Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Ajta vize nem foly vissza

2019. december 3., kedd, Riport

Ezt mondja egy régi helyi szólás. Sem munkában, sem törekvésben, sem pedig szorgalomban nem marad hátrébb Középajta lakóközössége más erdővidéki településeknél. Élni akar, sokakat éltet kitartó munka árán a föld- és erdőörökség, az a pénzecske, amelyet még hoz a postás, a majorság, az állatállomány, a tejpénz és a zöldségeskert – sorolták a Nagyajtához kapcsolt, egykoron önálló településen.

  • A szerző felvételei
    A szerző felvételei

A múlt ölelésében

Be kell vallanom, hogy hatalmába kerített az emlékezés, a faluval való múltbeli sorozatos találkozásaim ötlöttek fel, ugyanis sok-sok évtizede annak, hogy ismerkedem a településsel. Régen is múlt és jelen vetélkedett egymással: tudós papjának emlékét kerestem a legkeményebb hazai diktatúra idején, s Tompa László tiszteletes nyújtott segédkezét ebben. A faluban akkoron ünnepi volt a hangulat, megalakult és sikereket aratott a néptáncegyüttes, pezsgett a kultúrélet, elemében volt a Keszeg házaspár és Kubánda Gizella tanítónő is. Aztán jött a felső parancs: meg kell nyitni a Kakas-pataki szénbányát, sikeres műsoraival látogatta meg a bányászok lakta települést a köpeci szénbánya kultúrcsoportja. Eljött a „nagy változás”, szobrot kapott a templom előtt Benkő József, a falu tudós papja, más indulókat kezdett játszani a középajtai fúvószenekar, nevet kapott a falu iskolája, magyarországi testvértelepülést a falu, emléktábla került az ősi lakra arról a Péterfi Sándor negyvennyolcas honvéd huszárszázadosról, akiről mint a tömösi csata hőséről Orbán Balázs is megemlékezett...

A középajtai Benkő József Általános Iskola minden diákjának kell ismernie szülőfaluja jeleseit: Farczádi Józsa Jánost (1761–1820), aki 26 évig volt a falu református papja, esperes, pedagógiai író, népnevelő, olvasókönyve Brassóban jelent meg; porai a falu temetőjében nyugszanak – vajon hol? Ide tartozik Ferenczi János (1789–1868) dálnoki lelkész, néprajzkutató és szabadságharcos, aki szintén a falu szülötte volt, s adományával megalapozta a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium könyvtárát. Ide kötődik Péterfi Sándor (1824–1909), aki az 1848–49-es magyar szabadságharc honvéd huszárszázadosa volt, a tömösi csata hőse. Itt nyugszik, a falu temetőjében Gyenge Imre (1938–1986) szobrászművész. Középajtai előnevet használt Veress Sándor (sz. 1826) néptanító, 1848–49-béli gyaloghadnagy, a Székely Nemzet külső munkatársa. A 20. századi diktatúrák két áldozata is Középajtához kötődik: Polonkay Tivadar (1888–1948) és Budai Domokos (1892–1938). Előbbi a falu jeles lelkésze, szónok, országgyűlési képviselő volt, az Erdővidéki Hírlap szerkesztője. Háborús bűnösnek nyilvánították, és külföldre menekült, ott is hunyt el. Az utóbbi építészmérnök volt, a hírhedt Vasgárda áldozata lett, vértanú. Az ő síremléke is a falu temetőjében található.


Pillantás napjainkra

Visszatérve napjainkra: kértük Bihari Edömér községi polgármestert, mondja el, mit tudott tenni az önkormányzat az elmúlt esztendőben a falufejlesztés érdekében és a közép­ajtai lakóközösség számára.

