Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Barabási Albert László és Kolumbán Gábor előadásaVigyázzunk értékeinkre és legyünk bizalommal egymás iránt

2019. október 2., szerda, Pénz, piac, vállalkozás

Barabási Albert Lászlóban és Kolumbán Gáborban közös, hogy végzettségük szerint mindketten fizikusok. Előbbi viszont maradt szakmájánál, s egyetemi tanár lett az Amerikai Egyesült Államokban (ő ma Székelyföld legismertebb tudósa), utóbbi pedig politikusként, majd gazdálkodóként – akad-e, aki ne halott volna bivalycsordájáról? – és civilszervezet-vezetőként szerzett hírnevet. Szóval mondhatnánk, a kezdetekben közös vonások az idő folyamán teljesen eltűntek, ám nem lenne igazunk: Bostonból és Énlakából sem látszik annyira másnak a világ – derült ki a Digitális Székelyföld Konferencia alkalmával tartott, Rácz Attila által moderált beszélgetésük során.

  • Barabási Albert László, Rácz Attila és Kolumbán Gábor. Bereczky Sándor felvétele
    Barabási Albert László, Rácz Attila és Kolumbán Gábor. Bereczky Sándor felvétele

Lukács Csaba és Marossy Géza 2014-ben Két székely címmel forgatott filmet a két sajátos életpályát befutó sikeres férfiról – ebből jeleneteket játszottak be a szervezők –, az azóta eltelt időszakról pedig ők maguk számoltak be dióhéjban a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem ebédlőjét színültig megtöltő közönségnek. Barabási Albert László és családja több Magyarországon töltött év után visszaköltözött Bostonba, de munkája továbbra is Budapesthez köti, így kétlaki maradt. Tisztázta azt is: nem azért hagyták ott a magyar fővárost, mert – mint mondják egyesek –, így kívánt tiltakozni a CEU-ügy miatt, hanem mert hivatása ezt követelte meg. Kolumbán Gábor számára nagy lelki megrázkódtatást jelentett, hogy bivalyaitól néhány énlaki gazda féltékenysége miatt kénytelen volt megválni, ám sikerült talpra állnia és új kihívásokat találnia, újabban a méhészkedés érdekli nagyon.

Barabási Albert László és Kolumbán Gábor is az erdélyi értékek megőrzésében, a sajátosságok előtérbe helyezésében és az innovációban látja Székelyföld jövőjét. Az informatikusok álmodozhatnak arról, hogy jobb és nagyobb Google-t, Facebookot vagy Twittert hoznak létre, mint a jelenlegiek, de be kell látni, hogy ezeket az óriásokat „saját pályájukon” lehetetlen megverni, kreativitással és kitartással azonban elő lehet állítani olyan újdonságot, amivel fel lehet nőni melléjük. Hasonlóképp van ez a vendéglátásban is: a McDonald’sszal nem „foghatunk” turistát, hiszen ilyent bárhol a világban lehet találni, de saját ízeinkkel igen. Jó lenne tehát, ha értékeinket „menővé”, „cool”-lá tennénk; például ha a rámás csizmát készítőben azt tudatosítanánk, hogy ő nem egyszerű cipész, hanem értékőrző és értékátörökítő, olyasvalaki, akire szükségünk van, akit megbecsülünk.

Az elmúlt évtizedekben a gazdasági érdekek azt kívánták meg, hogy ipari mértékben folyjon a mezőgazdaság, ez pedig világszerte a biodiverzitás kárára ment. Mi az elmúlt ötven év elszigeteltsége miatt ebből a „fejlődésből” kimaradtunk, legelőink és kaszálóink változatos élővilággal rendelkeznek – ezek értékét bizonyítja, hogy itt-kaszálása révén Károly herceg is erre hívta fel a világ figyelmét  –, nem szabadna ezt a gazdagságunkat néhány fillér támogatásért cserébe elherdálunk. És igenis, ebben az esetben is egymást segíti a mezőgazdaság és az informatika, hiszen az informatikusok munkájának köszönhetően tudjuk manapság az élelmiszerek útját a termelőtől az üzletig nyomon követni – vajon a megszokott ízt kínáló itthonit vagy Hollandiából származó hagymát készülünk leemelni a polcról? –, de ez segít az árát is megkérni a természetes alapanyagoknak. „Tájékoztatni kell az embereket, mit miért érdemes fogyasztani, és akkor sokan lesznek, akik jól választanak” – jelentette ki Barabási.

Kolumbán Gábor szerint javunkra válna, ha nem a külföldi támogatás keresésében, hanem a helyi tartalékok mozgósításában és a takarékoskodásban látnánk a jövőt, illetve ha nagyobb bizalommal lennénk egymás iránt. Nem mindig a külföldi a jó. És nemcsak élelmiszerben vagy egyszerű termék esetében van ez így, hanem akár számítógép által vezérelt műszaki cikkek esetében is. Egy irodájukban például Kézdivásárhelyen gyártott fűrészporos kazánt szereltek fel, s döntésüket nem bánták meg, hiszen az hiba nélkül és nagyobb hatékonysággal működik, mint a neves multinacionális cég hasonló terméke. Barabási Albert László is az összefogás erejére hívta fel a figyelmet: önmagában senki, csak közösségben lehetünk sikeresek, hiszen ötleteink és tehetségünk kibontakoztatásához annak támogatására van szükségünk.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint jó hatása lesz-e az edzőváltásnak a Sepsi OSK-nál?









eredmények
szavazatok száma 785
szavazógép
2019-10-02: Pénz, piac, vállalkozás - Hecser László:

Ötleteket adó együtt gondolkodás (Sikeres volt a Digitális Székelyföld Konferencia)

Az IT Plusz Klaszter hétvégén Marosvásárhelyen szervezte meg a hetedik Digitális Székelyföld Konferenciát. A Természetesen a mesterséges intelligenciáról! címmel tartott háromnapos eseményen kutatás-fejlesztési, vállalati és tanügyi tapasztalattal rendelkező szakemberek tartottak előadásokat és workshopokat, s jelen volt több közéleti személyiség is. A konferencia egyik fő szervezője, a klaszter elnöke, a sepsiszentgyörgyi Bihari Béla (fotó) úgy érzi, célt értek: a találkozások és a kommunikáció helyszínévé váltak, az együtt gondolkodás pedig sokaknak adott ötletet és ihletet, hogy mire összpontosítsanak, miként fejlesszenek.
2019-10-02: Közélet - Fekete Réka:

Nyitott szívvel ünnepeltek (Idősek világnapja)

Az az idős, aki idősnek érzi magát – mondjuk gyakran. Incze Zsolt, a Sepsi Református egyházmegye esperese tegnapi, időseket köszöntő áhítatában mégis hitelesebben hangzott, mert az Apostolok cselekedetéből (10./33.) vett idézettel azt hangsúlyozta: „te jól tetted, hogy eljöttél” – utalva arra, hogy gyakran kifogásokat találunk, miért nem megyünk el egy közösségi eseményre. A sepsiszentgyörgyi belvárosi református templomban és a Zathureczky Berta Idősek Otthonában tegnap a háromszéki szépkorúakat köszöntötték az idősek világnapja alkalmából.