Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Sepsibükszádon kopogtattunk

2019. október 16., szerda, Faluvilág

Élő és többnemzetiségű ősi gyökérrel rendelkező lakossága – történjen már így is – a XVIII. század derekától katolikus vallású magyar faluközösséggé ványolódott, olyanná, amelyben ki-ki ragaszkodik a maga hagyományaihoz, és semmivel sem kevesebb vagy több, mint a sepsiszéki Oltfej többi, hozzá hasonló alakulású-sorsú települése: Mikóújfalu, de talán még Málnásfürdő is. Szeptember derekán a hol, mi, milyen és mikor kérdéseinkkel kerestük meg Bács Csaba polgármestert.

  • Fotó: Albert Levente
    Fotó: Albert Levente

Különleges fajsúly szerint alakult itt az etnikumok aránya. A római katolikus felekezet volt az, amely egy csoportba gyűjtötte-tartotta a többséget. A helyi tolerancia helyet engedett a görög katolikusoknak, majd a görögkeletieknek is, akik külön bizánci stílusú új templomot építettek maguknak a két világháború közötti időszakban. Csak sokkal később került arra lehetőség, hogy külön filiába tömörülhessenek a reformátusok, és a mikóújfalusi anyaegyházhoz tartozó gyülekezet imaházat létesíthessen magának. Nem ritka az Oltfejben, hogy anyanyelvét elveszítette a román etnikum, de a valláshoz továbbra is ragaszkodnak a leszármazottak. Sepsibükszád esetében példaadó módon kínálta magát mindig a felekezeti tolerancia, s mégsem adódtak lehetőségek olyan megalapozott tanulmányok, államvizsgai dolgozatok, kiadványok megjelentetésére, amelyek az etnikai eredetek sokszínűségét, a település fejlődésére gyakorolt pozitív hatásait (vasútépítés, kőbányászat, kőfaragás, üvegművesség stb.) választották volna témájukká.

Ki lenne, ki lehetne az, aki megírná ennek a községnek, alakulásának, fejlődésének rövidebbre szabott krónikáját? – tettük fel a kérdést a polgármesternek.

Az ő javaslatára kerestük meg az időszakosan éppen Bükszádon tartózkodó Herbszt Istvánt, a falu szülöttét, nyugalmazott helytörténész-pedagógust, a megyei gyermekvédelmi igazgatóság egykori vezetőjét, akinek sikerült rengeteg helytörténeti adatot összegyűjtenie, s hogy abból eddig nem születhetett bár egy falufüzet vagy egy kisebb falumonográfia, abban – eddig – csak betegsége akadályozhatta meg.

 

Herbszt István

 

– Meglesz az összefoglaló, komoly a szándékom, nem kell aggódni. A tegnapelőtt arra ébredtem, hogy megkezdem, legalább a télen lesz amivel dolgoznom. Nagy regiszterem van, régi fényképfelvételem is bőven, a legújabbakat már nem gond beszerezni, bár közel húsz éve Gyulán élek. Én ugyan már nem emlékszem a híres bükszádi üvegmíves Sovánka Istvánra, de kisgyerek koromban egy karácsonykor két Sovánka-féle, fából készült gyerekjátékot hozott nekem az angyalka. Miután üveggyára megszűnt, Sovánka játékgyártásba kezdett.

Mikor került ide a Herbszt család? – tettük fel a kérdést.

– Akkor jöttek erre a vidékre, amikor a zalánpataki hutánál valamilyen okból alábbhagyhatott a szakemberek irányította munka – jött a felelet. A mi családunk az ezernyolcszázas évek első felében került át Bükszádra.

 

Mozgalmas ősz a medencezugban

Bács Csaba polgármester elmondta, hogy év elején Bükszád község költségvetése mínuszban volt.

