Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

KitekintőBrexit, és ami következhet az EU költségvetésében

2019. október 30., szerda, Pénz, piac, vállalkozás

Miközben a brit kilépés időpontjának újabb halasztását üdvözlik az európai unió politikusai, a háttérben szakértői számítások és előrejelzések, na meg politikai nyilatkozatok sokasága szól arról, hogy miként körvonalazódik az Európai Unió 2021–2027-es költségvetése. Ami biztosra vehető, az a változás, a brit befizetésből származó összegeket ugyanis valahogyan pótolni kell, sőt, a sarokszámok növelése enélkül is a feladatok között szerepel. Főként, mert az előre látható kiadások (elsősorban a klímacélok miatt) növekedni fognak.

  • Az Európai Parlament brüsszeli székháza – a képviselők szerint vészforgatókönyvet kell készíteni. A szerző felvétele
    Az Európai Parlament brüsszeli székháza – a képviselők szerint vészforgatókönyvet kell készíteni. A szerző felvétele

Az alapvető kérdés természetesen az, hogy a bevételi oldalon hogyan lehet pótolni azt a várhatóan mintegy 84 milliárd euróra rúgó kiesést, amit az Egyesült Királyság a jövőben elmaradó befizetései jelentenek. Halmai Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára szerint ezt részben a nagy elosztópolitikák kiadásainak csökkentésével, részben a befizetési terhek növelésével lehet ellensúlyozni. Miközben az Európai Bizottság a GNI 1,114 százalékát irányozta elő egy tervezetben, az öt nagy befizető ország megmondta, hogy a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1 százalékánál nem hajlandó többet adni, az EU finn soros elnöksége pedig köztes megoldást javasolt. A szakember arra is figyelmeztetett, hogy a tizedszázalékok – amelyeken a vita folyik – óriási összegeket jelentenek a közös szakpolitikák, európai prioritások finanszírozása terén, a kiadási oldalon pedig mindenképpen szükség lesz az uniós pénzek feltételekhez kötésére. Ez korántsem ördögtől való dolog, ám világosan látható és teljesíthető feltételeket kell szabni – mondta Halmai az M1-nek.


Számok bűvöletében

Közben egyes elemzőkre hivatkozva a nemzetközi sajtó már abszolút számokat is sorol. A profit.ro által idézett Financial Times egyenesen azt állítja, hogy a következő ciklus végére a legnagyobb befizető Németországnak a mai szint dupláját kell teljesítenie évente. A német kormány számításaira hivatkozva abszolút számokat is közölnek, miszerint a 2021-ben esedékes 15 milliárdról 2027-ig 33 milliárd euróra növekszik Berlin befizetési kötelezettsége. Az ugyancsak a nagy befizetők között szereplő Hollandia pedig 50 százalékkal lesz kénytelen többet adni a közös kasszába, vagyis 5 milliárd helyett 7,5 milliárd eurót a ciklus utolsó évében. Berlin természetesen nem örül ezeknek a kilátásoknak, hiszen már így is az egyik legjelentősebb befizetőnek számít, nem csupán abszolút értékben, hanem lakosságarányban is.

A lehetséges hiány egyébként nem csupán a brexit következménye lehet. A klímacélok elérését célzó intézkedések, valamint a határellenőrzés költségei is befolyásolják az egyenleget. Ugyanakkor a nagy befizetők még Margaret Thatcher idejéből bizonyos kedvezményeket élveznek, az úgynevezett korrekciós mechanizmus révén a befizetéseket nem föltétlenül GNI-arányosan teljesítik, és ezekről a kedvezményekről ezentúl sem szeretnének lemondani. Márpedig Brüsszel – legalábbis az egyeztetéseknek ezen szakaszában – a mechanizmus eltörlését javasolta, ami ellen elsősorban Berlin tiltakozott. Ebbéli szándékát, a költségvetés összeállításának néhány szempontjával együtt az Európai Bizottság májusban jelezte, a javaslatot azonban az öt nettó befizető ország – Németország, Hollandia, Ausztria, Dánia és Svédország – kapásból elutasította. Várhatóan az „ötök” ellenállása jelentősen növekszik a büdzsé jövő év eleji összeállításának első időszakában, amikor konkrét számokkal is megkezdődik az egyeztetés. Diplomáciai úton több kormány is jelezte már, hogy a nemzeti költségvetések összeállításánál milliárdokkal lennének kénytelenek visszavágni az egészségügyre vagy a szociális kiadásokra fordítandó összegeket, ami teljességgel elfogadhatatlan.


