Gondot okoznak a nyugdíjak

2020. január 10., péntek, Belföld

Nehéz helyzetbe hozza a kormányt a szeptemberben esedékes – de még az előző, szociáldemokrata kormány által megszavazott – 40 százalékos nyugdíjemelés: habár Ludovic Orban miniszterelnök szerdán is bejelentette, hogy a szükséges összeg szerepel a költségvetésben, mert a jelenlegi parlamenti többséggel kevés esély van a vonatkozó törvény módosítására, megjegyezte: egyetért a román jegybank elnökével abban, hogy az ilyen emeléseket gazdasági realitásokra kellene alapozni.

  • Fotó: Antena3
    Fotó: Antena3

Idén egyébként két szakaszban emelik a pedagógusok béreit is (kisebb mértékben januártól és nagyobb mértékben szeptembertől, amikor elérik a 2022-es szintet), a gyermekpénzt pedig megduplázzák, mert Klaus Iohannis államfő közölte, hogy nem fogja visszautasítani a törvény kihirdetését. Iohannis azt is elmondta: az SZDP nyugdíjtörvénye egyenlőtlenségeket hozott létre a rendszerben, amelyeken javítani kell, hogy „méltányos legyen, fenntartható, és nőjenek a nyugdíjak, mert ezt akarjuk”. A nyugdíjkorhatár növeléséről – Raluca Turcan kormányfőhelyettes szintén szerdán közölte, hogy létezik egy tervezet, amelynek értelmében 70 éves korig maradhatnak állásban a munkavállalók – kijelentette: ez csak egy lehetőség lesz azok számára, akik 65 éves koruk után is dolgozni akarnak majd, az általános nyugdíjkorhatár módosítását nem tervezik.

 

Isărescu figyelmeztetése

„Amikor mindössze 4 százalékos a gazdasági növekedés, ügyelni kell a nyugdíjpont szeptember 1-jétől esedékes 40 százalékos emelésével, ha nem akarunk negyven évet a pénzügyi pusztában bolyongani” – figyelmeztetett szerda este Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója. „Legyünk már komolyak a számokat illetően. (...) Itt csak politikai megoldás létezik. Tehát nincs pénzügyi és gazdasági megoldásunk. Ha a gazdaság 4 százalékkal növekszik, akkor nem növekedhet valami 40 százalékkal, mert nem holmi marginális dologról van szó, hanem az ország aktív lakosságának feléről beszélünk. Mennyi filozófia kell ide? Valóban nehéz a megoldás, de politikai és társadalmi megoldásról lehet szó” – jelentette ki. Isărescu szerint az nem kérdés, hogy van-e pénz a nyugdíjak emelésére, mert „Romániának nem költségvetési többlete, hanem költségvetési hiánya van, és ez azt jelenti, hogy nincs pénz”. Hozzátette: a jegybankot foglalkoztatja az ország pénzügyi helyzete, és támogatja a kormány „lépésről lépésre” politikáját, mert a gazdaság ebben az évben aligha bírna ki egy „brutális” kiigazítást – ehelyett egy „fenntartható korrekciót” támogat a jegybank. Először tisztázni kell az év végi költségvetési helyzetet, mivel a deficit jóval meghaladja a 3 százalékot. Ezt a többletet finanszírozni kellett, de ez volt a megfelelő eljárás, mert még nagyobb problémát okozott volna, ha csak azért halasztják el a kifizetéseket, hogy betartsák a 3 százalékos GDP-arányos hiánycélt. Isărescu meglátása szerint az utóbbi években gyakorolt prociklikus gazdaságpolitikából igen nehéz kilépni.

A jegybank vezető közgazdásza, Valentin Lazea korábban azt állította, hogy a nyugdíjpont 2020. szeptember 1-jétől esedékes, 1775 lejre történő emelésének elhalasztása az egyetlen olyan intézkedés, amely képes az államháztartási hiányt közel hozni a GDP 3 százalékához, de még így sem marad alatta. Kifejtette: a nyugdíjpont értéke 2019. szeptember 1-jén 1265 lejre nőtt, és ez 2019 utolsó négy hónapjában 10,3 milliárd lejes, vagyis a bruttó nemzeti termék (GDP) 0,3 százalékát kitevő hiányt okozott, 2020-ban pedig ennek nyomán a GDP 0,9 százalékának megfelelő hiány keletkezik. Ha pedig a nyugdíjpont további 40 százalékkal nő, azaz eléri az 1775 lejt, ez további 10,6 milliárd lejes, vagyis a GDP 0,96 százalékának megfelelő hiányt okoz 2020 utolsó négy hónapjában, és 31,8 milliárd lejes, vagyis a GDP 2,7 százalékának megfelelő hiányt a 2021-es évre. Ennek megfelelően a GDP 3 százalékát kitevő hiány helyett, kizárólag a nyugdíjtörvény módosításának következményeként, 2020-ban 4,5, 2021-ben pedig 5,7 százalékos költségvetési hiányra számíthatunk.
A nyugdíjpont, a nyugdíjak indexálásához használt legfontosabb mutató értéke 2019 szeptemberétől 15 százalékkal nőtt, 1100 lejről 1265 lejre, és 2020 szeptemberétől a nyugdíjtörvénynek megfelelően 40 százalékkal emelkedik, azaz 1775 lej lesz.

 

Eltörölnék a speciális nyugdíjakat

Rendkívüli parlamenti ülésszak összehívását kezdeményezi a speciális nyugdíjak eltörlésére Florin Roman, az NLP képviselőházi frakcióvezetője. Az erre vonatkozó tervezetet – amely a katonákon és a rendőrökön kívül minden más kategória esetében eltörölné a külön nyugdíjat – az NLP nyújtotta be, és ha átmenne, a megtakarításból a kormány fedezni tudná a gyermeknevelési pótlék emelését, amelyet a parlament december végén szavazott meg. A jogszabályjavaslatot a képviselőház munkaügyi bizottsága már decemberben kedvezően véleményezte, de még nem került a plénum elé. Az SZDP ideiglenes elnöke, Marcel Ciolacu – aki a képviselőház elnöke is – már közölte, hogy meg fogják szavazni a külön nyugdíjak eltörlését és az áfa csökkentését is, akár rendes, akár rendkívüli ülésszakban kerülnek napirendre – ugyanakkor azt is bejelentette, hogy az SZDP ebben a parlamenti ülésszakban egészen biztosan benyújt egy bizalmatlansági indítványt az Orban-komány ellen. Az aláírások gyűjtését februárban kezdik meg, de az indítvány benyújtásával megvárják az alkotmánybíróság döntéseit az általuk benyújtott óvások ügyében.

Hozzászólások
Szavazás
Ön készül nyaralni idén?








eredmények
szavazatok száma 1811
szavazógép
2020-01-10: Nyílttér - :

Fiatalok évzárója

Milyen szép is egy iskolai évzáró ünnepség! Ilyen volt a szentivánlaborfalvi SZIA ifjúsági szervezeté is, amely egy sikerekben gazdag esztendőt zárt le 2019. december 28-án este a közösségi kultúrházban.
2020-01-10: Belföld - :

Megszűnt a kapzsisági rendelet

Végre megszüntettük az ördögi 114-es sürgősségi kormányrendelet káros hatásait – közölte tegnap Ionel Dancă, a miniszterelnöki kabinet vezetője, miután a rendeletet módosító jogszabály megjelent a Hivatalos Közlönyben és ezzel életbe lépett.