A család ágát Hosszu Zoltán (1897–1945) színművész, rendező, budapesti székely humorista megismerése során kutattuk Veress László nyugalmazott sepsiszentgyörgyi színművésszel, aki a legtöbbet tett azért, hogy emléke fennmaradhasson, hangkazettával, élő előadással ébresztgette emlékét, Sántha Attila kézdivásárhelyi író-szerkesztő pedig Hosszunak Budapesten 1932-ben Dani bá címmel megjelent kálnoki történeteit adta ki újra – Zelegor Kiadó, 2007.
A Hosszu família Laborfalváról származik – tájékoztatott Hosszu Ferenc (szül. 1931), Hosszú Zoltán Kálnokon élő unokaöccse. „Nagyapám és apám is unitárius kántortanítók voltak Kálnokon. A kántori lakban laktunk, ott születtem, ott éltem 15 éves koromig. Édesapám hadnagy volt a székely határőröknél az Úz völgyében. Sírjuk itt van az unitárius temetőben. Tartottuk a kapcsolatot a nagyapám rokonaival, jártunk Laborfalván gyermekkoromban édesapámmal. Hosszu Zoltán színész nagybátyám fia, Gera Zoltán is színész volt, többször is járt nálunk. (Meghalt 2014-ben – szerk. megj.) Szerelemgyermek volt, még Zoltán bácsi házassága előtt született, de elismerte fiának, s ő is tartotta az apjával a kapcsolatot. Zoltán bácsi felesége, Eszenyi Olga színésznő volt. Azt a könyvet, amelyet Kézdin adtak ki nagybátyámról, mi is megszereztük” – fejezte be Feri bátyánk.
„Élő család a miénk – kapcsolódott be a beszélgetésbe felesége, Ibolya óvónéni. – Három gyerekünk van, s ebből kettő fiú, Ferenc és Levente. Ferenc fia Zsolt, a Leventéé Levente Alpár.” Ők viszik tovább a Hosszu nevet (képünk).
Hosszu Levente fiai (családi fotó)
Ébreszteni az emlékét annak kell, akinek még lehet. A színművészről még tud a falu, de Kálnokon, lám, már csak a közeli rokonok emlékeznek rá. „Ha azt nézzük, hol és mikor kezdődik a székely ember autentikus megjelenítése a magyar színpadokon, akkor Hosszu Zoltán Dani bájánál kell keresgélnünk – írta Sántha Attila –, s leginkább a sajátos, ízig-vérig sepsiszéki nyelvjárása miatt kell itthon tartani, éltetni.”
A sepsikőröspataki önkormányzat, Kisgyörgy Sándor polgármester, a helybeli unitárius egyház nem mondott le arról, hogy az alapjaiban már megkezdett Bedő Albert-emlékházban a Hosszu-emlékek is helyet kapjanak. „Hosszu Zoltán 1944 októberében katonai behívót kapott – idézzük sógorát. – A család 1945 nyarán kapott hírt róla, amikor sikerült neki egy üzenetet kijuttatni a kelet felé tartó hadifogolyvonatból. További hír már nem érkezett felőle. 1945 nyarán még életben volt, de nem sokkal utána elhunyt. Talán a foksányi, földvári vagy temesvári elosztótáborig még eljuthatott, de az is lehet, hogy a vonatút közben halt meg valahol.”
Hosszu Zoltán (Márton Ferenc grafikus munkája)
A sors úgy rendelte, hogy kegyetlen volt eltűnése ebből az árnyékvilágból. Nyugvóhelyét nem ismerjük. Részese volt a magyar sorsnak.
A szentiváni Kányádi Mihály (szül. 1936) szerint leányágon él még a Hosszu család Laborfalván, Mikóújfaluban és fiúi ágon a közeli Bodokon. A bodoki Hosszuk említése 1655-ből való, II. Rákóczi György fejedelem részesítette őket nemességben.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
