Szeptember 16. az ózon világnapja, miután 1987. szeptember 16-án írta alá 46 ország a sztratoszferikus ózonréteg védelmét szolgáló Montreali Jegyzőkönyvet, amelyhez már több mint 180 ország csatlakozott. Tavaly szeptemberben a montreali ózonkonferencián újabb megállapodás született az ,,ózongyilkos" anyagok korlátozásáról.
A Föld légkörét ózonréteg védi az ultraibolya sugárzástól, amely szemkárosodást és bőrrákot okozhat. Az ózon legnagyobb sűrűségben a sztratoszférában, ezen belül 20―30 kilométer magasságban fordul elő, de nyomokban még 70 kilométeren s a felszín közelében, a troposzférában is fellelhető. Ultraviola sugárzás hatására keletkezik: a sugarak a légköri oxigén molekuláit (O2) atomokra bontják, ezek más oxigénmolekulákkal egyesülve ózont (O3) hoznak létre. Az ózonmolekula ultraviola sugárzás hatására szétbomlik egy O2 molekulára és egy oxigénatomra, ez a folytonos ciklus hozza létre az ózonréteget. Az ózonréteg az Egyenlítő felett vastagabb, a sarkok felett a legvékonyabb. Ma már bizonyított, hogy károsodását elsősorban a hűtőgázként és spray-palackok hajtógázaként, de tűzoltásra is használt klóros vegyületek, CFC-gázok és a még károsabb HCFC-gázok (a legismertebbek a freonok, halonok) légköri feldúsulása okozza. A téli hónapokban ózonlyuk alakul ki a Föld sarkai felett.
Az elmúlt két évtized nagy előrelépést hozott az ózonréteg pusztulása ellen folytatott küzdelemben. Elsőként 1978. január 23-án Svédország tiltotta be az ózonréteget károsító aeroszolos spray-k használatát. A sztratoszferikus ózonréteg védelmére 1987-ben hozott és 1997-ben felülvizsgált Montreali Jegyzőkönyvet mára már a világ minden jelentős országa aláírta (Magyarország 1989-ben). 1993. július 1-jétől a CFC nem alkalmazható aeroszolos hajtógázként, valamint merev polisztirolhabok előállítására, 1996-tól pedig felhasználásuk ― néhány speciális terület kivétel ― tilos. A tavaly szeptemberben Montrealban rendezett ózonkonferencián 191 ország képviselője megegyezett abban, hogy az előirányzottnál tíz évvel hamarabb mondanak le az ,,ózongyilkos" anyagokról: az iparosodott államok így már 2020-ig, a fejlődő országok pedig 2030-ig beszüntetik a HCFC-anyagok felhasználását.
Míg a magaslégköri ózon védelmet, a talajközeli veszélyt jelent az egészségre. Amerikai kutatók vizsgálata szerint az ózon csekélyebb mértékű növekedése a városokban jelentősebb halálozási arányszám-növekedést okozhat. Azaz a gépjárművek levegőszennyezése következtében a napsütés hatására keletkező ózonszmog nem csupán a légzési betegségek, de korai halálozások ezreinek is oka lehet.