– Középajtán a Hosszú nevű dűlőben zajlik az ingatlanok ingyenes telekkönyvezése. A programnak e szakaszát 2020 márciusáig be kell fejeznünk, most 310 ingatlan érintett, ezt folytatni szeretnénk, a kezdeményezés következő szakaszára is jelentkezünk. Azoknak a földtulajdonosoknak, akik nem várják meg az ingyenes telekkönyvezési programot, és saját költségükre telekkönyvezik földterületeiket, kompenzálásképpen 2020 januárjától ötéves adómentességre van lehetőségük ezekre a területekre. Erdei és mezei utakat javítottunk. Mezei utakat a Királynál, Rőben, Kárhágóban, Gyümölcsösnél, Őrkőnél és a Templom mögött, erdei utakat az aranyosi, kakasi háromági és ülöki részen a Középajtai Közbirtokossággal karöltve. A tavaszi áradások többször ránk ijesztettek, Nagyülök patakának torkolatánál nagyfokú eróziót okoztak, valamint az Ajta patakán átívelő 121A jelzésű megyei út hídjától lefele több háztartást fenyegettek. Ezeken a részeken a Vízügy segítségével szabályoztuk a patak medrét. Az említett úton a falu végén levő első átereszt nagyon elmosta a víz, annyira megrongálódott, hogy nagyobb gépekkel, járművekkel veszélyessé vált a közlekedés. A megyei tanács útügyi osztályának jeleztük a problémát, azt mondták, intézkednek, megerősítik az oldalt. Építettünk egy új pallót is, újrapadoltunk hármat: Jánosfalvánál, Csihányszegben és Szentemászon árkánál. A község minden kaszálójára, legelőjére elkészítettük a gyepgazdálkodási tervet, amire szükségük lesz a területalapú támogatást igénylő gazdáknak. Sikeres falunapokat szerveztünk idén Középajtán, a helyi közbirtokosság és Középajtáról elszármazott vállalkozók támogatásával. Továbbra is fontosnak tartjuk a Diakónia Keresztyén Alapítvány szolgálatát. A helyi tanács két alkalmazottat fizet, egyet Nagyajtán és egyet Középajtán. Az idősek és betegek gondozásában munkájuk rendkívül fontos és nélkülözhetetlen. Az összes iskolai és óvodai épület telekkönyveit frissítettük, ami elengedhetetlen felújítás és javítás esetén. Tavaly egy ingatlant vásárolt az önkormányzat ravatalozó építése céljából. Az építkezést, sajnos, nem tudtunk megkezdeni, mert több ötlet született az épülettel kapcsolatosan, amiből kompromisszumok árán egy megoldás maradhat. A község csatornázási tervével pályáztunk a vidékfejlesztési kormányprogramhoz, s bár pozitív visszajelzést kaptunk, sajnos, még csak azzal vagyunk a mai napig.


Benkő József unokáinál

Két erdővidéki iskola névadója volt a tudós pap, a haarlemi tudós társaság tagja: a bardoci iskolának – mert e faluban ringatták bölcsőjét – és a középajtainak, mert ennek a településnek a temetőjében alussza örök álmát. Utóbbinak homlokfalán 2014-ben avatták fel emléktábláját.

 

Benkő József unokái

 

Van-e gond a két épülettömbből álló iskolával – érdeklődtünk Gazdag Katalintól, a központi Kriza János-iskola igazgatójától, aki elmondta, hogy nem is kevés. Az újabbik iskola épületének ugyanis megrozzant a tetőzete, olykor nemcsak az eső, hanem a hólé is becsöpög. Nem katasztrofális a helyzet, mert segítségükre volt a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, amely sikeresen pályázott a magyar kormányhoz egy általános tetőjavítás költsé­geire, folyamatban a kivitelezéshez szükséges engedélyeknek a beszerzése.

Tűzifájuk van, igaz, hogy megviselt már a központi fűtésrendszer, de a telet át tudják vészelni. A két épületben összesen hetvenöt gyermek tanul,  mindkét tagozaton összevont osztályokkal dolgoznak. Szakos tanáraik mind diplomával rendelkeznek, holland segítséggel sikerült kicserélni az asztalokat-székeket, és mint elmondták, a következő időszakban enyhén emelkedni fog a tanulólétszám is. Nincs sokkal jobb állapotban az iskola régi épülete sem, bíznak abban, hogy a jövőben annak javítására is sor kerülhet.

 

Adventre készülnek

 

Furulyaszó, zene és ének csengett a középajtai református parókia oktatótermében, ahol Berszán István lelkipásztor, az Erdővidéki Református Egyházmegye esperese fogadott. Éppen a gazdagnak mutatkozó advent énekeit gyakorolta tanítványaival. A verőfényes délelőttben a harangozó a még viruló novemberi virágokat dédelgette, mi pedig lencsevégre kaptuk a falu templomát, melynek éppen vadonatúj cserépfedelét végezték be.

– Éppen jókor végzünk ezzel a munkálattal, nem lett volna jó, ha időközben elkapott volna egy korai hóvihar – jegyezte meg az esperes.


