Biztos, sokan vagyunk azzal úgy, hogy csodálkozva nézzük, milyen bámulatos, szoros és baráti kapcsolat tud kialakulni eb és ember között. Csak halkan jegyzem meg, én kutyafélő ember voltam és vagyok. Eddig is tudtam, hogy az alaszkai malamut nagyon emberbarát jószág, de még így is kissé félve kerestem fel Zágoni Zsoltot, kis történetünk egyik főszereplőjét. Bő egyórás beszélgetés után kíváncsian érdeklődtem afelől, hogy megnézhetem-e a kutyákat, s kérdésemre pozitív választ kaptam! Mosolyogtam, és kis szorongás fogott el. Zsoltnak az Állomás negyedi Petrom benzinkúttal szemben van egy kis műhelye, és ott alakított ki kutyáinak egy kifutót.
Először a tizenegy hónapos Shadow lépett ki a műhely előtti térre, s gyerekes örömmel üdvözölte gazdáját. Majd a hároméves Nome következett, aki kissé hűvösen, de annál nagyobb méltósággal köszöntötte barátját. Időközben a ,,falka" legkisebb tagja is előkerült, a pár hónapos kutyakölyök félve, de fürkésző tekintettel bóklászott nagyobb társai között. Legutoljára a ,,falkavezér", a rangidős lépett elém: ő volt a hatéves Mefisztó. A három ,,farkas"... Pillanatok alatt elszállt szorongásom, és bátran közelítettem az Északi-sark ,,lovai" felé. Egyszerűen lenyűgözött ezeknek a jószágoknak a szépsége és kedves természete. Jaj, ha még nem említettem volna, a 36 éves szentgyörgyi négy malamut gazdája, és télen a szánhúzóversenyek résztvevője.
Zágoni Zsolt 2002-ben kapott ajándékba egy alaszkai malamut kutyakölyköt, és akkor tudott meg többet a négylábúak e fajtájáról. Az alaszkai malamut egy ősi eszkimó törzsről, a mahlemutról kapta nevét. Az alaszkai őslakosokat leíró beszámolók szerint a kutya feladata nemcsak a szánhúzás volt, hanem ők vigyáztak gazdáik mindennemű tulajdonára, később a rénszarvascsordákra is, illetve a fóka- és jegesmedve-vadászat is elképzelhetetlen lett volna kutyák nélkül. Az amerikai aranyláz kitörésekor vált igazából ismertté a malamut, azóta pedig a földkerekség minden részén találkozhatunk vele. Zsolt kíváncsi kutakodása során azt is megtudta, hogy a malamutok nagyon jó szánhúzó kutyák. Elment egy ilyen versenyre, ami nagyon megtetszett, és elkezdte gyarapítani kutyái számát.
— Miután meglett a második kutyám, 2007-ben beneveztem az első szánhúzóversenyre. Beleszerettem ebbe a sportba — emlékszik vissza a kezdetekre Zágoni Zsolt. — Megismertem a fogathajtókat, magát a sportot, és úgy döntöttem, ezt szeretném csinálni. Ekkor álltam be a balánbányai Alaszkai Malamut Sportegyesületbe. A kutyák iránti szeretet az, ami nagyon vonzott e sport felé. A hó hiánya miatt 2007-ben csak két versenyen voltunk. Balánbányán és Hargitafürdőn volt egy-egy viadal, mindkettőn másodikok lettünk. Idén télen három versenyünk volt: Balánbányán harmadikok lettünk, Hargitafürdőn pedig két megmérettetésre került sor, s az egyiken harmadiknak, a másikon pedig negyediknek értünk célba.
Bár nem tűnik annak, de a kutyaszán is lehet költséges sport. A kutyáknak hámra van szükségük, továbbá kell egy jó szán, kötél és karabinerek. Itthon egy szán ára 250 és 400 euró között mozog, külföldön már titánszánt használnak, ami nagyon drága. Ezek ára a 2000 eurót is elérheti. És ne feledkezzünk meg a kutyákról se. Egy pár hónapos malamutkölyköt 400 euróért tudunk megvásárolni.
— A szánhúzást már hat hónapos korban lehet tanítgatni a kutyának, versenyezni viszont csak egy év fölött lehet — állítja a szentgyörgyi. — A legtöbb bajt, problémát az első kutya tanítása okozza az embernek. Később egymástól tanulnak, egymást tanítják a kutyák. Ha a ,,falkavezér" tudja a szabályokat, a parancsokat, akkor a többiek követik őt.
Abban az esetben, ha nincs hó, vagy éppen nyár van, a szánt a háromkerekű szekér, azaz a ,,tricikli" váltja fel. A szekérrel való edzés mellett gumiabroncsot vagy autót húzatnak a kutyákkal. A balánbányai egyesület teherhúzással is foglalkozik, s tavalyelőtt Szent György-napokkor egy 7,5 tonnás nagy kocsi elejét húzatták el a kutyákkal. Zsolt a Daciája elé szokta ,,befogni" kutyáit.
— A szánhúzóviadalok alkalmával súlyhúzóversenyekre is sor kerül. Nome kutyám egy ilyen megmérettetésen második lett 500 kg-val. Az esemény győztese Samuk — balánbányai barátom kutyája — volt, amely országos rekordot állított fel 560 kilóval. Megyénkben ahhoz képest, hogy csak nemrégiben kezdtük el űzni a kutyafogathajtást, egészen jól fejlődik a sportág. Egyre többen vagyunk, akiket érdekel a sport. Itt vagyok én, továbbá ott van Kovács Attila (a 39 éves szentgyörgyinek két kétéves kutyája van, Nox és Ozy névre hallgatnak), a közeljövőben csatlakozik hozzánk Horia Kraus, de tudok egy lányról is, aki két huskyval fog az idén versenyezni. Hargita megye után az országban mi vagyunk a legjobban képviselve, de vannak hajtók Kolozsváron, Focşani-ban, Branban és Bukarestben is. Nagyon szeretnénk, ha fellendülne ez a sportág, és reméljük, hogy a télen tudunk majd itt is szervezni egy bemutató jellegű versenyt.
Annak ellenére, hogy rohamos léptekben közeledik a tél, a hajtók még semmi konkrét dolgot nem tudnak az új versenyszezonról. Ha lesz hó, Balánbányán biztos, lesz verseny — tudtuk meg Zsolttól. Egy idényben — a hó függvényében — négy-öt megmérettetésre is sor kerülhet. Sajnos, Romániában a kutyaszán nagyon fiatal sportág, hivatalosan még nem ismerték el, ezért a hazai hajtóknak sok behoznivalójuk van a külföldiekkel szemben. Csak egyet említsünk meg: a hazai versenyeken hagyományos, fából készült, 10—15 kg-os szánokat húznak a kutyák, külföldön egy versenyszán súlya maximálisan hat kiló...