– Nagyon megfontoltan kellett gazdálkodnunk. Eddig még valahogy ment, de jelenleg úgy néz ki, ha Bukarest nem segít rajtunk, akkor a bérek kifizetésére sem marad pénzünk. Nem állunk éppen ennyire rosszul a fejlesztési oldalon – folytatta. – Sikerrel lezárult az az uniós pályázatunk, amivel a Leader-programon keresztül az önkéntes tűzoltó alakulat számára szereztünk be ruházatot és műszaki felszerelést. Továbbá kiemelném, hogy a Mikes Ármin Általános Iskola mögötti területen éppen egy multifunkcionális műgyepes sportpálya kivitelezése folyik. Régi óhaja ez a helybeli fiatalságnak, kérték, hogy erre pályázzunk, jó és biztató, hogy a munkalehetőségek miatt külföldre távozott fiataljainkból maradtak még itthon is. Emellett mi is részesei vagyunk a megyei tanács egy olyan programjának, amelynek célja a községi családorvosi rendelők teljes felújítása, korszerűsítése. Ez éppen most zajlik. Főleg belső felújításról volt szó, de a községi tanács úgy döntött, hogy a helyi költségvetésből még orvosi eszközöket is vásárolunk, pontosabban egy EKG-készüléket, egy defibrillátort és egy analízisek elvégzésére alkalmas speciális készüléket.

 

Műgyepes pálya épül

 

Bács Csaba örömmel mondta el, hogy dr. Réti Grósz István Imre családorvos több mint 20 esztendeje látja el a bükszádi betegeket, gyógyszertárral is rendelkeznek és nagyon szeretnének újra egy fogorvost találni a község számára. Szintén helyi költségvetésből biztosítottak pénzt négy interaktív iskolatábla beszerzésére, ezeket éppen látogatásunk idején szerelték fel a Mikes Ármin-iskola osztályaiba. Boér Rozália igazgató elmondta, hogy enyhén apad a tanulólétszám, de aggodalomra még nincsen ok.

– Sikerül több hasznos iskolai kapcsolatot kiépítenünk. Nyáron ingyen tölthettünk néhány napot Balatonfüreden a Járd végig  programnak köszönhetően, állandó jelleggel fogadjuk azokat az iskolás csoportokat is, akik a Határtalanul programmal érkeznek  vidékünkre. A karbantartónk évente néhány teremben elvégzi a meszelést, fertőtlenítést – mondja. Beszerezték a téli tüzelőt, zavartalanul folyik a tanítás, és továbbra is ápolja az iskola és a községvezetés az egykori üvegmíves Sovánka István, valamint az iskola hajdani természetbúvár igazgató-tanára, Nagy István emlékét.

 

Interaktív táblát szerelnek fel

 

Mivel a település központján áthaladó 12-es számú országút nagyon forgalmas, a közlekedés rendkívül gyors, és sajnálatos módon ebben az évben már egy halálos baleset is történt, helyiek egy csoportja, köztük számos iskolás gyerek szülei beadványban kérték a községvezetéstől, hogy az országos közútkezelővel és a rendőrséggel közösen találjanak megoldást a sebesség korlátozására. A helyi önkormányzat lépett, és rendszámleolvasó készülékkel is rendelkező térfigyelő kamerákat szereltetett fel a legfontosabb helyekre. A községvezetés megrendelte a település belső utcahálózatának aszfaltozási munkálataihoz szükséges terv előtanulmányát, ugyanis a korszerűsítési munkálatokra uniós pénzt szándékoznának pályázni.

 

Sokasodó medvék, új rend a Szent Anna-tónál

– Szóljon a medveinvázióról, hiszen a község majdnem minden irányból erdős területekkel övezett.

– A falu majdnem minden övezetében, az iskola környékén, a temetőben, a falu felső kijáratánál naponta jelen vannak a vadállatok. Sorozatosan küldjük a jelentéseket az illetékes szervekhez, egyelőre azonban csak semmitmondó válaszokat kaptunk. A medvejárás – szerencsére – eddig még nem követelt emberéletet, de az ördög nem alszik. Elég az, ha a vadállat az úton sétál, garázdálkodik, összetöri a silókukoricásokat. Félő, hogy ha megszokott élőhelyeiken (erdőn-mezőn) jobban megfogyatkozik az eledel, ismét bebátorkodnak a települések környékére s a településre is. Volt alkalmunk olyan, medvék nem járta vidékről érkező családokkal is beszélgetni, akik elmondták, hogy szívesen megszállnának mifelénk, egy olyan településen, ahol meg tudnák figyelni a mackókat. Az ilyen vendégeket mi Bodokra irányítjuk, hiszen ott működik a medvemozi!

