Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Jó évük volt a borászoknak

2019. november 19., kedd, Gazdakör

A dicsőszentmártoni Szent Márton Borlovagrend huszonharmadik alkalommal szervezte meg a rend borversenyét (Dicsőszentmártonban a borversenyek ennél nagyobb múlttal rendelkeznek, ez volt a 39. megmérettetés – szerk. megj.). A november második szombatján – Szent Márton napja környékén –, a Három Fenyő Szállodában megrendezett verseny a megszokott kellemes, baráti hangulatban zajlott, jó alkalom volt a Küküllő-menti szőlészet és borászat helyzetének megismerésére, az itt termett szőlőből készült kiváló minőségű borok megízlelésére, szakmai beszélgetésekre is.

A verseny „mezőnyét”, az elért eredményeket Peti Mihály, a rend főborásza mutatta be. Idén 68 bort neveztek a versenyre. A beadott mintákból 53 2018-as évjáratú, 15 pedig idei bor volt. A 68 mintából 23-at oklevéllel tüntettek ki, emellett 20 bronz, 17 ezüst és 8 aranyérem talált gazdára. A verseny legnagyobb pontszámát Csibi Zsolt fiatal borász 2018-as, egrestői Cserszegi fűszerese kapta.  

A versenyre nevezett borokat Tóth Csaba, a bíráló bizottság elnöke értékelte a „borbarátok és vendégek” számára. Dicséret illet minden borászt, aki elhozta a borát a megmérettetésre, a verseny felmérés is, hogy az év bora milyen szinten van. Ugyanis minden borásznak három fajta bora van: jó bora, nagyon jó bora és saját bora. Nem kell abba a tévedésbe esni, hogy a sajátunk a legjobb bor, az ilyen versenyen kiderülhet, bizony, vannak más „saját borok” is, amelyek esetleg magasabb szintet képviselnek – mondta a főborász. Kiemelte: a versenyre öregebb borokat is neveztek, és a borászok hozzáértését bizonyítja, hogy ezek a borok mostanig megőrizték minőségüket. Egy bort sem zártak ki a versenyből, ám voltak, amelyeket kisebb hibák miatt lepontoztak. „Az idén az erjedés és a tisztulás folyamata egy picit lassabban halad, mert ez nagyon jó év volt. A borok gazdagabbak ásványokban, ezért nehezebben tisztulnak le” – magyarázta. Hozzáfűzte: ha nem tiszta a bor, még lehet nevezni a versenyre, de ha az íze sem jó, akkor ne hozzák el a megmérettetésre – figyelmeztetett a szakember.

A rendezvényen Orbók Ferenccel beszélgettünk a Kisküküllő menti szőlészet és borászat jelenéről, a lehetséges jövőjéről.

– Hogyan alakult az idei év a szőlészek, borászok szempontjából?
– Mindenki dicséri az idei évet, ami nagyon jó volt a szőlő számára. Pláné a hosszú, meleg ősz sokat segített. Legalábbis annak, aki nem szüretelt korán. Sokan dátum szerint szedik, nekiindulnak szeptember elején. Egyik nekifog szedni, a másik meg követi. Baj, hogy a szőlőt sokan nem hagyják megérni. Azért is, mert ha valaki leszedi a szőlőt, akkor a többiek nagyobb összeget kell fizessenek a megbízott szőlőpásztornak.

– Ha éretlenül szedjük le a szőlőt, pótolhatjuk a cukortartalmát?
– Lehet. A cukortartalom minimum 16 fokos kell legyen, ezt már lehet „zsákos” cukorral pótolni. De jobb, ha hagyjuk beérni a szőlőt. Az én mustom 21, 22, de akár 23 fokos is volt. Ez 230 gramm cukrot jelent, szinte ki kellene venni belőle.

– Ha túl sok cukor van a szőlőben, már nem lehet száraz bort készíteni belőle?
– Száraz bor akkor is lehet. De elég meleg kell legyen a pince, és élesztőt kell tenni a musthoz. Lényeg, hogy 16,45 gramm cukorból lesz egy alkoholfok. Ahhoz, hogy ne virágosodjon be a bor, minimálisan 11,5-ös alkoholfoka kell legyen.

– Melyik szőlőfajták a legfelkapottabbak Küküllő mentén?
– Régebb a rizling, az olaszrizling volt a domináns, ma már változott a helyzet. Bogácson van egy húszhektáros szőlészet, német úriember a tulajdonosa. Ott van szürkebarát, rajnai rizling, chardonnay, egy kevés traminer. Vámosgálfalván volt egy francia tulajdonos, aki húsz hektár szőlőt művelt, sok volt benne a pinot noir. A szőlős egy részét eladta a mikefalvi szőlészetnek, ahol egy dél-tiroli személy a tulajdonos. Náluk vezet egy sauvignon klón, ami nagyon illatos. Vásároltam tőlük ebből a szőlőből, annyira illatos lett a bor, hogy a borversenyen azt mondták, kölnit töltöttem bele.

