Bekérették a külügyminisztériumba kedden Oroszország bukaresti nagykövetét, amiért kioktató hangnemű Facebook-bejegyzésben bírálta Margit hercegnőnek, a Román Korona Őrének Oroszországgal kapcsolatos „fóbiáit”.
Margit hercegnő a királyi család leszármazottjainak hagyományos diplomáciai fogadásán, a Bukarestben akkreditált nagykövetek előtt múlt csütörtökön a balti országok, Románia és Lengyelország között – a Molotov-Ribbentrop-paktum 80. évfordulója kapcsán – kinyilvánított szolidaritást méltatta, üdvözölte a NATO jelenlétének fokozását a balti térségben, ugyanakkor aggodalmának adott hangot, hogy vajon elégségesek-e az észak-atlanti szövetség erőfeszítései a Fekete-tenger – Románia és Ukrajna – térségében az „orosz fenyegetés” ellensúlyozására. A két éve elhunyt I. Mihály egykori román király lánya, akit már nem koronáztak meg, hanem a Román Korona Őre címet viseli – úgy értékelte: Románia biztonságát fenyegeti, hogy az orosz katonai műveletek – Georgiában, Ukrajnában vagy a Közel-Keleten – a NATO déli szárnya térségében, Románia közvetlen közelében zajlanak.
Másnap a bukaresti orosz nagykövetség Facebook-oldalán egy „sajtókommentárnak” nevezett bejegyzésben úgy értékelte: „túl bő kabátnak” bizonyult Margit hercegnő számára az „Eurázsia mintegy felére kiterjedő geostratégiai eszmefuttatás”. Az orosz külképviselet „Margit asszonyként”, a „román trón őreként” emlegette a trónjától megfosztott egykori román király leányát, múlt századi román „rögeszméket”, illetve a NATO „oroszellenes propagandáját” idéző következtetéseit pedig „szánalmasan primitívnek” minősítette. Az orosz nagykövetség ezután részletesen kifejtette a szíriai válsággal, az Iszlám Állammal, a Donyec-medencével és Georgiával kapcsolatos orosz álláspontot, a Krím félsziget annektálásával kapcsolatban pedig azzal érvelt, hogy az ott élők „demokratikus népszavazáson” dönthettek a térség hovatartozásáról, ami a Romániával 1917–18-ban egyesült Erdély, Bukovina vagy Besszarábia esetében nem mondható el.
A bukaresti külügyi közlemény szerint Bogdan Aurescu tárcavezető utasítására kedden bekérették Valerij Kuzmin orosz nagykövetet a külügyminisztériumba, ahol egy alacsonyabb rangú tisztségviselő közölte vele: a román fél elfogadhatatlannak tartja az orosz külképviselet állásfoglalását, és felhívta figyelmét, hogy a kétoldalú kapcsolatok megromlásának elkerülése végett tanúsítson építő magatartást, a történelemértékelést bízza az erre szakosodott intézményekre, és megnyilatkozásaiban tartsa magát a diplomáciai szokásjoghoz.
A Románia és Oroszország közötti, amúgy is hűvös viszony azóta vált rendkívül fagyossá, mióta 2016-ban Vlagyimir Putyin orosz elnök „célpontnak” nyilvánította Romániát az ország déli részén hadrendbe állított amerikai rakétaelfogó rendszer ütegei miatt, amelyek Moszkva szerint Oroszország biztonságát fenyegetik.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
