Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Főpásztoraink karácsonyi üzeneteJézus bennünk él

2019. december 24., kedd, Közélet

Ünnepre készülve igyekszünk minél szebb karácsonyfát állítani, minél szebben feldíszíteni azt, otthonunkat minél hangulatosabbá tenni, minél több és nagyobb ajándékot beszerezni, sütünk-főzünk, hogy minél finomabb és minél bőségesebb étel kerüljön asztalunkra. E külsőségek mellett elveszni tűnik a lényeg: mit is ünnepelünk és miért. Erre igyekeznek rávezetni az erdélyi történelmi egyházak vezetői, akik Jézus születésének ünnepén ebben az évben is pásztorlevélben köszöntik híveiket. Az alábbiakban ezekből idézünk.

  • Bartolomé Esteban Murillo: Pásztorok imádása, 1668
    Bartolomé Esteban Murillo: Pásztorok imádása, 1668

Vegyük észre a bennünk levő Gyermeket

A karácsonyra készülés napjait agyonzsúfoltuk, jelképes karácsonyfánkat teleaggattuk, de a lényeget szem elől tévesztettük – írja Bálint-Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke pásztorlevelében. Külsőségeket hajszolva önmagunkkal keltünk versenyre, a hangsúlyt a vásárlásra, a csillogásra helyeztük. Mindenki kínál valamit, apróhirdetések, reklámok ajánlanak, megvetetni akarnak mindent, hogy teljes legyen az ünnep, de közben tapasztalhatjuk magunk is, hogy kiürült a lélek. Elveszítettük magunkban a Gyermeket! Nem tudunk megfogalmazni egy jó szót, fáradtan érkezünk meg a karácsonyfa árnyékába. Már karácsonyi dalokat is képtelenek vagyunk dúdolni, nem tudunk mesét mondani szeretteinknek. Törődötten és fáradtan érkezünk meg az ünnephez, pedig nem ezt akartuk! Nagyon elrontottuk az erre a szép ünnepre készítő adventi napokat – állapítja meg a főpásztor, majd figyelmeztet: másként kell karácsonyra hangolni életünket. Nem a külvilághoz kellene igazítanunk magunkat. Nem külső parancsszónak kellene engedelmeskedni.

Bálint-Benczédi Ferenc magyarázza, az evangéliumi üzenet pásztorokról és napkeleti bölcsekről szól. Ők a külső világban keresgéltek: a pásztorok bámulják az eget, a bölcsek földi hatalmasságtól érdeklődnek. Keresgélnek, választ várnak. Kétezer év távlatából olvasva Jézus születési történetét, nem tehetünk úgy, mintha az Ő tanítását nem ismernénk.

Ő arra oktatott, arra akarta tanítványainak a szemét és értelmét felnyitni, hogy a mélyre evezzenek, hogy ne féljenek, hanem keressék a belső szoba csendjét, hogy figyeljenek egymásra, ne gyűjtsenek földi javakat, ne aggodalmaskodjanak, hogy legyen egy mustármagnyi hitük, a lelket ne öljék meg, és sorolhatnám tovább ezeket a mély, jézusi igazságokat. Mi pedig pont az ellenkezőjét tesszük most is! A külsőségekre helyezzük a hangsúlyt, varázslatot várunk, pedig a megoldás bennünk van. A „nagy varázsló”, a Gyermek bennünk van! – szögezi le az unitárius egyházfő.

Isten felé kell fordulnunk, ne napkeleti bölcsekként várjuk a földi Heródesektől a megoldást, kérdéseinkre a választ. De egyszerű pásztorok sem lehetünk, hiszen ebből az állapotból kétezer év óta ki kellett volna nőni már! Többek vagyunk: Isten gyermekei, akiket az Ő lelke vezérel. Karácsonyra csak így lehet lélekben készülni és befogadni az angyali üzenetet: „született néktek Megtartó” – vallja a püspök.

Karácsony ünnepét sok szép, külső díszítőelem teszi varázslatossá és vakítóvá. Ezek a külső ragyogások akadályoznak meg a tisztánlátásban. Ez év karácsonyán a benned levő Gyermekre akarom figyelmedet irányítani. Azt szeretném megtudni, hogy ebben a csillogásban, ragyogásban, melyet mesterségesen magunk köré varázsoltunk, észre tudod-e venni a benned levő Gyermeket? – teszi fel a kérdést a főpásztor. A napkeleti bölcsek és a pásztorok is megtalálták őt, bementek a házba, leborultak, ajándékaikat átadták neki. Karácsony ünnepén menj te is be a „házba” és ott, lelked csendjében, értelmed világosságával, hited erejével találd meg a benned élő Gyermeket, és akkor hiszem, hogy boldog ünneped lesz. Tudsz majd mesélni, énekelni, magadhoz ölelni szeretteidet, és az angyalokkal együtt zenged: „Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat!” – zárja levelét Bálint-Benczédi Ferenc.

