A legfontosabb a tegnap beterjesztett tervezetek közül a 2020-as költségvetési kiadások keretösszegét szabályozza. Ludovic Orban azzal indokolta a parlamenti felelősségvállalást, hogy a kormány csak így tudja december 31-éig elfogadni a jövő évi állami költségvetésről szóló törvényt. Közölte: 2019-ben az államháztartási hiány meg fogja haladni a bruttó hazai termék 4 százalékát, és 2020-ban sem sikerül a kívánt 3 százalék alatt tartani a deficitet. Hozzátette: a nyugdíjtörvény és a közalkalmazottak bérezését szabályozó jogszabály elfogadása után a parlament továbbra is sok olyan törvényt hoz, amelyekre nincs költségvetési fedezet. Orban szerint „rendkívül nehéz helyzetben van az ország”, hiszen csak a nyugdíjtörvény alkalmazása 16 milliárd lejes többletköltséget ró az államkasszára jövőre, miközben a védelmi kiadásokat is a GDP 2 százalékán kell tartani, továbbá az oktatásra és a befektetésekre szánt alapokat is növelni kell. „Románia 2020-as büdzséje egyetlen további pluszköltséget sem bír el, minden további többletkiadás, amelyet egy esetleges újabb törvény elfogadása idézhet elő, az államháztartási hiány növekedéséhez vezethet vagy ellehetetleníti az ország gazdasági fejlődését szolgáló kiadások fedezését, az infrastrukturális, a települések fejlesztését célzó projektek finanszírozását, illetve nagy problémákat okozhat az európai alapok lehívása tekintetében is” – figyelmeztetett. Közölte: jövőre 3,6 százalékos, 2021-re pedig 3,34 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol a kormány, hogy 2022-ben tartani tudja a 3 százalékos hiánycélt. 2020-ban a személyi jellegű költségek a konszolidált állami költségvetés kiadásainak legtöbb 9,7 százalékát tehetik ki, 2021-re pedig 9,4 százalékra csökkentenék ezt az arányt.

A tervezetet a parlament tudomásul vette, az SZDP sem kívánja megtámadni az alkotmánybíróságon, azt azonban Dan Barna MRSZ-elnök és Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője is kijelentette, hogy a költségvetési törvény esetében nem tartják elfogadhatónak a kormányzati felelősségvállalást (Orban ugyanis ezt a lehetőséget is meglebegtette). Cseke Attila (aki egy rádióinterjúban beszélt erről) szerint harminc év alatt nem történt ilyen, és súlyos kisiklást jelentene, illetve veszélyes precedenst teremtene, ha a költségvetést parlamenti vita nélkül fogadná el a kormány.

A másik tervezet, amiért az Orban-kormány felelősséget vállalt tegnap, a diákok ingázásával kapcsolatos, és közszolgáltatássá nyilvánítja a diákszállítást, és a bérletek kifizetésére kötelezi a megyéket. Ezzel egy olyan sürgősségi kormányrendeletet hatálytalanítanak, amely kereskedelmi szolgáltatássá változtatta a megyén belüli szállítást. Orban elmondta: vannak diákok, akik azért nem járnak iskolába, mert nem térítik meg az ingázással járó költségeiket. A tervezethez nyolc módosító javaslatot nyújtottak be, ebből kettőt fogadott el a kormány: az egyik kimondja, hogy a jelenlegi szállítási licencek érvényességét 2021. június 30-áig meghosszabbítják, a másik pedig azt írja elő, hogy 2021. július 1-jéig a megyéknek le kell zárniuk az új szállítóvállalatok kiválasztási eljárását.

A harmadik, az igazságügyet érintő felelősségvállalás a tervezettnél karcsúbbra sikerült, mert a parlament szerdán már elfogadta a bírák és ügyészek nyugdíjazásával, illetve a kéttagú bírói testületekkel kapcsolatos módosítások gyakorlatba ültetésének elhalasztását. Így a kormány törvényjavaslata egyetlen cikkellyel került a parlament elé, amely az Országos Igazságszolgáltatási Intézetbe felvételizőktől megkövetelt szakmai tapasztalat kettőről négy évre növelésére vonatkozó intézkedés alkalmazásának elhalasztásáról rendelkezik.

A másfél hónapja kormányzó Nemzeti Liberális Párt (NLP) a parlamenti mandátumok alig 20 százalékával rendelkezik, ezért  akarja a parlamenti vita mellőzésével hatályba léptetni a legsürgősebb tervezeteket. Az SZDP ügyvivő elnöke, Marcel Ciolacu már közölte, hogy nem fognak bizalmatlansági indítványt benyújtani, de az alkotmánybíróságon megóvják a diákszállítást szabályozó és az igazságügyre vonatkozó törvényeket, mert az ezekre vonatkozó törvénytervezetek előrehaladott vita tárgyát képezik a parlamentben.