A bibliográfialiag ismeretlen nyomtatványt valamikor 1681. december 9. után, valószínűleg Bécsben adták ki. A dokumentum a Szent Korona negyedik soproni tartózkodásáról és Pfalz-Neuburgi Eleonóra Magdolna Terézia királyné-koronázásáról tudósít.

A rendekkel való újabb kiegyezés szimbolikus lezárásaként I. Lipót király harmadik feleségét 1681. december 9-én koronázták magyar királynévá, amely az akkor már közel fél éve tartó or­szággyűlés méltó lezárása volt. A témával eddigi ismereteink szerint két írás fog­lalkozott, amelyeknek a Habsburg-udvar titkára, Johannes Probst a szerzője, s mindkettőt 1682-ben Bécsben írták.

A Központi Antikvárium árverésén vásárolt nyomtatvány 13 pontba szedve ismerteti a Szent Korona bevonulásának menetét, majd 26-ban a királyné megkoronázásának ceremóniáját. A tartalmi hungarikum mind a magyar koronázás- és parlamentarizmuskutatás, mind a magyar historiográfia és könyvtörténet szempontjából kiemelkedő fontossággal bír, jelentőségét ráadásul tovább növeli, hogy a 16–17. századi magyar koronázásokról viszonylag kevés egykorú vagy közel egykorú önálló kiadvány jelent meg – közölte az OSZK.

A kutatások új eredményei beemelhetik a köztudatba Sopron városát is a koronázóvárosok sorában. Pálffy Géza, a Lendület Szent Korona Kutatócsoport vezetője fényt derített a korona eddig alig ismert soproni tartózkodásaira. A magyar történelem során négy alkalommal összesen mintegy két hónapig volt a városban az ereklye. Ott koronázták meg III. Ferdinándot 1625-ben (bár csak apja halála után, 1637-ben lépett trónra) és két királynét 1622-ben, illetve 1681-ben. Ennek köszönhetően Székesfehérvár, Pozsony és Buda mellett koronázóvárosaink sorába került Sopron is.