Nemzedékről nemzedékre 32.A kálnoki Bedők nagy családja

2019. október 4., péntek, Élő múlt

A valamikor nagyon népes kálnoki Bedő család  lélekszáma mára érezhetően megcsappant. Arról már szóltunk sorozatunkban, hogy a két Bedő famíliának – a sepsikőröspatakinak és a kálnokinak – közös törzse volt. A fejedelemség korabeli katonai összeírások szerint  1602-ben Kálnokon 11 lófő, hat szabad székely és egy jobbágy családfő volt jelen a lustrán. A Bedő család tagjainak meghatározó szerepük volt a sepsiszéki székelyek életében, közülük legalábbis nyolc lófőt írtak össze. 1614-ben a Bethlen Gábor fejedelem által elrendelt székely katonai összeírásban 12 Bedő nevű nemes szerepel, de szép számban ott van a család az I. Rákóczi György fejedelem hadi szemléje alkalmával összeállított katonai összeírásban is (1635).

  • A kálnoki Bedők családi címere (W)
    A kálnoki Bedők családi címere (W)

A család egy ága 1637-ben Bölönbe is átszármazott, egyik tagját Miklósvárszék jegyzőjeként említi a családtörténeti irodalom, s miként azt ifj. Kozma Albert bölöni unitárius lelkésztől megtudtuk, a Bedő család ma is él a községben. 

A Bedők jelentős birtokkal rendelkeztek. Kálnokon csak Béldi Kelemennek, Háromszék főkapitányának és a Kálnoky családnak volt több jobbágya, mint a Bedőknek. Minden unitárius ellenállás dacára Keserűi Dajka János református püspök idején a Bedők megmaradtak Dávid Ferenc hitében, s bár kálnoki közös templomukat elveszítették 1764-ben, vargyasi Daniel István udvarhelyszéki főkirálybíró támogatásával új templomot építettek.

A kálnoki Bedő család két tagja, Bedő Áron és Bedő József részt vállalt az 1848–49-es szabadságharcban, ahol életét vesztette. Nevük ott olvasható a kálnoki kultúrotthon előtt álló hősi emlékművön, amelyet a községi önkormányzat állított.

 

Bedő Albert-portrédombormű (kálnoki iskola) – Sánta-szoboralap

 

Kövessük kissé a családfát egészen a ma élőkig. Bedő István háromszéki főkapitány (1607) egyenes ági leszármazottja volt az a Bedő Albert (1839–1918) főerdőtanácsos és államtitkár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, aki munkatársaival összeállította Nagy-Magyarország erdészeti térképét, megalkotta az erdőtörvényt. Több alkalommal megemlékeztünk róla lapunkban. Mellszobra Kálnok központjában áll, édesanyjával egy sírban nyugszik a kálnoki unitárius temetőben. 2016-ban háromszéki szülőhelyén és nyughelyén emlékeztek rá a magyarországi Országos Erdészeti Egyesület 150. vándorgyűlésén is, amelyen tiszteletét tette Áder János, a Magyar Köztársaság elnöke is.

Ebből a családból származott Bedő Béla (1920–2014) datki unitárius lelkész, fia, dr. Bedő György debreceni neurológus orvos, akinek fiai – Zsolt és Zsombor – viszik tovább a kálnoki Bedő nevet. A Kálnokon ma élő Bedők közül Bedő György (sz. 1974) mezőgazdász és fia, Bedő Botond (sz. 2001) a helybeli tősgyökeres Bedők egyik ágának a képviselői. Bedő Botond a Sepsiszentgyörgyi Református Kollégium idei végzettje.

 

Apa és fia, Bedő György és Botond

 

Bodoki Simon Anna révén a kálnoki Bedő családhoz kötődik a Sepsibodokon élő 105 éves Nemes Dénes volt kálnoki unitárius lelkész.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a június 9-i európai parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 753
szavazógép
2019-09-27: Élő múlt - Kisgyörgy Zoltán:

Egy család, amelyből székely vértanúk származtak (Nemzedékről nemzedékre 31.)

A sepsikőröspataki Bedő-nemzedék ágas-bogas családi táblázatát a család is őrzi, mi azonban rejtvényfejtőink szórakoztatására ez alkalommal az Erdélyi Genealógiai Társaság adataiban is kutakodtunk.
2019-12-09: Kultúrkert - Nagy B. Sándor:

A Vigadótól a Vígszínházig

Orbán Levente 1987-ben született, Csíkszentmiklóson nőtt fel. Szobrásznak tanult a középiskolában, majd reklámgrafika szakra felvételizett, de miután egy véletlen folytán kapcsolatba került a színházzal, a színművészeti egyetemet végezte el. Kézdivásárhelyen kezdte a pályát, utána hét évig a sepsiszentgyörgyi M Studio Mozgásszínház művésze volt, miközben több fontos magyarországi filmben is játszott. Az idei évadtól a budapesti Vígszínházhoz szerződött.