– A terveknek megfelelően sikerült-e a konferencia?
– Nagyon sok munkát igényelt a szervezés, megfeszítve dolgoztunk az utolsó pillanatig, hogy mindenki számára színvonalas, tartalmas program álljon össze. Nagyon intenzív napok voltak: rengeteg érdekes előadás hangzott el, azokból tanulni lehetett, és sok tekintetben igazi útmutatást jelentettek, ezért azt hiszem, nem csak mi, szervezők, hanem a közel négyszáz résztvevő is sikernek könyveli el a konferenciát. A felsoroltak mellett a konferencia jelentős hozadékának tartom azt is – talán a legnagyobbnak –, hogy egy tető alá tudunk gyűjteni különböző szervezetekből érkező szakembereket – képviselve volt az egyetemi, vállalkozói, önkormányzati és a kutatói szféra is –, akik kapcsolatokat építhettek, eszmét cserélhettek, beszámolhattak egymásnak tapasztalataikról. Nyereségként tartom számon azt is, hogy dr. Barabási Albert László itt jelentette be: kicsit visszavonul a publikus előadásoktól és a kutatásnak szenteli idejét, illetve első kézből szerezhettünk tudomást arról, hogy a Két székely című film óta, azaz az elmúlt öt évben mi minden történt vele a magánéletében és milyen szakmai megvalósításokat ért el. Továbbá láthattuk azt is, hogy a hazai közélet egyik jeles képviselője, Kolumbán Gábor élete is milyen érdekesen alakult. Kettőjük beszélgetésén elhangzott egy mondat, mely szerint a teljesítmény rólad szól, de a siker a közösségé. Úgy érzem, ez miránk, a konferencia szervezőire is ráillik, hiszen a megvalósított sikerek sem egyediek, hanem mind­annyiunké, azoké, akik ebből a néhány napból tanultak, szakmailag új inspirációkhoz, lehetőségekhez jutottak.

– A konferencia a Természetesen a mesterséges intelligenciáról! címet viselte: hogyan állunk ezen a téren, vannak itthoni cégek, amelyek ilyen téren fejlesztenek?
– Igen, Erdélyben volt és van történelme a mesterségesintelligencia-fejlesztésnek – ez nyilvánvalóvá vált annak a tizenkét előadónak köszönhetően, akiket a témában meghallgathattunk. Felkapott, mondhatni új iparágról van szó, de Erdély nem maradt le, ezekben a több szempontból is lehetőséget kínáló kutatásokban cégeink jelen vannak. Az egyik bemutatóból például kiderült, hogy Dan Dumitrescu, aki a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen a mesterséges intelligencia szakirányú képzést elindította, aktív kutatócsoporttal rendelkezik, de mások is végeznek ilyen jellegű kutatást, és tanulmányok foglalkoznak a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségeivel. Hogy ez miként mutatkozik meg s a nagyközönség számára mennyire látható – úgy vélem –, ezért mi, a konferencia szervezői és résztvevői is tehetünk.

– A két székely – beszélgetés a digitalizációról címet viselő programpont végén a résztvevőket arra szólította fel, hogy csatlakozzanak crowdfundingjukhoz (közösségi finanszírozási kampány – szerk. megj.), és segítsenek Kolumbán Gábornak olyan kaptárformát létrehozni, ami „testhezállóbb”, és azáltal boldogabbá teszi a méheket. Mit gondol, kollégái mennyire vették komolyan a felhívást, illetve hiszi-e azt, hogy a programozók ilyen téren is tudnak segíteni?
– Biztos vagyok benne, hogy kezdeményezésünk sokak számára fog motivációt jelenteni, Kolumbán Gábor számára pedig szellemi és akár anyagi hozadéka is lesz ennek az akciónak. És miért ne remélném azt is, hogy munkánk tudományos szempontból fontos lesz, és hozzájárulhatunk a méhek boldogságához. Ezen a héten elindítjuk a crowdfundingot, s meglátjuk, milyen visszajelzések, hozzászólások, anyagi támogatások fognak bejönni.

– Tervezik-e jövőben folytatni a konferenciát?
– Mindenképp igen, lesz folytatás: Sepsiszentgyörgy és Marosvásárhely után új helyszínen, Csíkszeredában kerítünk rá sort, és várhatóan szintén szeptember végén, október elején tartjuk. Hogy témája mi lesz, még természetesen nem tudni, de igyekezni fogunk, hogy továbbra is érdekfeszítő és aktuális kérdések szerepeljenek a napirenden.