Meleșcanut akkor választották házelnökké, amikor pártja, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (LDSZ) kilépett Viorica Dăncilă szociáldemokrata miniszterelnök kormányából, és ellenzékbe vonult, Călin Popescu-Tăriceanu LDSZ-elnök pedig lemondott a szenátus elnöki tisztségéről. Meleșcanut a Szociáldemokrata Párt (SZDP) körül kialakult parlamenti többség választotta meg, de akkor még az LDSZ tagja volt, és saját pártja nem őt támogatta. Az SZDP azokban a napokban kormányzati és parlamenti tisztségek felajánlásával próbálta rávenni az LDSZ törvényhozóit, hogy a pártvezetés döntésével szembefordulva ne vonuljanak ellenzékbe, és továbbra is nyújtsanak parlamenti támogatást a Dăncilă-kormánynak. Meleșcanut később az LDSZ kizárta, amiért elfogadta az SZDP által számára felajánlott házelnöki tisztséget, és – több más, akkor ellenzékben lévő párttal összefogva – alkotmányossági óvást emelt a szerinte szabálytalan, a házszabályt is sértő megválasztása ellen.

Az alkotmánybíróság – többszöri halasztás után – tegnap csak annyit közölt, hogy szavazattöbbséggel helyt adott az óvásnak, és alkotmányellenesnek minősítette a felsőház elnökének megválasztásáról szóló 2019. szeptember 10-i szenátusi határozatot. A megfellebbezhetetlen alkotmánybírósági határozat akkor lép hatályba, ha majd az indoklással együtt megjelenik a Hivatalos Közlönyben.

Meleșcanu az esetleges lemondását firtató újságírói kérdésre azt mondta: a taláros testület indoklásának közzétételéig ellátja házelnöki feladatait. Hozzátette: az alkotmánybírósági határozat premiernek számít, ezért meg kell várni az indoklást, és az abban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. A Nemzeti Liberális Párt máris bejelentette, hogy a felsőház elnöki tisztségére ugyanazt az Alina Gorghiut javasolják, aki tavaly szeptember 10-én is pályázott erre a tisztségre, de akkor csupán 59 voksot kapott, míg Teodor Meleșcanura 73-an szavaztak.

Meleșcanu ellen kedden a Kommunizmus Bűneit Kutató és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet is vizsgálatot indított azzal a gyanúval, hogy a kommunista Románia külügyminisztériumának egyik alacsonyabb rangú tisztségviselőjeként félretájékoztatta a nemzetközi intézményeket az 1989-es temesvári népfelkelés idején. Ezzel kapcsolatban Meleșcanu tegnap azt mondta, a szóban forgó bécsi ülés végén Svájc nagykövete – aki az ülés munkálatait is vezette – információkat kért a román küldöttségtől a temesvári helyzetről. „Mivel a román delegációból akkorra már csak én, a titkár maradtam a teremben, a következőket mondtam: semmiféle információt nem kaptam az országból a temesvári eseményekkel kapcsolatban. Láttam a külföldi sajtóban, hogy összecsapások voltak a katonaság és a tüntetők között, amelyek emberáldozatokat is követeltek. Végül azt mondtam, hogy amennyiben ezek az információk beigazolódnak, a vétkeseknek vállalniuk kell a felelősséget.” Meleşcanu szerint akkor a román külügyminisztérium „olyan helyzetben volt”, hogy nem tudott információkat, utasításokat küldeni nekik.