, illetve medveápolásra különítenek majd el. A medvepark egyedülálló lesz Európában, és körülbelül száz nagyvad befogadására lesz alkalmas.
A medvepopuláció megőrzésére vonatkozó, tavaly kibocsátott akcióterv – amely a környezetvédelmi minisztérium honlapján is elérhető – a 2016-os medvebecslés adatait közli. Ekkor a szakemberek úgy vélték, hogy az állomány egyedszáma 6050–6640 közötti. Az akcióterv arról is említést tett, hogy a medvék 69 ezer négyzetkilométeres romániai élőhelyén ökológiai, társadalmi és gazdasági szempontból az optimális egyedszám 4000 lenne. A barna medvék védelmével is foglalkozó WWF Románia ezt a számot erősen vitatja. 2016 előtt a környezetvédelmi tárca évente 400–450 medve kilövésére adott engedélyt a vadásztársaságoknak, ekkor azonban a Cioloş-kormány a populációt szabályozó medvevadászatot is betiltotta. Azóta jelentősen megnőtt a medvetámadások száma, és immár az sem ritka, hogy az országutakon, autópályákon vagy a vasúti pályán gázolnak el medvéket.
A helyzet kezelésére a szenátus ezen a héten megszavazott egy törvénymódosítást, amely öt évig lehetővé tenné a barna medvék vadászatát az év bizonyos időszakaiban. Ha a törvénymódosítást a képviselőház is elfogadja és az államfő kihirdeti, a medveállományt – a vaddisznókhoz, szarvasokhoz és más, nem szigorúan védett állatokhoz hasonlóan – kilövési kvóta alapján lehetne szabályozni.
