Száznyolcvan éve, 1839. október 29-én született Pesten Steindl Imre, a századvég egyik legkiemelkedőbb építésze, az Országház tervezője.
Steindl a budai műegyetemen, majd Bécsben a Képzőművészeti Akadémián tanult, Németországban és Franciaországban műemlékeket tanulmányozott. 1869-től a budai műegyetem helyettes, majd 1870-től rendes tanára, a középkori építészet történetét tanította.
1880 és 1882 között az állatorvosi egyetem Rottenbiller utcai pavilonjait, majd a régi műegyetem (ma az ELTE) Múzeum körúti épületeinek újjáépítését is rábízták.
Eklektikus stílusban alkotó művész volt, a magyar historizáló építészet egyik legkiválóbb, egyéni látásmódú képviselője. Ő tervezte az aradi városházát, a budai kereskedelmi és iparbank székházát, a Margit híd hídfőit, továbbá az első, egyemeletes debreceni Arany Bika szállót. Utolsó műve az erzsébetvárosi
Plébániatemplom a Rózsák terén, amely 1895 és 1901 között valósult meg, a neogót templom Zsolnay kerámiadíszeket és Róth Miksa tervezte üvegeket kapott.
Ő restaurálta a szegedi ferences templomot, az iglói és a bártfai templomot. 1870-ben megbízták a vajdahunyadi vár helyreállításával. A munka több volt, mint restaurálás, a műemléket Ferenc József számára vadászkastéllyá kellett alakítania. A kassai dóm, a Szent Erzsébet-székesegyház rekonstrukciója kisebb hiányok pótlásának indult, s teljes újjáépítés lett belőle. Budapesten a Belvárosi plébániatemplom szentélyét állította helyre 1889–90-ben.
Fő műve a budapesti Országház. A neogótikus stílusú épület 1882-es tervpályázatra beadott terveit a magyar alkotmány és nemzeti öntudat legmegfelelőbb építészeti kifejezésének minősítették. A mozgalmas tömegű, kőcsipkés, historizáló architektúra logikus belső térrendszert és korszerű épületgépészeti kialakítást rejt. Az épületbelsők kialakítása sokszor reneszánsz és barokk szellemben történt, főleg a hatalmas, egyetlen lendülettel felvezető főlépcső mutatja tervezője téralkotó képességeit. 1900-ban a művészeknek adható legelőkelőbb Pro Litteris et Artibus díjban részesült, akkor már tagja volt a brit és a magyar akadémiának is.
Steindl néhány héttel az Országház 1902. október 8-i átadása előtt, 1902. augusztus 31-én halt meg Budapesten. Műve a főváros jelképe lett, az Országház Magyarország egyik legnagyobb épülete, hossza 268, szélessége 118 méter, a kupolacsúcs magassága 96 méter. Fontosabb írásaiban saját műveit, a kassai dóm restaurálását, az Országház építését ismertette. (MTI– sz.)
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
