Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Úgy véli, az országcsonkítás kedvezően hatott a nemzetgazdaságraTrianon előnyeit ecseteli egy történész

2020. január 11., szombat, História

Pósán László fideszes országgyűlési képviselő és történész reagált Gyáni Gábornak az Élet és Irodalomban megjelent döbbenetes cikkére, amelyben részben az ország megcsonkításának áldásos hatásairól értekezett a balliberális történész. Gyáni gondolata szerint a fejletlenebb területek elvesztésével ballaszttól szabadult meg az ország. Pósán László szerint, ha így gondolkodik a baloldal, akkor csak idő kérdése lehet, mikor fogja valaki ugyanezt mondani egyes borsodi, szabolcsi, nógrádi vagy baranyai térségekről.

Pósán, aki maga is történész, és akinek véleménye szerint amellett, hogy az írás sérti a határon túl élő magyarokat, még borzasztóbb kép rajzolódik ki, ha a cikk érvelését a jelenkori állapotokra vetítjük ki.

– A magterületekhez képest kevésbé fejlett régiók esetében nem biztos, hogy megéri a felzárkóztatásra fordított erőfeszítés, egyszerűbb azokról lemondani – jegyezte meg Pósán László. Szerinte ez a gondolat hasonló ahhoz a baloldal által időről időre hangoztatott állításhoz, amely szerint a főváros (magterület) fejlett, felvilágosult, a vidék pedig mucsai és elmaradott. – Csak azt nem értem, hogy a fejlettségbeli különbségek mérséklésére szolgáló európai uniós alapok létét Gyáni Gábor és elvbarátai miért nem e cikkben vázoltak alapján minősítik – ironizál Pósán.

Pósán László Gyáni Gábornak küldött teljes válasza:

Gyáni Gábor látszatra szakmai, objektívnek tűnő megközelítésben írt az 1920. évi trianoni békediktátumról, de valójában e nemzeti tragédia centenáriumi évének kezdetén egy politikai értelemben motivált, a nemzeti identitást fontosnak tartó hazai társadalom többsége számára provokatív írást publikált, amikor relativizálja a történeti magyar állam megcsonkítását, sőt, sok vonatkozásban annak inkább pozitív jellegét bizonygatja. Azt írja, hogy az I. világháborút lezáró trianoni békével a megcsonkított Magyarország a teljes értékű nemzetállami szuverenitás birtokába került, a nemzetállami szuverenitás pedig etnikai homogenitással járt együtt. A történeti források – amelyek alapján a történészek dolgoznak – azonban ennek ellentmondanak. A magyar delegáció a béketárgyalásokon szakmai érvek sokaságával éppen azt bizonyította, hogy a magyar szuverenitást a békediktátum csorbítja, mert a harmadára zsugorodó ország elveszíti gazdasági önállóságát és ezzel együtt önrendelkezési képességét is.

A szuverenitásnak ez a kizárólag közjogi értelmezése jellemzi ma is a balliberális oldalt, ezért nem volt véletlen, hogy a szuverenitás gazdasági-pénzügyi kérdése a 2010. évi kormányváltást követően is a politikai viták előterébe került. De az etnikai homogenitásra vonatkozó állítás félrevezető, hiszen a magyar etnikum igen nagy hányada került el az anyaországtól, családok tízezreit szakították el egymástól, s a maradék ország határain belül ugyancsak voltak szép számban nemzetiségek (különösen németek). Az írás azt elismeri, hogy a Felvidék és Erdély mezőségi régiójának, a Partiumnak és a Bácskának fontos ipari és városi központjai elkerültek az országtól, és úgy fogalmaz, hogy a Magyar Királyság legelmaradottabb térségei, legarchaikusabb társadalmai is, mint Kárpátalja (Munkáccsal és Beregszásszal), a Székelyföld vagy a Felvidék északkeleti része, kívül rekedtek az új országhatárokon. Ebből vezeti le azt a következtetését, ami írásának provokatív, és politikailag motivált tartalmat ad.

Állítja, hogy e területek elvesztése súlyos balaszttól „szabadította meg” a trianoni országot, mert az előbb vagy utóbb hallatlanul nagy erőfeszítésekre kényszerült volna azért, hogy a központi magterületek színvonalára emelje, hozzájuk közelítse ezeket az elmaradott régiókat, olykor anakronisztikus helyi társadalmakat. Gyáni Gábor azt állítja: akár még örvendezhetünk is annak, hogy volt egy Trianon, mert így mekkora erőfeszítéstől menekültek meg a központi magterületek. Ezzel beállt abba a gyalázatos sorba, ami Medgyessy Péterrel kezdődött, aki Erdély elcsatolásának évfordulóján koccintott a román miniszterelnökkel, az erdélyi magyarokat a 23 millió román közé soroló Kovács Lászlóval, a határon túli magyarokról szóló népszavazás ellen kampányoló, szavazati jogukat azóta is elvitató Gyurcsány Ferenccel folytatódva az új SZDSZ-ként fellépő Momentumban csúcsosodott ki, amikor magyar politikai erőkkel szemben román vagy szlovák pártok mellett kampányoltak.

Gyáni Gábor írása az ÉS-ben csak látszatra szakmai tartalmú, valójában ennek a baloldali, liberális politikai gondolatnak az elvi alátámasztása. Mélységesen sérti a határon túl élő magyarokat, az anyaországban élő, de nemzeti identitását fontosnak tartó embereket. Ha érvelését a jelenkori állapotokra vetítjük, akkor még elborzasztóbb kép rajzolódik ki: a magterületekhez képest kevésbé fejlett régiók esetében nem biztos, hogy megéri a felzárkóztatásra fordított erőfeszítés, egyszerűbb azokról lemondani. Ha olyan egyszerű kijelenteni, hogy Kárpátalja, Székelyföld vagy Északkelet-Magyarország elcsatolása igazából nem tekinthető veszteségnek, csak idő kérdése lehet, mikor fogja majd valaki a baloldalon ugyanezt mondani a borsodi, szabolcsi, nógrádi vagy baranyai térségekről.

Gyáni Gábor ezzel az írásával újabb muníciót kíván nyújtani a több évtizedes múltra visszanyúló, alapvetően hasonló szellemi beállítódásból fakadó felvilágosult, művelt, okos és fejlett főváros (magterületek), valamint az elmaradott, buta, mucsai jelzőkkel illetett vidék szembeállításának. Csak azt nem értem, hogy a fejlettségbeli különbségek mérséklésére szolgáló európai uniós alapok létét ő és elvbarátai miért nem e cikkben vázoltak alapján minősítik.

Bácskai Balázs / Magyar Nemzet

Hozzászólások
Szavazás
Mi a véleménye arról, hogy őszig zárva maradnak az iskolák?







eredmények
szavazatok száma 2163
szavazógép
2020-01-11: Magazin - :

Vicces templomi kiírások

Az aleteia.org katolikus honlap vicces összeállítást közölt olyan templomi kiírásokkal, amelyek a híveknek adnak tájékoztatást különféle közérdeklődésre számot tartó témában.
2020-01-11: Élő múlt - :

Radu Preda: A kommunizmus bűnei: egy máig rendezetlen tartozás (Harminc év után)

Üdvözlöm néhány közismert személy nyílt levelét, akik a kommunizmus bűneinek szentelt különleges igazgatóság felállítását kérik az országos főügyészségen belül. Még nem túl késő. Az a lényeg, hogy akarják is ezt.