A parlamenti szünet kezdete előtt, azaz várhatóan karácsony környékén újból a parlament elé terjeszti Székelyföld területi autonómiájának törvénytervezetét Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt politikusa, aki az RMDSZ színeiben nyert el képviselői mandátumot. A honatya a párt országos elnökségének októberi ülésén vállaltaknak, valamint a mandátuma elnyerésekor elhangzott ígéretének tesz eleget. Szándékát kedden, az emberi jogok nemzetközi napján tette közzé, egyben lelkiismeret-vizsgálatra szólítva fel a román törvényhozókat a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása kapcsán. A képviselő szerint az RMDSZ-szel még zajlanak az egyeztetések annak kapcsán, hogy a szövetség milyen formában támogatja a kezdeményezést.
Kulcsár-Terza József lapunk megkeresésére elmondta: a Székely Nemzeti Tanács által felvállalt statútumot szándékszik újból beterjeszteni. Két évvel korábban, 2017 decemberében karácsony előtt tette le a törvényhozás asztalára, várhatóan most is így jár el. A honatya továbbra is úgy véli, a székely önrendelkezési igényt ismételten fel kell mutatni, erre alkalmasabb eszköz, mint a statútum, kevés van. Felvetésünkre, hogy milyen támogatásra számít, Kulcsár-Terza kifejtette: a maga részéről a legfontosabb támogatásnak a Székely Nemzeti Tanács által 2006-ban kezdeményezett, majd 2008-ban lezárt Székelyföld önrendelkezéséről szóló belső referendumot tekinti, amelyen több mint 200 ezer Hargita, Kovászna és Maros megyei szavazati joggal rendelkező lakos voksolt az autonómia mellett. A népakaratnál erőteljesebb felhatalmazást nehezen találni – fogalmazott. Ami a parlamenti támogatást illeti, egyelőre nem tisztázott, hogy rajta kívül ki látná még el kézjegyével a törvénytervezetet – 2017-ben egyedüli beterjesztőként indítványozta a tervezetet. A képviselő úgy véli, hasznos volt, hogy két évvel korábban a parlament elé került a statútum, mivel ezáltal lehetőség nyílt arra, hogy a törvényhozás előtt érvelhessen az autonómiaigény mellett. Ezáltal a románok és egész Európa tudomást szerezhetett a székelység jogos követeléséről. Kulcsár-Terza fenntartja azon álláspontját, hogy a Székelyföldnek igenis jár a területi autonómia.
A honatya kedden az emberi jogok világnapja alkalmából közleményt bocsátott ki, melyben az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlése által 1948. december 10-én elfogadott, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának első két cikkelyéből idéz, majd rámutat: szabadságjogok alapjául szolgálnak annak a személyi elvű autonómiának, amely többek között a kisebbségi közösségekben élők nyelvhasználatára, anyanyelvű oktatáshoz való jogára is vonatkozik. Ennélfogva minden olyan intézkedés, amely a személyi autonómia kiteljesedését korlátozza, beleértve a tulajdon kérdését is, diszkriminációt jelent, és az emberi jogok egyetemes nyilatkozatában megfogalmazott elvekkel ellentétes. A képviselő egyúttal lelkiismeret-vizsgálatra is felszólítja a román honatyákat a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítását illetően.
Mint ismert, Kulcsár-Terza József két évvel ezelőtt, 2017. december 22-én terjesztette be az SZNT által kidolgozott autonómiastatútumot. A tervezetet mindkét ház szakbizottságai kedvezőtlenül véleményezték, a képviselőház plénuma márciusban, majd a szenátus – döntő fórumként – májusban elvetette a kezdeményezést. A viták során a román pártok képviselői a statútumot alkotmányellenesnek, Románia területi egységét veszélyeztetőnek, etnikai enklávé kialakítását előkészítőnek nevezték. A törvénytervezet helyreállítaná a székeket, regionális döntéshozatalt és önkormányzást vezetne be, valamint hivatalossá tenné a magyar nyelvet is a történelmi Székelyföldön.