– A kisgazdaságokban melyik fajták vannak túlsúlyban?
– A rizling, a királyleányka, a muskotály, neuburger, furmint, ez utóbbi százéves telepítésű. Innen vittek vesszőt Magyarországra is továbbszaporításra.

– A talajviszonyok hogyan befolyásolják a szőlő minőségét?
– Nagymértékben. Nálunk a vulkanikus eredetű talajok hatására nagyon savasak a borok. Régebben a 300 hektáros bogácsi szőlőből készült bort tartályautókkal vitték Konstancára vagy  Foksányba, az ottani borral keverték, így állítottak elő export minőségű bort. Amúgy az időjárás változása, a felmelegedés hatására ma már a vörös szőlők is kezdenek beérni, főként a déli fekvésű oldalakon, s azoknak is a magasabb részein.

– Régebben Dicsőszentmárton övezetében sokkal több volt a szőlős. Hová tűntek el mára a tőkék?
– A hatvanas évek vége felé volt egy masszív telepítés, aki belevágott, harmincezer lejes prémiumot kapott. Betelepítették a környéket Vámosgálfalván, Szőkefalván. Mára legelő maradt a helyükben, a visszaszolgáltatások után nem művelték a szőlősöket. Rendszerváltást követően csak egy-két évig ment a szőlészet, utána kidobták a tőkéket, inkább kukoricát termeltek, azzal kevesebb baj volt.

– Ez azt is jelenti, hogy nincs elegendő munkaerő?
– Ez a legnagyobb gond. Régebb volt akivel dolgozni. Kisebb kapagépeket, motoros háti permetezőt használnak ugyan, de ez nem teljes megoldás. A szedéshez nincs gépesítés a kisebb parcellákon. A Jidvei-i szőlészetben van betakarító kombájn, azzal éjjel dolgoznak, de nappal ott is kézi munkaerőre van szükség. Sok ott a munkanélküli, a roma is, akit a betakarítás időszakára tudnak alkalmazni. A törvénnyel is gond van, ha a szociális segélyezett egy napra elmegy dolgozni, elveszíti a segélyt, így inkább nem iratkozik napszámra. Egy szőlőszedőnek a napszáma legkevesebb hetven lej, plusz az ellátás, de van aki száz lejt ad ebéd nélkül.

– Hogyan látja a Küküllő menti szőlészet, borászat jövőjét?
– A szőlészek, borászok nagy része idős ember, kevés a fiatal. Ők már próbálnak gépesíteni, a munkákat, például a metszést is igyekeznek maguk elvégezni. De a szőlőtermelők nagy része a múlt iránti tiszteletből, hobbiból végzi, a kistermelők nem tudnak ebből megélni. A szomszédos Fehér megyében a megyei önkormányzat segíti a szőlészeket. Onnan indul a borút is, de a megyehatárnál, Balázsfalván lényegében megszűnik, Maros megyében nem folytatódik.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint jó hatása lesz-e az edzőváltásnak a Sepsi OSK-nál?









eredmények
szavazatok száma 614
szavazógép
2019-11-19: Riport - Kisgyörgy Zoltán:

Feltámad-e Málnásfürdő?

Székely szójárással, kicsinyítő képzővel, úgy tűnik, „messzibbecske” még Málnásfürdő fellendülése – derült ki a málnásfürdőiekkel történt beszélgetés során. Mint mondták, a fürdőn egy egész emberöltő várja az egykor virágzó Málnásfürdő fellendülését. Azt tudják, hogy létezik egy megyei szintű elképzelés a település fejlesztésére, csak azt nem tudják, mennyire biztos ez. Jó lenne, ha gyermekeinknek, unokáinknak munkahely hiánya miatt nem kellene messzire elmenni, itthon ugyanis lassan minden megszűnt. Nincs már borvíztöltöde, szénsavgyár, hol van már a valamikori likőrgyár, téglagyár, a fürdővállalat, a nyúlfarm? Tényleg: vajon mennyire messzi még a messzi, vajon feltámad-e Málnásfürdő?
2019-11-19: Gazdakör - Incze Péter:

Fellendülőben a szövetkezés Háromszéken (Vidékfejlesztés)

A múlt heti lapszámunkban beszámoltunk arról, hogy a megyében megalakított nyolc beszerzési és értékesítési szövetkezet sikeresen pályázott a vidékfejlesztési terv 4.1-es, a gazdaságok korszerűsítése intézkedésnél. Mivel többen is érdeklődtek, néhány adattal még szolgálunk a Háromszéken is sikeres szövetkezési mozgalomról és az eredményesen pályázó szövetkezetekről.