Tavasszal engedélyezte Japán, hogy emberi sejteket állati embriókba ültessenek. Az állat-ember embriók célja, hogy új emberi szerveket hozzanak létre, amelyeket később átültetésre használhatnak. A Kossuth Rádió Napközben című adásában a világ élvonalát képviselő technológia egyik úttörője mesélt a tudományos kutatásról, ami alapvetően megváltoztathatja a jövő orvoslását.
A Tokiói Egyetemen és a kaliforniai Stanfordon is kutatócsoportot vezető japán genetikus, Nakaucsi Hiromicu nemrég állami támogatást nyert arra, hogy olyan állati embriókat neveljen, amelyekbe emberi sejteket is ültettek. Ez volt az első alkalom, hogy a szigetországban zöld utat kapott egy kutató, hogy állat-ember hibrideket neveljen, majd az így kapott szerveket később átültethesse más állatokba. A japán kormány azért oldotta fel a tilalmat, mert attól tartott, hogy lemarad a regenerációs medicina ágazatában.
Nakaucsi Hiromicu elmondta, hogy miután tavasszal feloldották a tilalmat az emberi-állati kimérák létrehozása előtt, benyújtották a kutatási terveket, és elkezdtek emberi sejteket állati embriókba ültetni. A kiméra fogalma a biológiában genetikai mozaikra utal, azokra az élőlényekre, amelyek kettőnél több ivarsejtből jöttek létre.
A japán professzor a világon először kísérletezett egér-patkány kimérák létrehozásával. Patkányokba ültettek egérsejteket, ezek az állatok egér-hasnyálmirigyet növesztettek, amit az egerekbe visszaültetve sikeresen tudták kezelni őket. Nakaucsi Hiromicu és kutatótársai most egér-, patkány-, a tervek szerint később pedig sertésembriókba ültetnek emberi őssejteket. A világon egyedülálló technológia lényege, hogy a kutatók kikapcsolják az állatok szervezetében azokat a sejteket, amelyek egy adott szerv növesztéséhez szükségesek – ez esetben a hasnyálmirigyét –, majd emberi őssejtekkel helyettesítik azokat, és az így kialakult szervet később fel lehet használni, például szervátültetésekhez. A kutatás mozgatórugója az, hogy miként tudnánk több emberi szervet létrehozni – fogalmazott a kutató, aki hozzátette, hogy az Egyesült Államokban naponta húsz szervátültetésre váró ember hal meg a donorszervek hiánya miatt. Arra a kérdésre, hogy a japán kormány szabott-e valamilyen ütemtervet, a professzor elmondta, hogy nagyon sok előre nem látható nehézséggel kell megküzdeni, és nem mondható meg, hogy öt vagy tíz év múlva lesz-e eredménye a kísérletnek. „Csak remélhetem, hogy mesterségesen előállított szervek tíz éven belül elérhetők lesznek a klinikán” – mondta.
A japán kutató szerint sokan nem értik a kutatásaik célját. „Vannak, akik azt hiszik, hogy szörnyetegeket állítunk elő, például disznókat emberi arccal vagy emberi aggyal” – fejtette ki. Elmondása szerint a probléma éppen az, hogy jelenleg az emberi sejtek aránya az állati szervezetben nagyon kicsi, egy a tízezerhez, így valószínűtlen, hogy olyan disznót kapunk a beavatkozás után, amelynek emberi arca van. Az őssejtek osztódási képességét szabályozni tudják, hogy azok csak egy bizonyos szervet hozzanak létre, így nem alakulhatnak ki olyan esetek, hogy az állat kognitív funkciót befolyásolják az emberi őssejtek.
Dinnyés András biotechnológus, a BioTalentum Tudásfeljesztő Kft. ügyvezetője a Napközben című adásban kiemelte, hogy Nakaucsi Hiromicu a szellemi atyja a xenotranszplantációnak, amikor az egyik állat sejtjeit, szerveit ültetik át egy másikéba. Elmondta, hogy szoros összeköttetésben vannak a kutatók az európai és amerikai hatóságokkal annak érdekében, hogy ezeket az új módszereket hogyan szabályozzák és tegyék biztonságosabbá. Dinnyés András kutatásai bármilyen testi sejtté alakulni képes, úgynevezett pluripotens őssejtekre irányulnak. Ilyen sejtek találhatók a korai embriókban, de őssejtek ma már etikailag elfogadható módon, mesterségesen is előállíthatóak a betegek bőr- vagy vérsejtjeiből, embriók felhasználása nélkül – magyarázta a professzor.
