A Román Kulturális Intézet bukaresti székhelyén mutatták be kedd este a száz kiemelkedő romániai magyar személyiség munkásságát ismertető könyv román fordítását, amelynek célja megismertetni a románokkal azokat a magyar értelmiségieket, akik 1918 után a román állam keretében értékteremtő munkát végeztek.
A kötet az RMDSZ által működtetett Iskola Alapítvány Kiadó gondozásában jelent meg. A bemutatón Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a románság és a magyarság kapcsolatáról beszélve kifejtette: 1989 után az alapoktól kezdve építették fel azokat az intézményeket, amelyek a romániai magyarság fennmaradásához szükségesek. Kifejtette: a román többség ma még mindig megpróbálja beolvasztani a magyarokat, és folyton ürügyeket keres, hogy visszavegyen a nemzeti kisebbségek által már elnyert jogokból. Sajnálattal állapította meg, hogy a román–magyar viszonyban az előítéletek az elmúlt időszakban nem csökkentek, hanem nőttek. Hozzátette: a romániai magyarság intézményes garanciát vár a románoktól annak szavatolására, hogy megőrizhesse nemzetiségi, kulturális, nyelvi és vallási önazonosságát. Rámutatott: a román–magyar megbékéléshez közös politikai és geostratégiai célok szükségesek, a románok és a magyarok akkor fognak egymáshoz közelebb kerülni, ha ezek a közös célok megfogalmazódnak és meg is valósulnak.
Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke a románok és a magyarok kölcsönös megismerésének, valamint a közös történelem megismerésének fontosságára hívta fel a figyelmet. Úgy vélte, hogy ebben a tekintetben a két nemzet a történelem folyamán számos lehetőséget szalasztott el. Markó szerint az Erdélynek Romániával való egyesülését ünneplő román centenárium is elszalasztott lehetőség volt, hiszen az évforduló alkalmából nem esett szó a román–magyar viszonyról.
Elmondta, hogy az Erdélyben élő nemzetek helyzetének rendezése érdekében sajátos megoldást kellett volna találnia mind a magyar politikai elitnek 1918 előtt, mind a román politikai elitnek 1918 után, ehelyett mindkét fél saját nemzetállamát építette. Úgy vélte, hogy 1989 után a román és a romániai magyar politikusok bátor lépéseket tettek az etnikumközi viszony rendezése érdekében, de jelenleg ez a bátorság hiányzik. Az RMDSZ volt elnöke szerint a nacionalizmusnak egy formája azért jelent meg ismét Európában, mert az emberek csalódtak az Európai Unióban, amely nem adott választ a nemzetiségi kérdésre. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a közös Európa biztosít továbbra is keretet arra, hogy megfelelő megoldást találjanak erre a problémára.
Cosmin Popa történész, a Román Tudományos Akadémia kutatója elmondta, hogy a románoknak alaposabban meg kell ismerniük a romániai magyar közösséget. Szerinte Románia számára a következő fontos kérdés az lesz, hogy képes lesz-e biztosítani a magyarok számára az otthonosság érzetét vagy sem. Úgy vélte, a kölcsönös megismerés érdekében bátran és árnyaltan kell beszélni a történelemről, ugyanakkor véget kell vetni annak, hogy a közös történelmet csonkítva tanítsák az iskolában.
A kötetet szerkesztő Novák Csaba Zoltán történész elmondta: a kezdeményezés célja az volt, hogy megmutassák a romániai magyaroknak és a románoknak egyaránt, hogy a történelem viharai ellenére a romániai magyarság az elmúlt száz évben értékalkotó közösség volt, és egyaránt hozzájárult Magyarország és Románia sikereihez.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
