Az alakulat csütörtöki közleménye szerint az MPP egy pártba gyűjtené „az erdélyi magyar jobboldalt”, ezért szorgalmazzák az EMNP-vel való egyesülést. A közlemény kitér arra is, hogy a párt választmánya az országos elnökséget bízta meg azzal, hogy az egyesülés megvalósíthatóságának részleteiről tárgyalásokat folytasson az Erdélyi Magyar Néppárttal. Az ülés résztvevői egyetértettek abban, hogy az erdélyi magyarság számára a két jobboldali párt egyesülése eredményezheti a választás valódi szabadságát, és az összefogás reményt nyújthat a politikából kiábrándult magyar szavazóknak is, akik az egységes nemzeti érdekképviselet hiányában egy ideje távol maradnak az urnáktól.

A választmány továbbá titkos szavazáson döntött Biró Zsolt korábbi pártelnöknek az alakulatból való kizárásáról. Mint ismert, egy korábbi ülésén, szeptember 26-án a választmány még elutasította a kizárások politikáját, amit Mezei János pártelnök kezdeményezett. A gyűlésen az elnök személyéről bizalmi szavazást is tartottak, amelyen ugyanannyian szavaztak a bizalom megvonására, mint ahányan bizalmat szavaztak az elnöknek. A voksoláson maga az elnök is részt vett és szavazott. Pethő István akkori választmányi elnök ugyanakkor annak az október 9-én kelt nyílt levélnek is aláírója volt, amely lemondásra szólította fel a pártelnököt. Most a választmány visszahívta Pethő Istvánt a testület elnöki tisztségéből, és Helmeczi Tibort, a Bihar megyei szervezet elnökét bízta meg a tisztség ellátásával.

Szabálysértési spirál?

A csütörtöki döntést követően Salamon Zoltán, a párt volt ügyvezető elnöke, akit korábban már kizártak, valamint Biró Zsolt parlamenti képviselő több súlyos kritikát is megfogalmazott a gyergyószentmiklósi ülés kapcsán, illetve a Mezei János elnöksége hozadékairól. Salamon Zoltán Facebook-közleményben tudatta, hogy megóvja az ülésen hozott döntéseket: Bíró Zsolt kizárását, valamint az EMNP-vel való fúzió kezdeményezését, mivel azok a párt alapszabálya megsértésével születtek.

Állítása szerint a gyűlés határozatképtelen volt a szükséges létszám hiányában, az elnökség által felhozott ellenérv pedig nem állja meg a helyét. A „bombasztikus” pártösszeolvadásról szóló döntés is szabályellenes, egyrészt a kvórumhiány miatt, másrészt, hogy a választmánynak a hatásköre nem terjed ki ilyen határozatokra – fogalmazott Salamon. Zárásként megemlítette, hogy választmányi tagként megóvja a döntést.

A pártból kizárt Biró Zsolt parlamenti képviselő pénteken sajtótájékoztatón jelentette ki, hogy szabálytalannak tartja a személyéről hozott döntést, noha az nem lepte meg. Úgy vélte: a pártban „boszorkányüldözés zajlik”, és Mezei Jánosnak az elnöksége 11 hónapjában sikerült feladnia az MPP identitását és „megfelezni a pártot”. A politikus emlékeztetett arra, hogy a Mezei Jánost elnökké választó tavaly novemberben tartott kongresszus elsöprő többséggel erősítette meg a 2012-ben hozott egyes számú határozatot, amely az MPP szervezeti önállóságának sérthetetlenségét tartalmazza. Biró Zsolt úgy vélte: a párt identitása és függetlensége nem képezheti alku tárgyát. Kijelentette: folytatja képviselői munkáját az RMDSZ parlamenti frakciójában. A párton belüli jogorvoslatban nem bízik, és a többi félreállított MPP-s politikussal közösen fogják eldönteni, hogy mit tegyenek, bár a maga részéről egy ideje már fontolgatja, hogy bírósághoz fordul.