Az adatok bizonysága szerint több Fodor nevű család élt/él szerteszét a Kárpát-hazában. Bodoki Fodor Balázst minden bizonnyal jó cselekedetei miatt nemesítette meg II. Rákóczi György Segesváron 1650. január 26-án. Az eredeti, már igen töredezett rajzolatú Fodor-címer grafikai helyreállítója Weiszhaár Róbertné Kelemen Zita volt, a színes változat (képünk) készítője pedig Weiszhaár Adrien. Utóbbit a mezőtúri Bodoki Fodor Helytörténeti Egyesület gyűjteményéből vettük át. S itt már helyben is vagyunk: nemhogy családi címerüket nem emlegették gyakran a Fodorok, sokan nem is ismerték, ami azonban sokszor nem is volt ajánlatos.
A mezőtúri Fodor Zsigmond „állami tanácsos” egy 1915-ből megőrzött, részleges vagyonlemondási nyilatkozatának tanúsága szerint a család Bodokról származott az Alföldre. Bodoki Fodor Zoltán és Zsigmond 30 éven át kutatta Mezőtúr múltját, családjaik eredetét, és megírták a város történetét a honfoglalástól a felszabadulásig.
Bodoki Fodor Zoltán levéltári kutató, író (rézdomborítás)
Róluk nevezték el a mezőtúri helytörténeti egyesületet, és Bodoki Fodor Zoltán (1913–2013) lakóházát születésének 100. évfordulóján emléktáblával jelölték meg.
Ehhez a famíliához kötődik néhai bodoki Fodor Béla (1909–1981) családja, valamint a nyilatkozat megőrzője, a Bodokon élő Fodor Sándor (sz. 1952) nyugalmazott pénzügyi ellenőr-könyvelő és fia, Fodor Sándor István (1984). Ehhez a családi ágazathoz kapcsolódik felmenőin keresztül a Bodokon élő id. Fodor István (sz. 1938), majd fiának, a polgármester Fodor Istvánnak a nevet továbbvivő Ildikó lánya és fia, a legifjabb Fodor István (képünk).
A legfiatalabb bodoki Fodor, ifj. Fodor István
Az előbb említett Fodor Béla nagybátyja volt a Maksára költözött Fodor Albert pénzügyőr (képünk).
Fodor Albert pénzügyőr (családi fotó)
A helyben maradt famíliáról szóló okiratok szerint Bodokon 1713-ban már ott van a katonáskodó szabad székely, majd a gyalogkatona Fodor nemzetség. Kiemelkedő személyiségként említjük a családból Fodor Zsigmond (1812–1897) negyvennyolcas honvédet. Több alkalommal bukkan fel Bodok oktatás- és művelődéstörténetében Fodor Tivadar okleveles kántor-tanító házaspárnak a neve, akik készséggel vállalták a tanítást a református felekezeti iskolában, hogy a trianoni változás után magyarul tanulhassanak falujukban a gyermekek. Az ő érdemük, hogy 34 tagú, háromszólamú református dalárdát és színjátszó csoportot alakítottak. Sejthető, hogy az oktatásügyben felmerült okok miatt távoztak Marosvécsre.
Emlékeznünk kell bodoki Fodor Lajos (1890–1967) faragómesterre, székelykapu-építőre is. A helybeli jegyzőkönyvek tanúsága szerint építője volt a lelkészi lakás és gyülekezeti terem előtt álló két monumentális, 1934-ben és 1940-ben állított, jellegzetesen háromszéki, remek ácsmunkával kivitelezett székely kapunak, mi több: egyet magának is épített portája elejébe, amely nem állta ki az évszázad viharait. Az előbbi két kaput féltő lelkek gondozták-védték. Mindkettő tervezésében oroszlánrészt vállalt az eklézsia 1831 és 1940 közötti lelkipásztora, Kiss Árpád (1902–1965) kiváló néprajzismerő.
