Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

November 25.A Szovjetunióba hurcoltak emléknapja

2019. november 26., kedd, História

Az Országgyűlés 2012. május 21-én nyilvánította november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai foglyok és kényszermunkások emléknapjának annak emlékére, hogy 1953-ban ezen a napon léphetett Nyíregyháza-Sóstón ismét magyar földre azon foglyok első csoportja, akik túlélték a Gulag borzalmait.

  • Budapesten a Honvéd téri Gulag-emlékműnél tartott megemlékezést a Gulagokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány vasárnap este. Fotó: MTI / Mónus Márton
    Budapesten a Honvéd téri Gulag-emlékműnél tartott megemlékezést a Gulagokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány vasárnap este. Fotó: MTI / Mónus Márton

Az Országgyűlés méltóképpen kívánt megemlékezni arról a mintegy 800 ezer magyarról, akiket 1944 őszétől kezdve hadifogolyként vagy internáltként többéves kényszermunkára a Szovjetunióba hurcoltak, vagy a második világháborút követően a folyamatosan kiépülő kommunista diktatúrában a magyar hatóságok hathatós közreműködésével koholt vádak alapján 5–25 évre száműztek a Gulagra. A képviselők tisztelettel adóztak mind­azok előtt, akik életüket adták a hazáért, magyarságukért, származásuk miatt, politikai, vallási meggyőződésükért, illetve akik emberi és polgári jogaiktól megfosztva idegen földön, hazájuktól több ezer kilométerre, embertelen, megalázó körülmények között fogságot szenvedve végeztek kényszermunkát.

Miután a bolsevikok 1917. november 7-én hatalomra jutottak Oroszországban, igyekeztek ellenőrzés alatt tartani mindazokat, akiket származásuk, politikai meggyőződésük, vallásosságuk, az átlagosnál jobb anyagi helyzetük, képzettségük miatt vagy más oknál fogva „a nép ellenségének” minősítettek. Ennek két legfontosabb eleme az elszigetelés és a kényszermunka volt. Az 1917. december 7-én létrehozott VCSK (Cseka) és utód­szervezetei (OGPU, NKVD, majd KGB), illetve az igazságügyi népbiztosság fel­adata lett, hogy nagy tömegben olcsó emberanyagot biztosítson az építkezésekhez, a természeti kincsek kiaknázásához. 1930 és 1956 között ezeket a munkatáborokat a belügyi szerveknek alárendelt Lágerek Főparancsnoksága fogta össze, ennek orosz nevéből – Glavnoje Upravlenyije Lagerej – származik a gulag kifejezés.

Amikor a Vörös Hadsereg 1944 őszén átlépte az akkori magyar határt, az első pillanattól megkezdte a 16 és 55 év közötti férfiak és nők összegyűjtését és munkatáborokba hurcolását. Volt, akit a világháborúban elveszett munkaerő pótlására vittek kényszermunkára, de volt, akit lehetséges ellenségnek minősítve, biztonsági óvintézkedésként fosztottak meg legalapvetőbb emberi és polgári jogaitól.

gy 1949-es szovjet összesítés a magyar foglyok számát 534 539-ben adta meg, harmaduk civil volt. Ez a szám azonban nem tartalmazza azokat, akik még a gyűjtő- és tranzittáborokban, valamint a kiszállítás közben haltak meg, és nincs benne a Don mentén 1943 januárjában fogságba esett és meghalt több tízezer magyar katona sem. A foglyok száma egyes becslések szerint 600–700 ezer lehetett, más becslések szerint számuk elérhette akár a 900 ezret is. A magyarokat mintegy ezer munkatáborban szórták szét az északi sarkkörtől a Fekete-tengerig, a kivégzettek, az éhezésben, betegségekben meghaltak száma becslések szerint mintegy 200 ezerre tehető.

A túlélők nagy része 1948-ig hazatérhetett (ezt a kommunista pártvezető, Rákosi Mátyás a parlamenti választási kampányok részeként kérte a szovjet vezetéstől), de több ezren már nem Magyarországra tértek haza, hiszen otthonuk a szomszédos országok valamelyikéhez került. A háborús bűnösnek minősítettek azonban csak 1953-tól, Sztálin halála után szabadultak ki. Nekik különösen nehéz sors jutott, miután 1949-ben a Gulagon belül létrehozták a politikai elítéltek koncentrációs táborait. Az ezekben raboskodó mintegy 85 ezer magyar elítéltből csak öt-hatezer élte meg a szabadulást, de a szovjet rehabilitációig otthon is politikai ellenségként kezelték őket. Az elbocsátó szovjet és a magyar állambiztonsági hatóság is nyilatkozatot íratott alá velük, amely szerint a letartóztatásuk és szabadlábra helyezésük között történtek államtitoknak minősülnek, így a magyar társadalom nagy részét érintő tragédiáról évtizedeken át beszélni sem lehetett.

A Gulagokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány 1993-ban állította fel Budapesten a Honvéd téren a Gulag áldozatainak emlékművét. A kormány 2015-öt a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévévé nyilvánította, ezt 2017. február 25-éig meghosszabbították. Az emlékév keretében Magyarországon és a határon túl is számos rendezvényt, kiállítást, megemlékezést, szakmai konferenciát tartottak és emlékműveket állítottak.

2017 februárjában a ferencvárosi pályaudvarnál Malenykij robot-emlékhelyet avattak, 2018 júniusában Óbudán adták át a Gulag-emlékművet, egy mintegy 10 méter magas fekete gránit obeliszket.

November 25-én az Országházban Gupvi, Gulag – Magyarok a szovjet lágerbirodalomban 1944/45 – 2019/20 címmel rendeztek nemzetközi tudományos konferenciát. (A Gupvi a külföldi hadifoglyok és internáltak táborait felügyelő igazgatóság orosz nevének rövidítése.)

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint jó hatása lesz-e az edzőváltásnak a Sepsi OSK-nál?









eredmények
szavazatok száma 735
szavazógép
2019-11-26: Sport - :

A spanyolok nyerték a Davis-kupát (Tenisz)

A házigazda spanyol válogatott nyerte meg az idei tenisz Davis-kupát, miután a Kanada elleni vasárnapi döntőben Roberto Bautista Agut és Rafael Nadal is győzött. A spanyolok ezzel hatodszor (2000, 2004, 2008, 2009, 2011, 2019) hódították el a trófeát, míg az ezüstérmes Kanada története első fináléját játszotta.
2019-11-26: Magazin - :

Tina Turner 80 éves

Ma nyolcvan éve született Tina Turner amerikai rockénekesnő. Anna Mae Bullock néven jött a világra Tennessee államban, Nutbush városkában. A település nevét az önéletrajzi ihletésű Nutbush City Limits című dalában örökítette meg. Az ötvenes évek elején St. Louisba költöztek, Tina itt kezdett énekelni a helyi klubokban.