No meg azért, mert a korábbi szabadulás lehetősége jól jött a már elítélt vagy még csak vádlott politikusoknak is. És nekik most sem kell aggódniuk, mert ha az NLP keresztül is viszi az akaratát, eredményt egyhamar nem fogunk látni: a következő években – egyes számítások szerint akár tíz év múlva is – még sok ezren fognak büntetésük letöltése előtt kijönni a rácsok mögül, mert azt, aki az ígért hatálytalanítás előtt követett el törvénysértést, csak akkor lehetne határidőig elzárva tartani, ha közben európai uniós elvárások szerint korszerűsítenék a börtönöket. Addig rehabilitációs programokat és anyagi kártérítést is biztosítani kellene a raboknak – mindezt egy olyan országban, ahol a befektetések éveket késnek vagy elmaradnak, a pénzügyek egyre ziláltabbak, a nyugdíjakat pedig kölcsönből fizeti az állam. Érdekes fordulat, hogy a jogorvoslati törvényt kidolgozó és elfogadtató Szociáldemokrata Párt hirtelen az ellenfelei mellé állt, és – nyilván választási számításból – maga szorgalmazza a jogszabály eltörlését, de ez most mellékes.

Ami nem mellékes: Bukarestben, az ország leggazdagabb településén több kórházban fűtés és meleg víz nélkül kínlódnak a betegek – idősek és gyermekek is, és nem csak helybeliek –, és ez a nyomorúság csak ráadás az egészségügy már krónikus bajaira. A legtöbb hazai kórház lerobbant, koszos épület, ahol a nehéz kóroktól gyötört embereket zsúfolt kórtermekbe, nyikorgó ágyakba fektetik be, a fürdőszobák tisztálkodásra csak ritkán alkalmasak, az élelem csapnivaló, a levegőzési lehetőség legfeljebb egy rendetlen udvar, és a gyógyszeres ellátás is túlságosan gyakran akadozik. Se szeri, se száma azoknak a híreknek, hogy épp a daganatos vagy az immunhiányos, a vesebajos vagy a ritka betegségben szenvedők orvossága hiányzik, vagy egy műszer romlott el, netán a vadonatúj műtő használhatatlan. És minderre nincs megoldás. A betegeket nem lehet hamarabb hazaküldeni a nem megfelelő körülmények miatt, és kártérítésre sincs kilátásuk azért, mert bogarak mászkálnak a padlón, sőt, azért sem, hogy nem kapják meg idejében a megfelelő gyógyszert vagy kezelést, ami akár az életükbe is kerülhet, noha ők megtették a maguk kötelességét, befizették a járulékaikat. Az emberi jogok bősz védelmezői azonban valahogy elsiklanak mellettük, és úgy látszik, a pártoknak is mindig más prioritásaik vannak. Valami nagyon elcsúszott Romániában...