Az adatok bizonysága szerint több Fodor nevű család élt/él szerteszét a Kárpát-hazában. Bodoki Fodor Balázst minden bizonnyal jó cselekedetei miatt nemesítette meg II. Rákóczi György Segesváron 1650. január 26-án. Az eredeti, már igen töredezett rajzolatú Fodor-címer grafikai helyreállítója Weiszhaár Róbertné Kelemen Zita volt, a színes változat (képünk) készítője pedig Weiszhaár Adrien. Utóbbit a mezőtúri Bodoki Fodor Helytörténeti Egyesület gyűjteményéből vettük át. S itt már helyben is vagyunk: nemhogy családi címerüket nem emlegették gyakran a Fodorok, sokan nem is ismerték, ami azonban sokszor nem is volt ajánlatos.
A mezőtúri Fodor Zsigmond „állami tanácsos” egy 1915-ből megőrzött, részleges vagyonlemondási nyilatkozatának tanúsága szerint a család Bodokról származott az Alföldre. Bodoki Fodor Zoltán és Zsigmond 30 éven át kutatta Mezőtúr múltját, családjaik eredetét, és megírták a város történetét a honfoglalástól a felszabadulásig.
Bodoki Fodor Zoltán levéltári kutató, író (rézdomborítás)
Róluk nevezték el a mezőtúri helytörténeti egyesületet, és Bodoki Fodor Zoltán (1913–2013) lakóházát születésének 100. évfordulóján emléktáblával jelölték meg.
Ehhez a famíliához kötődik néhai bodoki Fodor Béla (1909–1981) családja, valamint a nyilatkozat megőrzője, a Bodokon élő Fodor Sándor (sz. 1952) nyugalmazott pénzügyi ellenőr-könyvelő és fia, Fodor Sándor István (1984). Ehhez a családi ágazathoz kapcsolódik felmenőin keresztül a Bodokon élő id. Fodor István (sz. 1938), majd fiának, a polgármester Fodor Istvánnak a nevet továbbvivő Ildikó lánya és fia, a legifjabb Fodor István (képünk).
A legfiatalabb bodoki Fodor, ifj. Fodor István
Az előbb említett Fodor Béla nagybátyja volt a Maksára költözött Fodor Albert pénzügyőr (képünk).
Fodor Albert pénzügyőr (családi fotó)
A helyben maradt famíliáról szóló okiratok szerint Bodokon 1713-ban már ott van a katonáskodó szabad székely, majd a gyalogkatona Fodor nemzetség. Kiemelkedő személyiségként említjük a családból Fodor Zsigmond (1812–1897) negyvennyolcas honvédet. Több alkalommal bukkan fel Bodok oktatás- és művelődéstörténetében Fodor Tivadar okleveles kántor-tanító házaspárnak a neve, akik készséggel vállalták a tanítást a református felekezeti iskolában, hogy a trianoni változás után magyarul tanulhassanak falujukban a gyermekek. Az ő érdemük, hogy 34 tagú, háromszólamú református dalárdát és színjátszó csoportot alakítottak. Sejthető, hogy az oktatásügyben felmerült okok miatt távoztak Marosvécsre.
Emlékeznünk kell bodoki Fodor Lajos (1890–1967) faragómesterre, székelykapu-építőre is. A helybeli jegyzőkönyvek tanúsága szerint építője volt a lelkészi lakás és gyülekezeti terem előtt álló két monumentális, 1934-ben és 1940-ben állított, jellegzetesen háromszéki, remek ácsmunkával kivitelezett székely kapunak, mi több: egyet magának is épített portája elejébe, amely nem állta ki az évszázad viharait. Az előbbi két kaput féltő lelkek gondozták-védték. Mindkettő tervezésében oroszlánrészt vállalt az eklézsia 1831 és 1940 közötti lelkipásztora, Kiss Árpád (1902–1965) kiváló néprajzismerő.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
