A magyar kormány által Erdélyben meghirdetett gazdaságfejlesztési programról azért nem született írásos megállapodás a magyar és a román fél között, mert két uniós tagállam között ennek nem látták szükségét, és az előző bukaresti kormány illetékesei is meggyőződtek a program hasznosságáról – nyilatkozta Kelemen Hunor, aki a tárgyalásokat vezette a két fél között.
Az RMDSZ elnöke a kolozsvári Krónikának beszélt a Romániában bejegyzett Pro Economica Alapítvány által magyarországi támogatással lebonyolított programról, amelyet az utóbbi hetekben támadni kezdett a román diplomácia. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn a nemzeti összetartozás bizottsága előtti beszámolójában azt mondta: tételes szóbeli megállapodás született a román féllel a programról, a tárgyalásokat pedig Kelemen Hunor vezette. Az RMDSZ elnöke ennek kapcsán a Krónikának elmondta: 2017-ben és 2018-ban egyeztetett az akkor kormányon levő Szociáldemokrata Párt (SZDP), valamint a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (LDSZ) vezetőivel, Liviu Dragneával és Călin Popescu-Tăriceanuval, majd a két ország miniszterelnökeivel is tárgyalt, és tájékoztatta őket, miről szól a projekt. A román fél megfogalmazta az észrevételeit: az egyik az volt, hogy ne etnikai alapon történjen a támogatások odaítélése, azt ugyanis sem az uniós, sem a nemzeti szabályozás nem fogadja el. A másik észrevétel az volt, hogy ne legyen diszkriminatív, és hogy legyen összhangban az európai uniós támogatásokkal.
A program lebonyolításával foglalkozó Pro Economica Alapítvány szakértői a Versenytanáccsal is egyeztettek, és nyilván a két külügyminiszter – Teodor Meleşcanu és Szijjártó Péter – is egyeztetett a programról, amelyet a Németország által az erdélyi német közösség támogatását szolgáló program mintájára dolgoztak ki. „Így jutottunk el oda, hogy az akkori koalíciós kormány vezetői azt mondták: ilyen körülmények között mehet a program. (...) Senki nem igényelt írásos megállapodást, ezért nem született ilyen” – mondta Kelemen Hunor. Hozzátette: ilyesmi nem szükséges, hiszen az Európai Unió két tagállamáról van szó, ahol a szabad piac és a tőke szabad áramlása is alapvető elvnek számítanak.
A program próbája a mezőségi pályázat volt. „Mindenki látta, hogy pénz jön az országba, a gépeket itt vásárolják, itt fizetnek utánuk áfát, és hogy nem visznek, hanem hoznak. Ezek voltak a legfontosabb érvek a szabályossága mellett, és politikailag sem tartotta ezt senki aggályosnak. Ez korrekt és tisztességes hozzáállás volt a koalíciós vezetők és a miniszterelnökök részéről is az elmúlt években” – véli az RMDSZ elnöke, aki a bukaresti külügyet tartja felelősnek amiatt, hogy az utóbbi időben támadják a programot. Szerinte a román külügyminisztérium apparátusában mindig volt ezzel a programmal kapcsolatosan fenntartás, mint ahogy mindig volt a román–magyar viszonyrendszert illetően mindenféle fék is. „Bogdan Aurescu új külügyminiszter kissé másképp áll a dologhoz, mint az elődje – de nem másképp, mint ahogy szokott” – jegyezte meg. Elárulta: amióta az új, liberális kormány hatalomra került, már volt egy első beszélgetése a témáról Ludovic Orban miniszterelnökkel, akinek a hozzáállása nem volt elutasító, és azt ígérte: megvitatják az ügyet kollégáival. „Eddig mindenki a legjóindulatúbban és a legjóhiszeműbben kezelte az ügyet. Most közel másfél hónapja van egy új kormány – velük is meg kell tudnunk állapodni” – szögezte le Kelemen Hunor.
