Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Erdélyi ötvenhatosokra emlékezünk

2019. október 23., szerda, Múltidéző

Az erdélyi magyarság az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc október 23-i kitörésének hírére – a kommunista diktatúra kiszolgálói és haszonélvezői kivételével – teljes mértékben azonosult annak eszméivel, célkitűzéseivel! Szervezkedések, szervezkedési kísérletek egész sora indult Erdély magyarok lakta településein.

  • Varga László
    Varga László

A magyar forradalomhoz kapcsolódó, úgynevezett négy „hazaárulási per” sorában az egyik hatványozottan kiemelkedő a dr. Dobai István kolozsvári nemzetközi jogász nevével fémjelzett „ENSZ-memorandum” néven ismert szervezkedés. Úgy tervezték: az erdélyi magyarság jogsérelmeit, az erdélyi kérdés megoldását sürgető román–magyar lakosságcsere-tervet eljuttatják az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez. 1957. november 5-én a Kolozsvári 3. Hadtest Katonai Törvényszéke dr. Dobai István jogászt, elsőrendű vádlottat, Varga László református lelkészt, másodrendű vádlottat – hazaárulás és a társadalmi rend elleni szervezkedés vádjával – életfogy­tiglani kényszermunkára és teljes vagyonelkobzásra ítélte.

 

 

Hasonló váddal a harmad- és negyedrendű vádlottat, Komáromi József gimnáziumi tanárt és Kertész Gábor ügyvéd gyakornokot 25 év kényszermunkára, az ötödrendű vádlottat, Bereczki Andrást, a Bolyai Tudományegyetem közgazdasági kara előadótanárát 15 év kényszermunkára és teljes vagyonelkobzásra ítélte. Dobri Jánost, a kolozsvári Protestáns Teológia tanárát hat év, Nagy Józsefet, a partiumi Ákos község 1940 és 1944 közötti falusi bíróját, földbirtokost öt év szigorított fegyházbüntetésre ítélte. A per két háromszéki születésű vádlottját, Gazda Ferencet, a Román Akadémia kolozsvári Nyelvtudományi Intézete kutatóját (Haraly, 1920. október 25. – Kolozsvár, 1996) tíz év szigorított fegyházbüntetésre és teljes vagyonelkobzásra ítélte, később, 1958-ban a hírhedt „tankönyvperben” újabb 15 év börtönbüntetéssel sújtották. Börtön-visszaemlékezéseit a kolozsvári Polis Könyvkiadónál 2006-ban megjelent Elrabolt esztendők című kötetében összegezte. Gróf Kemény József és Mike Sándor levelezése, Csomakőrös helynevei című tanulmányai ma is forrásértékűek. László Dezső (Sepsiszentgyörgy, 1904. július 12. – Kolozsvár, 1973. november 15.) Kolozsvár-belvárosi lelkészt – a két világháború közötti Erdélyi Fiatalok meghatározó személyiségét, 1940 és 1944 között az Erdélyi Párt tagja, a Magyar Országgyűlés meghívott tagja – öt év börtönbüntetésre ítélték. 1952 és 1954 között adminisztratív ítélettel két éven át raboskodott a Duna-csatorna megsemmisítő munkatáborában.   

 

 

A Háromszék 2019-ben a két éve – 90 éves korában – elhunyt, életfogytiglani kényszermunkára, 1956. november 3-án a román–magyar határon áthozott forradalmi újságokért, kiáltványokért, röplapokért még tíz évre elítélt, szárazajtai gyökerekkel büszkélkedő Varga László tiszteletes emléke előtt igyekszik tisztelegni egy, a halála előtt rövid idővel készített életút­interjú-sorozat közlésével. A Nagy Imre-emlékplakettel, a Magyar Arany Érdemkereszt legfelső fokozatával, a Szabadságszobor Emlékéremmel, a Magyarok Világszövetsége Emlékérmével kitüntetett kiváló lelkész, több emlékezetes kötet szerzője 1956. szeptember 3-tól feleségével, Kovács Annával Budapesten tartózkodott, a készülő teológiai doktori disszertációjához gyűjtött dokumentumokat. A forradalom napjaiban minden fontos eseménynél jelen volt, naplót vezetett, akárcsak az író, építész, szerkesztő Kós Károly, aki naplójában az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot élete legnagyobb, legmegrázóbb élményének nevezte.

 

 

Varga László tiszteletes, aki együttérző szemtanúként, mondhatni minden korabeli budapesti eseménynek egyfajta haditudósító-résztvevője volt, hazahozta a forradalom napjaiban írt naplóját. Amikor 1957. március 27-én a Securitate letartóztatta, az egyik hívénél elrejtett iratcsomót, más dokumentumokkal együtt, felesége megsemmisítette. A Securitate is tudott Varga László tüneményes memóriájáról – a politikai elítéltek körében legendássá vált, hiszen ő őrizte meg az utókornak Páskándi Géza és Páll Lajos börtönben fejben megfogalmazott, a rabtársaknak elmondott, de a szerzők által elfelejtett verseit! –, ezért a börtönben arra kötelezték: pontosan rekonstruálja a forradalom idején papírra vetett naplóját. A Háromszék olvasói a közeljövőben először olvashatják a lapunk munkatársa, TÓFALVI ZOLTÁN által még Varga László életében rekonstruált és interjúsított, az életút és az események természetszerű gazdagsá­gánál fogva terjedelmes vissza­emlékezését.

Ugyancsak ide idézzük a kiváló költő, Nagy László szintén költő öccsének aznapi fegyverropogást túlélő versét.

HÁROMSZÉK

Hozzászólások
Szavazás
Önk kire szavaz az elnökválasztás második fordulójában?








eredmények
szavazatok száma 998
szavazógép
2019-10-23: Mi, hol, mikor? - :

Mi, hol, mikor?

Az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékezünk
Sepsiszentgyörgy. Ma 8–14 óráig ingyenes filmvetítésekre kerül sor a Művész moziban, amihez előzetes egyeztetés szükséges Lázár-Prezsmer Endrénél a 0742 769 628-as telefonszámon. A programot diákcsoportok, osztályközösségek számára ajánlják.
2019-10-23: Irodalom - :

Ágh István: Összegyűjtött vallomások

Kossuth tér, 1956

Befejezése után nemsokára magamban is
végére jártam a vérengzésnek, felbecsültem
a halottak számát, nem volt kétségem
gyilkosaik felől, bár elfödték személyüket
rejtett ravaszra, tűzvető gombra nehezedve,
eszement tombolásban cikázó futásomból
megrajzoltam a rémes térkép rám eső részét,
a bezárult kör végzetes pontjait megjelöltem,
az áldozati hellyé dúlt iszamós menedéken
megjegyeztem ott maradt szomszédaimat,
bemértem fektem ikertestünkre szabott hiányát,