Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Magyar népmeseA szegény ember szerencséje

2020. január 4., szombat, Kiscimbora

Egyszer volt, hol nem volt, volt ezen a világon valahol egy szegény ember. Hát ez a szegény ember két borjúra teszen szert valahonnan. Na, hát ő azokat addig dédelgette, szépengette, hogy megnőttek s jármas marhák lettek.

  • Dima Renáta rajza
    Dima Renáta rajza

Béfogja a szegény ember a két marháját s avval el ki, hogy azt a kicsi, tenyeremnyi földjét megszántsa, bévesse. Szántogat, szántogat, dehát a szegény embernek még a szerencséje is szegény, szegény embert még az ág is húzza. Az egyik tehene mit gondolt, mit nem, egyszer csak egyet bődült, kettőt rúgott s avval csak kiesett a járomból s egy miccentés alatt vége volt neki. Búsult a szegény ember, hogy majd felvetette a nagy búbánat, hogy még a jó Isten is csak a szegény embert látogatja, próbálgatja. S hogy egész kárral ne maradjon, lenyúzá nagykeservesen a tehén bőrét s elindult vele a városba, hogy valamerről eladja.
Útközben a nagy melegben elfárad, leül az árnyékba pihenni. A bőrt addig kiteríti egy bokorra száradni, mert fele terhe is lesz, jobban is megveszik, ha nem olyan nyers. Amint ott búsul magában a világi élet keserűségei felett, hallja, hogy valami a csoda kopogtatja, vagdalja erőst a száradni kitett bőrt. Nézi, s hát látja, hogy egy fakopogtató vagdalja, de olyan erősen a bőrt, hogy a lába is besuvadott a likon. Megragadja a szegény ember a madár lábát, megfogja a madarat s ahajt a tarisznyába tette. Avval azután továbbindult a maga útjára. Idő megestültével elhatározza, hogy ő ma egyet se megy, hát bévetődik egy jómódú házhoz szállást kérni éjjelre. Nyit bé a házba, hát üres a ház, senki nincsen benn. Jól van, a ház megé kerül, s ott az ablakon át nézi, hogy mikor megy bé az ajtón valami lelkes állat, hogy szállást kérhessen éjszakára.
Egy kis idő múlva jön bé az asszony, egyik kezében bor, a másikban pálinka. Felnyitja a láda fedelét s teszi annak egyik szegletébe. Veszen le a cserepes kályha tetejéről egy szita fánkot, tölti a láda másik szegletébe. Húz ki a sütőből egy sült libát, teszi fel a cserepes tetejére. Azzal dolgához lát. Most már a szegény ember is kijön a ház megöl, s kiáll a kapuba, hogy mikor a gazda megjön, kérjen szállást tőle.
Nemsokára jön is haza a gazda a szántóból. Kéri a szegény ember a szállást.
– Hogyne adnék, földi – feleli a gazda –, kerüljön csak bennebb!
Na, bemennek. Hát az asszony fekszik s jajgat. Mondja a gazda:
– Éhesek vagyunk, asszony, adj valamit ennünk, mert egy napi szántás után jól esik a vacsora.
De az asszony csak mondja a maga panaszát, hogy ő egész nap milyen beteg volt, még vacsorát se készíthetett. A szegény ember tüstént látta, hogy itt alighanem kutya van a kertben. Eléveszi a madarát s elkezd vele bíbelődni.
Kérdi a gazda:
– Miféle madár az ott a kezében, atyafi?
– Hm! – mondja a szegény ember. – Ez osztán jövendőmondó.
– Jövendőmondó? Hát osztán tudna igazat mondani?
– Igen ez annak, aki kívánja – mondja a szegény ember.
– Hallom hát! Szívesen megfizetem, ha igazat mond.
Elkezdi a szegény ember alattomban csípni a madár lábát, hogy az fájdalmában cseregni kezd.
– Mit mond az a jövendőmondó, te szegény ember? – kérdi a gazda.
– Ez azt mondja, hogy a kemence tetején egy sült liba vár gazduramra.
– Igaz-e ez, feleség?
– Igaz biz az, édes uram.
– Hát akkor vedd elé, kedves feleségem, hogy együk meg ehejt! Éppen jól fog esni egy napi szántás után.
Na jó, hát újra csípni kezdi alattomban a szegény ember a madarát, hogy az még jobban elkezd cseregni.
– Mit mond még, te szegény ember, az a jövendőmondó?
– Ez azt, édes gazduram, hogy a láda jobb szegletében bor s mézes pálinka vár gazduramra.
– Igaz-e ez is, feleségem?
Mondja az asszony:
– Igaz biz az, édes uram.
– Hát vedd elé, kedves feleségem, hiszen az ad erőt egy napi szántás után, s a holnapi munkához!
Újból csípi alattomban a szegény ember a madarát. Csereg a madár.
– Hát még mit mond az a jövendőmondó, te szegény ember?
– Ez azt, gazduram, hogy a láda bal szegletében is van egy csomó puha fánk gazduram részére.
– Ez is igaz lenne, édes feleségem?
– Hát az is igaz, az is úgy van, édes uram.
– Vedd elé hát, feleség, hogy csapjunk ehejt egy vidám napot ezzel a jó atyafival! Hanem te szegény ember, add el nekem azt a jövendőmondót, jól megfizetek érte!
Na, elég az hozzá, hogy a gazda is nagy örömében megvevé a jövendőmondót két szép kajla ökörért s egy búzával rakott szekérért. Avval nekikerekedék másnap az ember, el haza a jövendőmondója árával.
S ahajt olyan szerencsével szorgalmatoskodott, olyan ügyébevaló hatökrös gazda lett belőle, hogy még az uraság se különb, s fogjuk rá, hallák-e, hogy még ma is él, hogyha meg nem halt.

Hozzászólások
Szavazás
Mi a véleménye arról, hogy őszig zárva maradnak az iskolák?







eredmények
szavazatok száma 2458
szavazógép
2020-01-04: Színház az egész világ - Nagy B. Sándor:

Kockázatos mélységek fölött

Pálffy Tibor színművésznek volt már néhány rendezői próbálkozása, és egyre komolyabban foglalkoztatja ez a kihívás: jelenleg rendezői mesterit végez Marosvásárhelyen. Vizsgamunkaként állította színpadra Ivan Viripajev Illúziók című darabját, melynek december 13-án volt a bemutatója Sepsiszentgyörgyön a Tamási Áron Színház kamaratermében.
2020-01-04: Kiscimbora - :

Tél apó (Cigány mese)

Egyszer volt, hol nem volt, egy sűrű erdő szélén volt egyszer egy házikó. Itt élt egy öregember meg egy öregasszony. Szegények voltak, de serényen dolgoztak. Megtakarított kis pénzecskéjüket egy harisnyaszárban tartották.