Az 1956-os forradalomra emlékezett a magyarság

1956 októberében Magyarországon békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. A zászlókból kivágták a szovjet mintájú címert, így lett a lyukas zászló a forradalom jelképe.

Az Országgyűlés 1991-ben nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé október 23-át, ezt a 2012-es alaptörvény is megerősítette.

Az 1956-os forradalomra emlékezett a magyarság Magyarország-szerte és külföldön. Orbán Viktor miniszterelnök a budapesti Zeneakadémián rendezett díszünnepségen azt hangsúlyozta: a magyarok 1956-ban is szabad és független Magyarországot akartak a nemzetek Európájában.

Dicsőség a hősöknek!

Orbán Viktor úgy fogalmazott: 1956. október 23-án a magyar nemzet ősi jussát követelte vissza, szabadon akart dönteni arról, miként éljen. És mi akkor is magyar, vagyis európai életformát akartunk magunknak. Szabad és független Magyarországot a nemzetek Európájában. És ebben nem is volt ellentmondás, mivel Európa nyugati fele akkor még valóban a szabad nemzetek közös hazája volt – mondta.

Orbán Viktor kifejtette: amikor 1956 hőseire gondolunk, először fiatalokat látunk magunk előtt, pesti srácokat és leányokat, akik bátran emeltek szót és fegyvert a megszállók és helytartóik ellen. Vitte őket fiatalságuk, vitte őket a hit, hogy fordíthatnak hazájuk sorsán. A fiatalok érezték, ha folytatódik a szovjet világ, akkor a magyar életből semmi sem marad, ezer év története foszlik semmivé, mindent felemészt a vörös iszap, hitet, kultúrát, családot, barátokat. Mindent felforgat, ami az életnek értelmet ad, amiből otthont és hazát építhet az ember – tette hozzá Orbán Viktor. Elmondta: tenniük kellett valamit, fegyvert fogtak, mert úgy látták, nem lesz más kiút. Tették ezt annak az embernek az elszántságával, akit kiszorítottak a szakadék szélére, és tudja, már nincs hova hátrálnia, csak egyetlen út maradt: harcolni a talpalatnyi földért, ami még az övé.

Kijelentette: nekünk, magyaroknak csak ez az egy hazánk van, nincs máshol helyünk a Nap alatt. A mi álmaink csak itt születhetnek meg, és csak itt, a Kárpát-medencében hozhatjuk létre azt a nagy közös alkotást, amit Magyarországnak és magyar kultúrának hívunk – fogalmazott. Orbán Viktor hangsúlyozta: a haza mi vagyunk mind, ez a törvény, ahogy az is törvény, hogy haza csak addig van, amíg van, aki szeresse, aki áldozatot hozzon érte. Haza csak ott van, ahol hazafiak is vannak. A hitványság mindig összeadódik, a kérdés az, hogy a hazafiak hajlandóak-e összeadódni – mondta.

Úgy látja, 1956-ban összeadódtunk, és hát csodát is tettünk, soha nem látott magasságokba emelkedtünk, és ma is ebből a csodából élünk. Nagy árat fizettünk érte, de a magyar csodát nem adják olcsón – fűzte hozzá a miniszterelnök. Szerinte a szabadságharcosok a legszebbet, a legtöbbet adták, amit egy ember a hazájáért áldozhat: adták az életüket, a szabadságukat, vállalták a száműzetést.

Azt mondta: sem Európa, sem Magyarország nem maradhat meg, ha önmaga ellen fordul, és szembemegy mindazzal, ami élteti, ha saját múltja és ősei ellen fordul, ha szakít a szabadság, függetlenség és keresztény testvériség hármas fundamentumán létrejött életformával, amely Európát és benne Magyarországot a világtörténelem legsikeresebb földrészévé tette.

Orbán Viktor közölte: hálával tartozunk elődeinknek, hogy a mi magyar mivoltunk olyan szabadságharcok hosszú során át forrhatott ki, amely nagyszerű és lovagias néppé tett minket. Úgy vélte, a történelem folytonos kihívás, megmérettetés, alkalmassági teszt, és a válaszokon múlik egy nép sorsa, egy nemzet jövője, egy állam fennmaradása vagy bukása. Könnyű természetes állapotnak tekinteni, hogy van egy független, szabad, nemes eszményekre épülő hazánk, de ezt a hazát nem ajándékba kaptuk – emlékeztetett Orbán Viktor. Szerinte a magyar nemzet 1956 őszén felsőbb osztályba lépett egy olyan történelmi teljesítménnyel, amelynek erkölcsi kisugárzása érezhető volt az egész Földön. Az ötvenhatosoknak köszönhetjük, hogy a történelem sötét óráiban, a szovjet megszállás alatt is megőrizhettük a tartásunkat, felemelhettük a fejünket, mert volt mire és kikre büszkének lenni – idézte fel.

Orbán Viktor közölte: mi, magyarok ezer év alatt nyertük el a tudást, hogy mindig az állandóra és a maradandóra tekintsünk, Istenre, hazára, családra. Ma sem választhatunk ennél jobb vezércsillagot – vélekedett. Azzal zárta szavait: Dicsőség a hősöknek!
 

Ellenzékiek üzenetei

Karácsony Gergely újonnan megválasztott ellenzéki főpolgármester a tiszta levegő, tiszta szív és tiszta kéz programját hirdette meg. A politikus arra kérte a fővárosiakat, hogy tegyék Budapestet Kelet-Közép-Európa legélhetőbb és legzöldebb városává, a köztársasági eszme bátor támogatójává. Kijelentette: október 13-án visszavették a várost, de nem azért, hogy kisajátítsák, hanem azért, hogy visszaadják a fővárosiaknak.

Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke a párt megemlékezésén arról beszélt, hogy október 13-án, az önkormányzati választáson felszabadították Budapestet és a nagyvárosokat az elnyomás alól.

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke hazafias ellenzék létrehozására szólította fel az Orbán Viktor miniszterelnökkel szemben álló politikai erőket és civileket.

Kunhalmi Ágnes, az MSZP választmányának elnöke közölte: az 1956-os forradalom fontos üzenete, hogy egy nemzet sem tud elnyomásban élni, és a demokrácia, a sajtószabadság, egy nemzet méltósága, erkölcsi tartása soha nem magától értetődő, azért újra meg újra meg kell harcolni.

Kendernay János, az LMP társelnöke azt mondta: ma is vannak forradalmárok, akik a gazdasági és társadalmi rendszer igazságtalanságaival és a kihalás veszélyével szemben emelik fel hangjukat.

Sneider Tamás, a Jobbik elnöke a független és szabad Magyarország igényét nevezte 1956 máig érvényes üzenetének. Hozzátette: ma is egy kizsákmányoló, korrupt, bolsevik típusú rendszer ellen kell küzdeni.

Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke kijelentette: az a sátáni erő, amelyet 1956-ban bolsevizmusnak neveztek, ma a balliberalizmus, ám a magyar olyan nemzet, amely azt is képes legyőzni.
 

Psalmus Hungaricus Kolozsváron

Kolozsváron a magyar színházban a Magyarország főkonzulátusa által szervezett gálaműsoron a Budapesti Nemzeti Filharmonikusok énekkara és a Kolozsvári Magyar Opera zenekara előadta Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus című művét. Ezt megelőzően Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára ünnepi beszédében kifejtette, 1956 mércéjének kell a jelenben és a jövőben is újra és újra megfelelnünk.

Novák Katalin megemlítette, hogy 1956-ban a budapesti jajkiáltás nem jutott el a nyugati fülekig, de eljutott Újvidékre, Temesvárra, Aradra és Kolozsvárra, ahol sokan megszenvedték a szolidaritás kinyilvánítását.

Az egymás iránti felelősség érzése erről is szól. Arról, hogyan talál visszhangra közösségeinkben az, ami a másikkal történik – jelentette ki. Megemlítette: együtt dobbant a magyar nemzet szíve 1920-ban és 1989-ben is, és ma is kell hogy legyen visszhang arra, ami Kolozsváron, Marosvásárhelyen vagy éppen az Úzvölgyében történik.

Az államtitkár arra figyelmeztetett, hogy az igazi szabadság belülről jön, és a belső szabadságunkat akkor sem adhatjuk fel, amikor látszólag semmi nem fenyegeti. Úgy vélte: a szabadságot nemcsak elvehetik tőlünk, de el is veszíthetjük, el is pazarolhatjuk. Megjegyezte: olyan korban élünk, amikor a szabadságnak látszólag alig vannak korlátai, de a szabadság jelszava alatt veszélyes gondolatok is helyet követelhetnek maguknak.
 

Vajdaságban

2019-ben a magyar 1956 annak a jelképe, hogy a szabadság nem üres szó, hanem emberek sokasága, akik kisemmizett életüket akarták visszavenni, és annak a jelképe, hogy a szabadságot sohasem szabad birodalmi ügyek szintjére süllyeszteni, hanem mindig az önrendelkezésükkel bíró népek szintjére kell emelni – hangsúlyozta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a vajdasági központi ünnepségen tegnap Szabadkán.

1956 ma is érvényes jelentéssel bíró eseménye Európa huszadik századi történelmének, mert zsinórmértéke a szabadságnak, az emberek szabadságának. Azon emberek szabadságának, akik magukat nem csak egyénként, de nemzetként határozták meg, akiknek a bátorságát éppen az adta, hogy közösségként élték meg egymást, hazának élték meg az országukat – tette hozzá.

1956 arra tanít, hogy amiért 63 évvel ezelőtt a magyarok a vérüket adták, annak igazságát a 2019-ben élő magyaroknak érteniük kell – fogalmazott. A haza függetlensége, a szülőföld felemelkedése, a szomszédságpolitikába vetett hit, a régióban élő nemzetek együttműködése, ha tetszik, akkor a náci és kommunista diktatúrák okozta traumák és tapasztalatok erejével tesz képessé arra, hogy a szabadságot úgy értelmezzük, hogy az ne birodalmi törekvések szinonimájává, szolgálóleányává váljék, hanem az együttműködést, nyugalmat, békét és biztonságot jelentse.

Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára rámutatott, hogy 1956-ban sokéves elnyomás, megaláztatás után fordulóponthoz érkezett a magyarság sorsa, az emberek szabadságvágyát már nem lehetett elfojtani. 1956 arról szólt, hogy a magyar nép végre maga akart dönteni Magyarországról – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy a magyaroknak minden történelmi korban újra és újra meg kellett küzdeniük a szabadságért. Hőseink példája és bátorsága ma is azt üzeni számunkra: a magyarok együtt, összefogva nagy dolgokra képesek. A 21. században a magyarság összekapaszkodása, határokon átívelő szellemi, lelki egysége, cselekvőképessége fontosabb, mint valaha. Ma is csak együtt tudjuk megvédeni ezeréves értékeinket, keresztény hitünket, nemzeti kultúránkat, édes anyanyelvünket, magyar identitásunkat – hangsúlyozta.