Teljesen véletlen, hogy Benedek Elek író, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a nagy mesemondó születése és a Székely Mikó Kollégium – akkori nevén Református Tanoda – megnyitása ugyanazon évben, 1859-ben történt. Az erdővidéki fiúk a székelyudvarhelyi kollégiumban végezték felsőbb tanulmányaikat korábban is, Benedek Elek az elemi iskola elvégzése után szintén Udvarhelyen tanult és érettségizett.
Büszke a szülőfalu, Kisbacon nagy szülöttjére, iskolája a neveltjére: a kis iskola felvette a Benedek Elek nevét, de még Nagybacon iskoláját is Benedek Elek Általános Iskolának hívták a változás után egészen 2013-ig, amikor a Dr. Konsza Samu nevét vette fel, mert nehézkes volt egy községben két azonos nevű iskola ügyintézése.
Az udvarhelyi Református Kollégium ugyancsak lerótta tiszteletét: Benedek Elek Tanítóképző néven működik a változás óta.
Mindannyiunk Elek nagyapója tehát nem gyermekkorban került kapcsolatba a Mikóval, hanem fiatalkorában, már országgyűlési képviselőként. 1887–1892 között volt a nagyajtai kerület képviselője, az 1888. február 9-i gyűlésen felszólalva a székelyföldi iskolák ügyét „volt szándékában megbolygatni”, nevezetesen a sepsiszentgyörgyi Mikó-kollégiumét, a baróti gazdasági iskoláét és a székelyudvarhelyi reáliskoláét. Már beszéde bevezetőjében azonban feleslegesnek tartja a közbenjárást, mert éppen a napokban megjelent Sepsiszentgyörgyön egy éles hangú röpirat, melynek címe: „Nincs pénz!”. Ajánlva Trefort Ágoston vallás- és közoktatási m. kir. ministernek. Szerzője Justus, az álnév Császár Bálint polgármestert fedi. A röpirat támadó hangvételű, Trefort Ágostont bírálja, amiért nem intézkedik a Mikó-kollégium főgimnáziummá fejlesztése ügyében. Benedek Elek diplomatikusan eltér tehát beszéde eredeti tárgyától, és a továbbiakban a piacon levő gyermekirodalomról szól, amely „kritika nélkül” kerül a gyermekek kezébe.
Bár a „Nincs pénz!” című röpirat már felkavarta az állóvizet a kollégium főgimnáziummá fejlesztése ügyében, bátorság kellett a fiatal képviselő részéről, hogy egyáltalán említést tegyen róla. Mint ismeretes, Trefort miniszter még abban az évben elhunyt, gr. Csáky Albin lett az utóda, a kollégium pedig 1889–1893 között főgimnáziummá fejlődött.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nép 1923 áprilisában adott hírt arról, hogy Benedek Elek, „a legkiválóbb székely író” meglátogatta az iskolát, sőt felolvasást is tartott. 21-én a tornacsarnokban este fél kilenckor kezdődött a műsoros estély, melynek bevételét a Szegény Tanulók Könyvtára fejlesztésére szánták. Ez a könyvtár főleg tankönyveket és kézikönyveket: lexikonokat, ismerettárakat, szótárakat tartalmazott azon diákok használatára, akik nem tudták megengedi maguknak, hogy megvásárolják a kijelölt munkákat. Az állományrész gyarapítása ajándékozás útján vagy különböző ünnepségek bevételéből történt, mint ez alkalommal is.
A kollégium és a tanítóképző ifjúsága közösen rendezte az estélyt, a kollégium számított a vidéki közönség, a szülők érdeklődésére is, ezért a konviktusban ételről és italról is gondoskodtak, táncmulatságot is tartottak az irodalmi est után. A kollégium zenekara Beör Kálmán zenetanár vezetésével kétszer lépett színpadra, a vegyes kar ugyancsak kétszer Nagy József karnagy vezényletével. Elhangzott Benedek Elek Tavaszi ének című verse Szőcs Anna II. osztályos gimnáziumi tanuló előadásában. Benedek Elek felolvasása a negyedik szám volt az est folyamán. Az írót színpadra lépésekor Bodor Géza VIII. osztályos főgimnáziumi tanuló, a Kőrösi Csoma Sándor Önképzőkör soros elnöke – későbbi kovásznai, majd sepsiszentgyörgyi orvos – köszöntötte az ifjúság nevében. A következő szám Benedek Elek: Fiam lakodalma, monológ Tuzson Anna IV. éves tanítóképzős növendék előadásában. A Magyar mese- és mondavilágból A kápolna harangja című regét jelenítették meg gimnáziumi és tanítóképzős leányok, Kiss Margit II. osztályos gimnáziumi tanuló – a későbbi Kiss Manyi színművésznő – a királykisasszony szerepét játszotta. A tornatermet színültig töltötte a közönség, az est után a gyermekek melegen köszöntötték Elek nagyapót. A tudósítás „A Kollégium önmagát is megtisztelte azzal, hogy alkalmat adott az aprónépnek elhoznia szerető hódolatát az ő koronázatlan mese-királyának” mondattal zárult.
1930. május 18-án a kolozsvári Ellenzék lapban Benedek Elek kisbaconi birtoka a magyar ifjúságért című hír jelent meg. A sepsiszentgyörgyi tudósító Makkai Sándor református püspök leirata szerint számolt be arról, hogy dr. Benedek Marcell az örökösök nevében 24 000 lejt, a Benedek Elek kisbaconi birtokából 1929-ben befolyt tiszta jövedelmet adományozta „Elek apó iskoláinak”. Így kapott egy-egy részt a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium, a székelyudvarhelyi tanítóképző és a Nagyenyedi Bethlen Kollégium.
Mint korábban már jeleztük, Benedek Elek a székelyudvarhelyi Református Kollégiumban tanult, tehát „iskolái” nem alma materei, hanem azok az intézmények, amelyekre figyelt, melyekre gondja volt.
Csikós Júlia
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