 

Isten jelen kíván lenni életünkben

Hajlamos a világ a hitet a virtualitással, a karácsonyi születéstörténetet a tündérmesékkel összemosni – véli Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lutherá­nus Egyház püspöke. Folytatja: Kétezer év távlatából olyan messzinek tűnik Jézus születése, olyan megfoghatatlannak tűnik személye. Jézus Krisztust mint embert és Istent egy személyben, sehogyan sem tudjuk értelmünk számára megfoghatóvá tenni. Az Ő személye egy csoda, egy titok és az emberi gondolkodás számára mindig megfejthetetlen és megbotránkoztató marad, sőt, annál is több, egyenesen „bolondság” – utal Pál apostolnak a korintusbeliekhez írott levelére a főpásztor, majd leszögezi: Őbenne, aki több mint 2000 évvel ezelőtt megszületett Betlehemben, aki Názáretben nevelkedett, akit Jeruzsálemben keresztre feszítettek és meghalt, benne az Ige testté lett. Az Ő történeti személyében Isten belépett a mi emberi, történelmi valóságunkba. Betlehem sötét és hideg éjjelében valóságosan megszületett fájdalom, verejték és vér árán. Sorsközösséget vállalt a hierarchikus lépcső legalján levőkkel, védtelen és kiszolgáltatott volt a hatalmasokkal, a gúnyolódókkal szemben. Az éhség, szomjúság, fáradtság, az öröm és bánat az ő sorsa is lett egészen. Isten emberré válásában nincsen sem játék, sem kaland. Ez nem látszat, nem illúzió, hanem valóság! – hangsúlyozza az egyházfő. Éppen ezért mi nemcsak elvontan beszélünk Istenről, mint a filozófia vagy a költészet, hanem arról tanúskodunk, amit személyesen és valóságosan megélünk Vele. Isten nem látszatjelenléttel ajándékozott meg minket. Luther sem hiába hangsúlyozta azt, hogy az úrvacsorában, a kenyérben és a borban felfoghatatlan módon, de valóságosan jelen van a krisztusi megdicsőült test. Krisztus megváltói műve, születése, halála és feltámadása, részesedése Isten dicsőségében nem egy virtuális fantázia, nem allegória, hanem valóságos történelembe ágyazott esemény. Pontosan ezt üzeni a karácsony, a megtestesülés csodája, ahogy a véges befogadja a végtelent, az emberi az istenit: Isten, a mi Istenünk valóságos, létező, megtapasztalható jelenlét. A minket szerető Isten valóságosan jelen van és jelen kíván lenni a mi életünkben. Boldog az az ember, aki Péter apostollal együtt 2019-ben is el tudja mondani, hogy „Te vagy a Krisztus, az élő Isten fia!” – idézi Máté evangéliumát Adorjáni Dezső Zoltán.

 

A fény, amely hozzá vezet

A karácsonyi történet annyira közel áll hozzánk és oly emlékezetes, hogy szinte észre sem vesszük azokat a mélységeket és magasságokat, amelyeket a történet hordoz – figyelmeztet Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Nem érezzük eléggé a történet aktualitását és talán a ránk vonatkozó üzenetét sem. Inkább a karácsonyi hangulat lesz úrrá rajtunk. Évről évre több reflektort, fényszórót adnak el nekünk, pedig nem erre lenne szükségünk, hanem a jászolra. Arra a világosságra, ami a jászolból jön, és belénk ivódik.

Népünk évszázadokon keresztül készíti a szállást Jézusnak. Ha a vallásórás kisgyereket megkérdezzük, ösztönösen szállást akar biztosítani Jézus számára. Mi is mindent megteszünk, hogy az ünnep szép legyen, és hogy minden elkészüljön úgy, ahogy azt szeretnénk. Még a negatív érzéseket – haragot, elutasítást – is próbáljuk elfojtani és elnyomni, amelyek egyébként egész évben betöltik a hétköznapjainkat is. Ám bármilyen áldozatot vagy erőfeszítést is tegyünk a karácsony megünneplésére, egyetlen dolgot ne feledjünk: lássuk meg Istent abban a gyermekben, aki a jászolban fekszik, s miután megláttuk, hódoljunk neki, fogadjuk őt életünk urának – fogalmazta meg felhívását a református egyházfő.

Akik járjuk az életutunkat és keressük boldogságunk forrását, lehet, néha azt érezzük, elkéstünk már. De ha egyszer kipróbálnánk és elmennénk olyan helyre, ahol látnánk a kiszolgáltatottságban élőket, akkor az ő szemükben biztosan meglátnánk azt a fényt, amely Jézushoz vezet. Legyen e karácsony az elindulások ideje, menjünk oda, ahova eddig nem jutottunk el, és ezért nem is találkozhattunk vele, Jézus ugyanis ott áll a kiszolgáltatott ember mellett. Ha vállaljuk e kockázatot, akkor biztos lesz igazi, boldog karácsonyunk – írja Kató Béla.

 

Örökös karácsony

Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke karácsonyi körlevelében írja, hogy Aquinói Szent Tamás összekapcsolja a karácsonyt és az Oltáriszentséget: Az Oltáriszentség a megtestesülés kiterjesztése, Jézus az Oltáriszentségben éli megtestesülésének titkát, betlehemi életét. Ezért nevezi számos lelki író az Oltáriszentséget „örökös karácsonynak”.

Szerkesztette: Szekeres Attila

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint lesz-e előrehozott parlamenti választás idén?







eredmények
szavazatok száma 1137
szavazógép
2019-12-24: Riport - Demeter Virág Katalin:

A világ szépségét megmutatni

Öt évvel ezelőtt éppen advent idején hozta Sepsiszentgyörgyre a püspöki kinevezés Péterfi Ágnest. A fiatal unitárius segédlelkészben akkor hasonló kételyek merültek fel az időszakos szolgálatául kijelölt város kapcsán, mint évekkel korábban a lelkészi pálya tekintetében, ám rövid idő alatt megtapasztalta, valójában jó helyre és jó emberek közé került. Nem mindennapi hivatásáról és feladatokról, családról és anyaságról éppen olyan átéléssel és őszintén mesél, ahogyan azt teszi a szószéken is: gondolatai, érzései fogódzóként hatnak nehéz percekben és ünnep idején egyaránt.
2019-12-24: Máról holnapra - Váry O. Péter:

Egy régi karácsony