Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Zalai hazanéző / 2.

2019. november 7., csütörtök, Riport

Rejtőzködő kincsek

Lendva a történelmi Zala része volt, Trianon után Jugoszláviához került, ma Szlovénia legmagyarabb városa. Határmenti település, minden utcanév, minden intézmény felirata kétnyelvű – és ezen senki nem akad fenn, hiszen természetes.

  • A Makovecz-tervezésű lendvai színház. A szerző felvétele
    A Makovecz-tervezésű lendvai színház. A szerző felvétele

A lendvai várban egymást érik a diákcsoportok, a galériaként és múzeumként működő intézmény kitűnő helyszín rendhagyó művészeti órák tartására – igaz, ezek többnyire az időszakos kiállítások termeiben zajlanak és szlovén nyelven, így a Zala György-emlékszoba egyfajta menedék a helyi nyelvet nem beszélő háromszéki székelyek számára. Aztán kiderül, a múzeumban mindenki beszéli a magyar nyelvet – tájszólásban ugyan, de idegen hangsúly nélkül.

Szőlősökkel sűrűn betelepített dombos helyen fekszik Lendva, kicsinyke helyet tudtak a városka központjában kiszorítani a Makovecz-tervezte színházépületnek. Furcsán is hat az organikus építészet e remekműve tömbházak közé ékelve, s emiatt fényképezni is nehéz – mégis állandóan objektívek célozzák, hogy az üvegszemmel minél több részletét befoghassák.

Lendva legújabb nevezetessége a Vinarium nevű kilátó. Mindössze négy éve adták át a tornyot, mely a környék egyik legmagasabb dombjára épült 53,5 méter magas acélszerkezetű építmény, tetejéről négy országba – Szlovénia, Horvátország, Ausztria, Magyarország – ellátni. A Vinarium a maga nemében szintén remekmű, építése 1,8 millió euróba került, az összegnek csak alig több mint felét, 950 ezer eurót biztosított az Európai Unió fejlesztési alapja, a maradékot Lendva város önkormányzata adta – íme, a merjünk nagyot álmodni egy jellegzetes példája. Az építményt ugyanis évente 30–50 ezer turista látogatja, ekkora mértékű idegenforgalomnak pedig igen jelentős a hozadéka.

A határ immár innenső oldalán, alig tíz kilométerre Lendvától van a „felcsinált” város: Lenti. Mint minden becsületes végvidéki nagyobb települést, Lentit is vár védte egykoron. Középkori palánkvárra épített erősség, története oly régi időkre nyúlik vissza, hogy azt sem tudni, ki építtette és mikor. Ez nagyrészt a közelmúlt eseményeinek köszönhető, a lenti vár ugyanis sajátos sorssal rendelkezik. A törökök által bevehetetlennek bizonyult végvár most szintén bevehetetlen: magántulajdonban van, teteje itt-ott beszakadt, állaga egyre romlik. Mostoha sors jutott ennek az elhagyatottságában is impozáns épületnek, mely a török hódoltságot követően elveszítette katonai jelentőségét, azután volt uradalmi gazdasági központ, majd a 18. században a vár egyes részeinek felhasználásával magtárrá alakították át. Ekként volt használatban aztán hosszú ideig, mígnem a rendszerváltást követően a helyi önkormányzat áruba bocsájtotta az épületet. Furcsának tűnhet ez a döntés, vitatják is mai napig, hogy helyes eljárás volt-e a város részéről. Az eladást pártolók szerint igen, ugyanis a vételárat az 1990-es évek elején fellendülőben levő turizmus, elsősorban a gyógyfürdő fejlesztésére fordították, és részben ennek köszönhető, hogy mára Lenti Nyugat-Magyarország egyik legkeresettebb fürdővárosává vált. A másik oldalon állók szerint egy fontos értéket kótyavetyélt el az önkormányzat, ráadásul azt követően, hogy előtte felújíttatta az épületet. Akármint is legyen, a lényeg, hogy a vár magántulajdonba került, az osztrák vásárló azonban sem karbantartásával, sem hasznosításával nem foglalkozott. Később eladta volna, egy ír vállalkozó érdeklődött is iránta, de a gazdasági válság miatt visszalépett, az osztrák tulajdonos is elhunyt közben – azóta ismét elhagyatottan áll a vár. Az önkormányzat talán visszavásárolná.

Jó példa a helyi értékek idegenforgalmi rendszerbe helyezésére egy másik önkormányzati ingatlanvásár. Öveges József fizikus, piarista paptanár, aki főként az 1960-as években kezdődött televíziós tudomány-népszerűsítő műsoraiban bemutatott egyszerű kísérletei és közérthető magyarázatai révén vált közismertté és közkedveltté, Pákán született. És bár csak gyermekkorát töltötte szülőfalujában, élete derekán mégis hazatért családjához, szülőházának helyére másik lakóházat építtetett, élete végéig nyarainak egy részét itt töltötte. A ház később idegen tulajdonba került, a pákai önkormányzat viszont fontosnak tartotta megvásárolni, benne Öveges professzor emlékházát kialakítani. A kis múzeumban Öveges József bútorai, személyes tárgyai, kísérleteihez használt eszközei láthatóak, a látogatóknak a kissé bogaras tudós hírében állott professzor néhány egyszerűbb kísérletét is bemutatják. Páka nem turisztikai centrum, egy kis falucska csupán a Göcsejben – önkormányzata mégis pénzt áldozott a település neves szülöttje házának megvásárlására, múzeumi célra alakítására. Ez is egy tanulságos történet, sőt, több annál: követendő példa.

