Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Rendhagyó kötet a szegedi forradalomrólKisemberek ötvenhata

2019. december 4., szerda, Élő múlt

Forgatókönyvnek is beillő, műfajilag nehezen besorolható, lírát, interjút, prózát, tudósítást, riportot egyaránt magában foglaló, az 1956-os forradalom újabb szeletét bemutató kötetet ismerhetett meg a sepsiszentgyörgyi közönség egy nemrég tartott könyvbemutatón. Beke Balázs szolnoki származású, Szegeden élő bölcsész-filmkritikus Megtalált szavak című, egy máig a városban élő nehéz sorsú testvérpár sajátos ’56-os történetét, valamint a forradalmat megelőző és követő korszakot is dokumentáló kötetének ismertetését sajnos igen gyér érdeklődés kísérte.

  • Albert Levente felvétele
    Albert Levente felvétele

A generációk közötti kommunikáció szép példájának is beillett a megyei könyvtár Gábor Áron Termében lezajlott találkozó, hiszen a szerzővel Puskás Attila biológus beszélgetett, aki 28 évesen tapasztalhatta meg, mekkora árat kellett fizetni a budapesti események iránt Erdélyben mutatott szimpátiáért. Felvezetőként a házigazda Szebeni Zsuzsanna, a Balassi Intézet Magyar Kulturális Központja sepsiszentgyörgyi fiókintézetének vezetője méltatta a kötetet, amelyet elsősorban a dokumentumértéke miatt tart jelentősnek, de emellett a műfaji sajátosságai miatt művészi élményt, kulturális átjárást is nyújt.

Amint az már hagyományszerű, elsőként a miért olyan a könyv, amilyen és hogyan jött létre kérdéskört boncolgatták a beszélgetők. Beke Balázs elmondása szerint az egyetemi tanulmányok utáni fizikai munkán, ingatlanozáson keresztül a Városi Rock Klub nevű szegedi rádióhoz vezető sajátos karrier „hozta magával” a könyv megszületését. Az 1956-os emlékév pályázati kiírásainak utóhullámában nyertek a rádiós csapattal egy összeget könyv kiadására, kiállításra, valamint rádiójátékra.

A könyv a Megtalált szavak címet kapta és Gitay Antal, valamint Gitay Zoltán szegedi testvérpár történetét dolgozza fel. Beke Balázs a hétgyerekes családból, állandó nélkülözésből érkező, a Rákosi-korszakot gyerekként megélő, majd az 1956 után banális okok miatt súlyosan meghurcolt, illetve később is több megaláztatásnak kitett két főszereplőről alapos leírással szolgált. Két igen egyszerű, az eseményekbe részben szándékukon kívül belekeveredő, majd pár banálisnak vehető tettért – szovjet katonákra kiabálás, soha nem használt fegyver átvétele, párttitkár kikergetése az ülésről – súlyosan meglakoló ember képe rajzolódott ki.

Hogy miért pont egy ilyen könyv született? Beke Balázs szavai arra engednek következtetni: maguk az alanyok vezették ebbe az irányba. Az induláskor arra számított, hogy két megtört, megkeseredett emberrel találkozik majd, akikről annyit tudott, hogy forradalmárok, és hogy megkínozták, bebörtönözték őket. Ehhez képest két életvidám embert talált, akik olyan történeteket meséltek, amelyek bár önmagukban súlyosak, de az előadásmód révén ma is viccesnek hatnak, főképp azok, amelyek a Rákosi-korszak megéléséről szóltak. Kellemes csalódás volt. A történelemkönyvek lapjain olvashatóakhoz képest egy egészen más világot ismerhetett meg, és ezt szándékozott a könyvében is a nagyközönség elé tárni. Ezért választotta azt az utat, hogy az interjúk során elhangzottakat prózában is jegyzi, illetve minden fejezet elején egy saját költeménye egyfajta zanzásított összefoglalót is nyújt arról, mi olvasható az elkövetkező oldalakon.

Az általános megállapításoknál maradva, Beke Balázs egy, az írás során megélt tapasztalatát is megosztotta. Eszerint az 1956-os események majd minden magyarországi család történetének szerves részévé váltak, hiszen valamilyen formában szinte mindenkit érintettek a történtek. Az ő családjában a két nagyapa által Szolnokon megéltek maradtak fenn, s ezek a történetek a könyvbe is bekerültek. Az írás során ugyanakkor gyakran találkozott azzal, hogy közvetlen munkatársai is elkezdtek a forradalomhoz kötődő családi történeteket mesélni.

A beszélgetésből nem maradhattak ki a nagyjából vérmentes szegedi események, azok esetleges okai. Puskás Attila jóvoltából pedig a romániai történésekbe tekinthettünk be, valamint a – mindkét országban egyformán súlyos – megtorlásokról is szó esett, miként arról is, hogy a rendszerváltás után az áldozatokkal szembeni jóvátétel mennyire eltért Romániában és Magyarországon. A beszélgetők az 1989 utáni generációknak az ’56-osokat illető viszonyulását is boncolgatták. „Sokan csodabogaraknak tartanak, hogy nem keseredtünk bele mindabba, amin keresztülmentünk” – fogalmazott Puskás Attila.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint lesz-e előrehozott parlamenti választás idén?







eredmények
szavazatok száma 219
szavazógép
2019-12-03: Közélet - Nagy D. István:

Új mozgalom az MPP-ben: rendezné sorait a belső ellenzék

Erdélyi Polgári Mozgalom néven civil-politikai alakulat alapjait rakták le a napokban a Magyar Polgári Párt azon politikusai, akik az elmúlt időszakban ellentétbe kerültek a párt elnökével Mezei Jánossal, amely nyomán egy részüket ki is zárták az alakulatból. A kettős céllal létrehozott mozgalomról kezdeményező testületének háromszéki, Hargita, valamint Maros megyéből érkező tagjai beszéltek bővebben. Mint kiderült, a fő szándék azon polgári értékek újbóli felkarolása, melyektől az MPP az elmúlt nagyjából egy évben elfordult, illetve soraikba várják mindazokat, akik szerepet vállalnának a közéletben, de csalódtak az eddig létező érdekképviseletek munkájában.
2019-12-04: Élő múlt - :

A bibliográfia tudománya

Bizony meglepődtünk, amikor a Székely Mikó Kollégium ünnepségsorozatának egyik rendezvényén kézbe vehettük azt a tízezernél jóval több címszót tartalmazó két kötetet, amelyek a tanintézetről szóló irodalom bibliográfiáját tartalmazzák.