Brüsszel visszavág

Az Európai Bizottság azonban arra figyelmeztet, hogy a korlátozások rendszere nem tartható fenn, hiszen így az illető országok a jövedelmükhöz képest kisebb arányban járulnak hozzá a közös kasszához, mint a mechanizmusból kimaradt országok. Brüsszel számítása szerint ez az öt ország a kedvezményekkel együtt a GNI csupán 0,91 százalékát fizeti majd be. Mina Andreeva bizottsági szóvivő szerint arra törekednek, hogy ez az arány mindenki számára ugyanaz legyen.

A számítások egyébként azt vetítik előre, hogy a korrekciós mechanizmusok eltörlése esetén a nagy befizetők közül Franciaország befizetései növekednének a legkevésbé, így Párizs hajlik arra, hogy elfogadja a korlátozások eltörlését és a hozzájárulások egységes számítását. Egyes számítások szerint Párizs ciklus eleji 7,5 milliárdos hozzájárulása a ciklus végéig így csupán mintegy 10 milliárd euróra növekszik. Ugyanakkor Emmanuel Macron arra is figyelmeztetett a legutóbbi csúcstalálkozón, hogy az Európai Unió geopolitikai ambícióit aligha fedezi majd az egyszázalékos hozzájárulásból származó összeg.

Bár a költségvetés tekintetében a megállapodás határideje még messze van (2020 végére tervezik), a már jelentkező ellentétek nehéz tárgyalásokat, éles vitákat vetítenek előre. Ha ugyanis nem sikerül növelni a befizetéseket, a kieső összegek épp a kelet-közép-európai országoknak juttatható kohéziós források, illetve a mezőgazdasági támogatások csökkentésével járnának.


A parlament figyelmeztet

Az Európai Unió tagállamainak a lehető leghamarabb közös álláspontra kell jutniuk az unió 2020 utáni, hosszú távú költségvetéséről, annak késedelmes elfogadása miatt zavar keletkezhet a 2021-es uniós programok finanszírozásában – szögezték le az Európai Parlament képviselői egy múlt heti állásfoglalásukban. A nagy többséggel elfogadott dokumentumban a képviselők vészforgatókönyv készítésére kérték fel az Európai Bizottságot, mert egyértelmű kockázatát látják annak, hogy az Európai Unió Tanácsával tartandó tárgyalások nem zárulnak le 2020 végéig. A képviselők szerint jelenlegi formájában elfogadhatatlan a 2021–2027 közötti pénzügyi keretterv javaslata.


Derűlátó hitelminősítők

Az Európai Unió legjobb állam­adós-besorolású tagországai várhatóan a továbbiakban is eleget tesznek uniós költségvetési befizetési kötelezettségeiknek és szükség esetén pótolni tudják a brit EU-tagság megszűnéséből eredő bevételkiesést – ezt már a Moody’s Investors Service tegnap Londonban ismertetett tanulmányából idézi az MTI. A nemzetközi hitelminősítő az Európai Unióról összeállított éves adósminőségi szektorelemzésében kiemelte: számításai szerint az EU-költségvetésbe befizetett tagországi hozzájárulások 61 százaléka az Egyesült Királyság nélkül is olyan tagországoktól ered, amelyek állam­adós-osztályzata elsőrendű. Ezek közé tartozik Németország, Franciaország, Hollandia, Belgium, Dánia, Svédország, Ausztria, Finnország és Luxemburg. Mindemellett az uniós költségvetési befizetések 99 százaléka az Egyesült Királyság nélkül is olyan tagországoktól érkezik, amelyek osztályzati kilátása stabil vagy felminősítés lehetőségére utaló pozitív – áll a Moody’s tanulmányában.

Hozzászólások
Szavazás
Önk kire szavaz az elnökválasztás második fordulójában?








eredmények
szavazatok száma 999
szavazógép
2019-10-30: Riport - Kisgyörgy Zoltán:

Régi-új gondok Rétyen

Ha több településből áll egy község, mint Réty, még azok a gondok, feladatok is újból időszerűvé válnak, amelyeket régebben sikerült megoldani. Többszörösen adódik ez a helyzet ott, ahol régi, s ne adj’ isten, műemlék épületeket kell menteni, gondozni, tatarozni, ám ha új ingatlanokat is épít a faluközösség, a tennivalók gondsorozatokká válnak.
2019-10-30: Pénz, piac, vállalkozás - :

Múzeumi vásár

Idén december 13–14-én tartják Sepsiszentgyörgyön a hagyományos múzeumi vásárt.