 

Nem szellemkastély: ez a zajdai laktanya egyik kaszárnyájának egykori ebédlője

 

A zajdai laktanyáról talán írni sem szabadna. Különleges engedéllyel juthattunk be a mára teljesen felhagyott, mégis szigorúan őrzött egykori katonai létesítmény területére. Nehezen elképzelhető, hogy jelenlegi állapotában még kaszárnyaként hasznosítható lenne, a létesítménynek azonban továbbra is a hadsereg rendelkezésére kell állnia. Akárcsak nálunk. A hazai hasonlításban csak annyi a különbség, hogy mifelénk egy használhatatlan lőtér sem kerülhet önkormányzati tulajdonba...


Zrínyi-kultusz

A Mura-vidék a Zrínyiek ősi fészke. Egykoron itt állott Zrínyi-Újvár, mely olyannyira útjában volt a töröknek, hogy bevétele után, 1664-ben felrobbantotta. A mindössze három évig állott várat soha nem építették újra, helye is feledésbe merült idővel. A nemrég indított feltárás során elsősorban a vár kútját keresték, ez szolgálhat ugyanis bizonyossággal, hogy valóban a mostanára teljesen beerdősödött dombtetőn volt az erősség. Merthogy a törökök, mielőtt a várat felrobbantották volna, kútját teletömték a keresztény védők holttesteivel. Nos, a kutat megtalálták, a vár helyét immár kétnyelvű, horvát és magyar felirattal ellátott emlékmű is jelzi. Helyismeret nélkül odatalálni szinte lehetetlen – ám csupán idő kérdése, hogy Zrínyi Miklós egyetlen magyar vára turisztikai célponttá váljék.

 

Zrínyi-Újvár: felfedezésre váró turisztikai célpont

 

A Mura csendes folyó – mégis vadvízi evezésre csábítják oda a turistákat. Az aranymosással fűszerezett program sokak érdeklődését felkelti, az e célra szakosodott vállalkozás kiépítéséhez uniós támogatást is lehetett társítani. Érdekes, de nálunk nem tudni, hogy valaki gondolt volna az Olt ilyen célú kihasználására...

Murakeresztúr egy szerény község, a helybeli Zrínyi Miklós Általános Iskolában horvát nemzetiségi nevelés és oktatás zajlik. Az iskola minden diákja tanulja a horvát nyelvet – bár nem mindenikőjük horvát nemzetiségű. Az iskola életében a legnevezetesebb esemény a Zrínyi-kadétok avatása. Hadapródnak csak a legkiválóbbakat választják meg: tanulmányi eredményeik, magaviseletük kifogástalan kell legyen. Ők lesznek a későbbiekben a kisebb diákok mintaképei. Viszonylag új keletű ez a hagyomány, 2009 óta avatják az iskolai tanévkezdés elején a hat új kadétot. Az ünnepség szépen kidolgozott forgatókönyv szerint zajlik: a jelölt előbb megmossa kezeit a Murából és a Zrínyi-kútból hozott vízben a megtisztulás jeléül, majd égő gyertya fölé nyújtja kezeit a bátorság jeléül, aztán átveszi a kardot a vitézség jegyében, fogadja az avatást a tisztesség jegyében, esküszik, hogy Zrínyi szellemében fog élni és Zrínyi elveihez hű marad, végül tiszteleg a zászló előtt. Az egész ceremónia két nyelven zajlik: magyarul és horvátul. Olyannyira két nyelven, hogy Nagy Jánosból horvátul Jánosá Nagyová lesz. Ez kicsit érthetetlen számunkra. Valószínűleg nem tudnánk elfogadni, ha mifelénk egy két nyelven zajló konferencián például úgy konferálnák fel Tamás Sándor megyei tanácselnökünket: președintele consiliului județean, Alexandru Toma. Bár valamiféle magyarázat erre is születik. A kadétavatást megelőzen zajlott A szomszéd rétje – jó példák, módszerek határok nélkül című konferencia, mely az azonos nevű kutatás eredményeit mutatta be. A felmérés végzői arra voltak kíváncsiak, hogyan élik meg nemzetiségüket Magyarországon a horvát és szlovén kisebbségiek, illetve Horvátországban és Szlovéniában a magyar kisebbségiek. A különböző célcsoportok körében különböző módszerekkel végzett kutatás számtalan érdekes eredményt hozott. Most csak egyet emeljünk ki: a magyarországi horvát népcsoport körében végzett kérdőíves felmérést feldolgozva, a lehetséges válaszok a következő sorrendben alakultak: a válaszadók legnagyobb része az otthon érzi magát Magyarországon kazettát pipálta ki, valamivel kisebb hányaduk a büszke horvát nemzetiségére kérdésre adott igenlő választ, egy még picit kisebb százalékuk az otthon érzi magát Horvátországban választ jelölte meg.

Bár mi is megérnénk, hogy székelyföldi magyarokként ilyen sorrendűvé váljanak Romániára vonatkozó preferenciáink...

Hozzászólások
Szavazás
Önk kire szavaz az elnökválasztás második fordulójában?








eredmények
szavazatok száma 702
szavazógép
2019-11-07: Család - :

Hajszálnyi javulás (Nők javadalmazása)

Történt némi javulás az előző évhez képest, de az Európai Unióban a nők átlagosan még mindig 16 százalékkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak – közölte hétfőn az Európai Bizottság. A javulás mértéke mindössze 0,2 százalékpont.
2019-11-07: Belföld - :

Adina Vălean lesz az európai biztos

Adina Vălean és Siegfried Mureşan európai parlamenti (EP-) képviselők személyében két jelöltet is javasoltak a Romániának járó európai biztosi posztra – jelentette be tegnap Ludovic Orban kormányfő, hangsúlyozva, hogy a kettős jelölésre vonatkozó döntést közösen hozták Klaus Iohannis államfővel.