 

Bács Csaba

 

Sikeres turisztikai szezont zártak a sepsibükszádi vendéglátók, a Sólyomkő és az Anna Panzió is. Gyöngyösi József az Anna Panzió működtetője elmondta, hogy folyamatosan jelentkeznek Bükszádon a visszatérő vendégek, akik főleg a helyi ételkülönlegességeket keresik. Októberben sem akar apadni a Szent Anna-tó turistaforgalma. A rezervátumot kezelő egyesület újabb és újabb, egyre szigorúbb természet- és környezetvédő intézkedéseket vezet be. A személygépkocsival és autóbuszokkal érkezőknek le kell szállniuk a tetőn, innen az egyesület kisebb méretű mikrobuszával szállítják le őket a tóhoz. A tó környékén nincsenek már szemeteskukák, hogy „ne legyen amiben kutakodjanak a macik”. A fürdőzés továbbra is tilos, a méregdrága kürtőskalácsot azonban zavartalanul sütik a tó partján. Évszázadok múlnak el, de a limnológia hazai szakemberei nem gondolkoznak azon, hogy miként kellene pozitív módon beavatkozni a tó egyre apadó vízháztartási rendjébe és esetleg eltávolítani a tavat sok irányból támadó ingólápot. Az is felmerült már, hogy fel lehetne-e használni gyógykezelési célokra a tófenék iszapját.

 

Lesz új paplak

Simion György katolikus gondnoktól a tűzvész pusztította helyi plébániával kapcsolatos újdonságok felől érdeklődtünk. A 2000 lelket számláló katolikus közösség gondnoka elmondta, hogy alaposan késleltették a hivatalos papírformaságok, engedélyek az új plébániai hivatal és lelkészi lakás építésének beindítását.

– Megkötöttük a szerződést a csíkszeredai építővel. Sajnos Bakó Ferenc plébános betegállományba kényszerült, Bilibók Géza tusnádfürdői plébános szolgál be, nagyon kedvelik a hívek, ő követi majd az építkezés folyamatát is, amely úgy néz ki, hogy a napokban be is indul. Kissé magasabb lesz az épület, mint ahogy eleinte gondoltuk, mert tetőteret is szeretnénk kialakíttatni.

 

Simion György

 

Simion György, aki „civilben” nagybani krumplitermelő, kérdésünkre elmondta, hogy közepes idén a pityókatermés a környéken, a felvásárlói ár jelenleg egy lej negyven bani körül ingadozik. Kissé apadt a kereslet, de aki tudja, annak megéri vermelni a termést. Simion György földieprest is telepített, egyelőre kéthektárnyit. Ígéretes foglalkozás – mondja –, de sok a vele való kézi munka. Testvérbátyja a szomszédban tejelőmarhák tenyésztésébe kezdett, az sem gond nélküli foglalkozás, egyelőre a községi csarnokon keresztül értékesíti a napi tejhozamot. Van egy titok: amit csinálsz, azt szeretni kell!

Hozzászólások
Szavazás
Önk kire szavaz az elnökválasztás második fordulójában?








eredmények
szavazatok száma 999
szavazógép
2019-10-16: Magazin - :

Hárman kapták megosztva a közgazdasági Nobel-díjat

A globális szegénység enyhítéséért végzett munkájáért három közgazdász, az indiai Abhijit Banerjee, a francia Esther Duflo és az amerikai Michael Kremer kapja az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat – jelentette be hétfőn a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.
2019-10-16: Pénz, piac, vállalkozás - Ferencz Csaba:

A „kis” ágazatok növekedtek (Cégek toplistája, 2018)

A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara éves összesítése Háromszék cégeinek teljesítményéről, ha nem is ad teljes képet a helyi gazdaság helyzetéről, annak tendenciáiról, mégis évről évre rávilágít arra, hogy „miből is élünk” – milyen ágazatok, illetve cégek tudtak növekedni az elmúlt esztendőben. Bár a pontos kritériumrendszer szerint kiadott éves cégrangsor nem alkalmas arra, hogy nagyobb léptékű történésekre rávilágítson, a forgalomra, a nyereségre és az alkalmazottak számára vonatkozó, szintén most közzétett adatok azonban igen, egy többéves összehasonlítás alapján pedig meglehetősen pontos képet kaphatunk arról, hogy milyen folyamatok zajlanak a megye gazdasági életében. A számok alapján, korántsem a teljesség igényével, ezek „mélyére” kívánunk tekinteni.