LASSAN, DE BIZTOSAN öregedik el az ország lakossága – ez derül ki az Országos Statisztikai Hivatal (OSH) legfrissebb adatsorából. Az OSH egy táblázatban hasonlította össze a megyék átlagéletkorát 1992-ben és 2019-ben: a „legidősebb” megye címet Teleorman érdemli ki, ahol az átlag már meghaladta a 44 évet.
A megélt korúak dobogójára még Vâlcea és Brăila (43) megye kérezkedett fel. A 2019-es adatok alapján Iași, Ilfov, Suceava és Vaslui a legfiatalosabb megyéknek számítanak, itt 38 év körüli az átlagéletkor – amúgy az 1992-es évben is ezek a megyék voltak a listavezetők. A magyar többségű megyék jelenleg valahol a középmezőnyben helyezkednek el: Hargita és Kovászna megyében az átlagéletkor 40 év körül mozog, akárcsak Maros megyében. Beszédes egyébként, hogy 1992-ben például a székelyföldi megyékben még 33 év volt az átlag. (Főtér)
SZÍNHÁZ? AZ MI? Egy román állampolgár évente átlagban 27 eurót (körülbelül 126 lejt) – az uniós átlagnál ötször kevesebbet – költ kultúrára, derül ki többek közt az országos kultúrakutató központ (incfc) által a centenárium évében készített, eléggé lesújtó adatokat tartalmazó felmérésből. Ennek a kutatásnak talán a legmegrendítőbb eredménye: Románia lakosságának kétharmada (67 százalék) soha nem látott még színházi előadást! Az országos felmérésből megtudhatjuk még, hogy a koncerteket viszont egyre többen látogatják – a megkérdezettek 57 százaléka évente legalább egyszer elmegy „csápolni”, míg 2016-ban ez az arány alig érte el a 43 százalékot –, és a tavaly nőtt a mozizási kedv is 33 százalékról (2016) 39 százalékra (2018). A tévénézés továbbra is a legkedvencebb szórakozásnak számít az országban: a válaszadók 92 százaléka hetente egyszer, 79 százalékuk pedig napi rendszerességgel csücsül be a világító láda elé. (Főtér)
MEGÉRDEMELTÉK. Október végén 9331 személy kapott kiemelt szolgálati nyugdíjat, ez két százalékkal több, mint tavaly ugyanebben az időpontban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár adataiból. Legtöbben, 3849-en volt ügyészek és bírák, ezek átlagos szolgálati nyugdíja 18 629 lej, ebből 17 319 lej az állami költségvetésből támogatott részesedés, a különbséget a társadalombiztosításból fedezik. A román diplomáciai és konzuli testület 845 nyugalmazott tagja átlagosan 5547 lej szolgálati nyugdíjat kap, ebből 3073 lejt az állami költségvetésből fedeznek. A 793 nyugalmazott parlamenti képviselő átlagos nyugdíja 4529 lej (2586 lej az állami költségvetésből). A hivatásos polgári repülés ágazatának 1444 nyugdíjasa van, átlagnyugdíjuk 10 908 lej, ebből 7382 lejt biztosítanak a büdzséből. A számvevőszék 605 kedvezményezettjének szolgálati nyugdíja átlagosan 7787 lej, ebből 3833 lej jön az állami költségvetésből. Ezenkívül a bíróságok és az ügyészségek 1795 nyugdíjazott speciális kisegítő személyzetének átlagos nyugdíja 4389 lej volt, ebbe 2479 lejt az állami költségvetés pótolt. (Agerpres)
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.