Rusztikus panzió

A Gazdag család, Gazdag Levente működteti évek óta és sikeresen a Fekete Gólya névre hallgató rusztikus helybeli panziót. Nevéért nem kellett messzire mennie a tulajdonosnak, az igazi természetszeretők tudják, hogy nem messze innen a Tekse/Ajta patakának csendes erdők övezte völgyében természetes életterében él a nem is olyan gyakori fekete gólya.

– A turistaidényben kb. 50 százalékban foglalt a rendezett falusi porta minden kényelmét és hangulatát biztosító panzió, a hidegebb évszakokban kevésbé – tájékoztatott Gazdag Levente. – Az utóbbi időben több hazai román turista veszi igénybe szolgáltatásainkat, többségük félpanziós rendszerrel. Biztos és otthonos körülményeinket vették igénybe az idén is Majosháza magyarföldi testvértelepülésünk vendégei, de volt már látogatónk – hála a világhálónak – az óceánon túlról is.


A megtartó zenei anyanyelv

Kissé merésznek tűnhet a kijelentés, de amint Simon Áron nyugalmazott tanító és karnagy elmondta: Középajtán éppen 110 éve, 1909 óta kisebb megszakí­tásokkal fúvószenekar működik, taktusára – minden március 15-én – mazsorettcsoport lépked, melyet Kósa István és felesége, Handra Mária alapítottak.

– Most 15 tagunk van. Fiatalítottunk három középiskolással: Kósa Lehel, Simon-Kovács András, Simon Albert, a legidősebb a 87. éves Benedek Gyula volt pásztorember – sorolta a karnagy. – Van iskoláskorú furulyacsoportunk, jelen vagyunk Erdővidék kiemelkedőbb ünnepségein.

 

Kósa Istvánnál

 

Kósa István zenekari tag szobájának falát oklevelek díszítik, két tubakürt hallgat a padon. 1989 után költözött haza kézdivásárhelyi közgazdász feleségével szülei családi házába hosszú fiatalkori pályafutás (nyomdaipar, helyi ipar) után. Zenekedvelőként megvásárolta néhai Benkő Sándor tubáját, melynek légtölcsérén ez a szöveg olvasható: „Szóljon a dal a császár tiszteletére!”, és a monarchia óta folyamatosan szól a kürt, rendszerek himnuszait-indulóit harsogva.

 

Svájci kecskék Középajtán

 

– Aki a zenét szereti (felmenői közül két prímása volt a zenekarnak), annak nem sivár és boldogtalan az élete – mondta, és bemutatta a hihetetlenül jól tejelő svájci Saanen fajtájú kecskeállományát is. Tisztaság uralkodik a kecskeházban, műszerek mérik a páratartalmat és a hőmérsékletet. Hihetetlenül értelmes állatok – jelezte Kósa –, a kecske az ördög helytartója. Évente kétszer fiadzik. A kecskesajt keresett áru, aki igényli, gyógynövényt keverek kóstjukba, s ha pedig gyerekek jönnek szép, fehér, tiszta és fésült szőrű kecskét látni, van amit simogatni.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint jó hatása lesz-e az edzőváltásnak a Sepsi OSK-nál?









eredmények
szavazatok száma 779
szavazógép
2019-12-03: Magazin - :

Ferenc pápa a fogyasztás kultúrája ellen

A fogyasztás érzelem nélküli kultúrája ellen emelte fel szavát Ferenc pápa, aki advent első vasárnapján a szeretet és a család karácsonyát hirdette beszé­dében.
2019-12-03: Gazdakör - Bokor Gábor:

Jövőjük van a bio- és kézműves élelmiszertemékeknek

A Gazdakör múlt heti kiadásában beszámoltunk a Tokajban megtartott, XVIII. Földész-fórumról, melyet a Keleti Kapu Ökötermesztők Egyesülete, az illyefalvi LAM Alapítvány és az AgroSIC Közösségek Közötti Társulás szervezett. A háromszéki szervezők jóvoltából közel húszfős, székelyföldi gazdákból, kézműves élelmiszertermékeket előállító manufaktúrák képviselőiből álló küldöttség is részt vehetett a fórum munkálatain. Köztük olyanok, akik most ismerkednek az „egészségbarát” élelmiszertermékek, ezek alapanyagainak előállítási követelményeivel, de olyanok is, akik évek óta folytatják a termelést, elismertek a bio- és egészségbarát termékek előállítása terén, munkásságukkal, kitartásukkal követendő példaképpé váltak. Az alábbiakban bemutatunk néhányat.