Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Jövőjük van a bio- és kézműves élelmiszertemékeknek

2019. december 3., kedd, Gazdakör

A Gazdakör múlt heti kiadásában beszámoltunk a Tokajban megtartott, XVIII. Földész-fórumról, melyet a Keleti Kapu Ökötermesztők Egyesülete, az illyefalvi LAM Alapítvány és az AgroSIC Közösségek Közötti Társulás szervezett. A háromszéki szervezők jóvoltából közel húszfős, székelyföldi gazdákból, kézműves élelmiszertermékeket előállító manufaktúrák képviselőiből álló küldöttség is részt vehetett a fórum munkálatain. Köztük olyanok, akik most ismerkednek az „egészségbarát” élelmiszertermékek, ezek alapanyagainak előállítási követelményeivel, de olyanok is, akik évek óta folytatják a termelést, elismertek a bio- és egészségbarát termékek előállítása terén, munkásságukkal, kitartásukkal követendő példaképpé váltak. Az alábbiakban bemutatunk néhányat.

  • A Kovács család a feldolgozóban
    A Kovács család a feldolgozóban

A fórumon a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete falugazdász hálózatának képviseletében jelen volt Ladó Hunor kertészmérnök is, aki rövid előadásban ismertette a székelyföldi mezőgazdaság pillanatnyi keresztmetszetét, hangsúlyosan kitérve az öko- és biotermesztés, a kézműves élelmiszertermékek előállításának helyzetére is.

„Székelyföldön a biogazdálkodásnak úgymond abszolút hagyománya van, ugyanis a modern vegyszeres gazdálkodás a gazdasági elmaradottság miatt még nagyon csekély felületen folyik. Nagyon sokan gondoljuk azt, hogy ez lehet az egyetlen jövőbe mutató kitörési pont a Székelyföldön gazdálkodni vágyók számára.  Az tény, hogy az ökológiai gazdálkodásból származó termények és termékek könnyebben és jobb áron értékesíthetők, a területalapú és más támogatások jóval magasabbak. Nagyon fontos, hogy akik belevágnak ebbe a termelési formába, általában pozitív jövőorientációjú emberek, így a vidékfejlesztés kulcsszereplői lehetnek, mintát szolgáltatnak a megszokások vezérelte többség számára. Aki úgy gondolja, hogy az ökológiai gazdálkodás egy maradi termelési forma, az nagyon téved. Ugyanis pontosan ez az a gazdálkodási forma, ami a legmodernebb és legnagyobb tudást igényli” – fogalmazott Ladó Hunor.


Városlakóból lett kézműves termelő

Mózes Enikő a Székelyudvarhely közeli Kénosból érkezett a fórumra. „Kicsi, de igazi falu, 134 lakossal, ahol mindenki termelő, kevesen járnak be a városba dolgozni” – emelte ki bemutatkozójában. Tíz évvel ezelőtt még székelyudvarhelyi lakosok voltak, de vállalták, hogy Kénosba költözzenek, és igazi falusi életet éljenek – elevenítette fel gazdálkodói, termelői múltjának kezdetét. Férje most állattartó gazda, „egész kis állatkertjük van”, bivalyokkal, kecskékkel, juhokkal tehenekkel. Enikő a maga során a feldolgozó szerepét vállalta. A gazdaságban megtermelt többféle tej feldolgozása mellett lekvárokat, szörpöket készít. Nagy segítsége nincs, „én és a Fennvaló” – fogalmazott –, de nagyon szereti, amit csinál. Az általa készített termékek skálája igen széles, volt olyan vásár, ahol közel százféle kézműves terméket tudott az asztalra rakni.

„Nem ebben a környezetben nőttem fel, városi lány voltam, de igyekeztem megtanulni a sajtkészítést” – vallott önmagáról. Az egyik falusi karácsonykor a megszokott ajándék helyett egy bivalyt kapott ajándékba. „Nagyon haragudtam rá, de aztán megszületett a bivalybocs, tejünk lett. Férjem mindenkivel megkóstoltatta ezt a tejet”, aztán segítséget kaptak, hogy megtanulhassák, hogyan készülnek a sajtok. Mostanra tapasztalatra tett szert. Vajat, joghurtot, friss, érlelt, penészes sajtokat készít. Most már ebből élnek. A fiuk agrármérnöki végzettséggel rendelkezik, de tavalytól ő is a feldolgozásban vállalkozik, gyümölcsprést működtet, natúr gyümölcsleveket, egészséges termékeket készít – mutatta be családja termelői tevékenységét Mózes Enikő.


Példaképek Háromszéken

Kovács Zsigmond és családja Kézdiszászfaluban működtet frissen beindított savanyítóüzemet – a fórumon elhangzott bemutatkozója a követendő példák sorát gazdagítja. Családja fő tevékenysége a csemegekukorica termesztése – korábban zöldséggel is foglalkoztak –, több mint harminc hektárt foglal el ez a kultúra. A termés nyolcvan százalékát friss állapotban a román tengerparton, húsz százalékát pedig fagyasztva értékesítik. Terveik szerint jövőtől előfőzött, vákuumcsomagolt csemegekukoricát is kínálnak a vásárlóknak.

A zöldségfeldolgozóban a nagymama receptjei szerint, az igazi erdélyi ízeket megtartva és környékbeli termelők zöldségére alapozva készülnek a savanyított termékek, zakuszkák. Ezt felesége működteti másodállásban, főállásban az egészségügyben dolgozik. Jelenleg két nagy kolozsvári panzió, valamint két háromszéki vendéglő a fő megrendelőjük. A továbbiakban sem szeretnék piacon értékesíteni termékeiket, céljuk az, hogy a környékbeli családoknak biztosíthassák a szükséges savanyúságot, lényegében, hogy innen vásárolt termékekkel legyenek tele a kamrák, ezzel is segítve a zsúfolt programú, sokszor több munkahelyen is dolgozó háziasszonyok munkáját – vázolta családja tevékenységét Kovács Zsigmond. „A csemegekukorica piaca egyre nő, a kereslet függvényében évente növeljük a területet. A zöldségfeldolgozóban is van egy szikra, úgy néz ki, nagy a kereslet a hagyományos termékek tekintetében” – vázolta a piaci lehetőségeket.

Jákó Tibor, a Kovászna Megyei Szarvasmarha-tenyésztő Egyesület megbízott elnöke saját szarvasmarhafarmját mutatta be. Negyven tejhasznú pirostarka, ugyanennyi húshasznú Angus szarvasmarhát tart farmján, ötven hektár területet művel meg. Felesége saját tejcsarnokot működtet, a szarvasmarhák és a csarnok adják a család megélhetését.

Az általa vezetett egyesületben 640 farm érdekelt, itt összesen 13 200, hivatalos tejtermelési ellenőrzésben lévő szarvasmarha található. Hamarosan egy tejfeldolgozó szövetkezetben lesz részvényes az egyesület – számolt be Jákó Tibor. Gondot okoz viszont a vágásra szánt élő állatok értékesítése, Botoșani-ban, Szeben megyében vannak ugyan felvásárolók, de ezek mindent kihasználnak, hogy minél kisebb árat fizessenek az állatokért – mutatott rá a visszásságra az elnök. Tudomása szerint Háromszéken pályázati támogatással építenek vágóhidat, ez megoldást hozhat a jelenlegi visszás, a gazdákra nézve hátrányos helyzetre – magyarázta.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint jó hatása lesz-e az edzőváltásnak a Sepsi OSK-nál?









eredmények
szavazatok száma 778
szavazógép
2019-12-03: Riport - Kisgyörgy Zoltán:

Ajta vize nem foly vissza

Ezt mondja egy régi helyi szólás. Sem munkában, sem törekvésben, sem pedig szorgalomban nem marad hátrébb Középajta lakóközössége más erdővidéki településeknél. Élni akar, sokakat éltet kitartó munka árán a föld- és erdőörökség, az a pénzecske, amelyet még hoz a postás, a majorság, az állatállomány, a tejpénz és a zöldségeskert – sorolták a Nagyajtához kapcsolt, egykoron önálló településen.
2019-12-03: Gazdakör - Incze Péter:

Kedvezmények fiatal gazdáknak a nemzeti stratégiában (Vidékfejlesztés)

Nemrég zajlott Bukarestben egy tematikus rendezvény a román Farmerek Klubjának szervezésében, amelyen a fiatalok mezőgazdasági érvényesülése volt a központi téma. Meghívottként előadást tartott Achim Irimescu volt mezőgazdasági miniszter, aki jelenleg az ország uniós állandó képviseletében a mezőgazdasági szakosztály vezetője. Bemutatójából ismertetünk néhány adatot a következő hétéves költségvetési időszakról és a fiatalok lehetséges előnyeiről az új közös agrárpolitikában.