„Bízzatok, én vagyok, ne féljetek.” Máté 14,27
Uram, Istenem,
nehezen ébredő reménységgel indulunk az új év kezdetén. Reménységünk rőzséit sziklaperemeken, mély szakadékok felett nehezen gyűjtögettük. Rohanás közben, halálos betegségünkben, megcsúfoltatásunk óráiban annyiszor cserbenhagyott emberi reménységünk, ez a földiekkel játszó égi tünemény. Add, hogy ragaszkodjunk a tőled nyert és általad jóváhagyott reménységeinkhez. Köszönjük, Uram, hogy egy fontos dologra megtanítottál. Köszönjük, hogy megtanítottál az újrakezdés örömére és lehetőségére.
Áldunk és magasztalunk, hogy ez az új év is az újrakezdés lehetősége. Add, hogy ne nézzünk hátra, mint Lót sóbálvánnyá változott felesége. Add, hogy elfelejtsünk minden rosszat és hiábavalót a tegnapból, add, hogy tudjuk átmenteni az újesztendő révén a szépet és a tisztát, hitvesünket és gyermekeinket, az unokáinkat és a tőled való reménységeinket.
Arra kérünk, Atyánk, ne engedd, hogy ebben az esztendőben mellénk szegődjön a közöny, míg szélsebesen telnek, tűnnek ez új esztendő napjai. De kegyelmesen engedd meg, hogy a te látásoddal lássuk ez új év eseményeit és jelenségeit. Kérjük a türelem lelki ajándékát, hátha ez, mint a jó táplálék, erővé változik lelkünkben erőtelenségünk közepette, és így bátran haladhatunk célegyenesen előre az örök élet útjaiban.
Atyánk, Istenünk, látod, hogy miként siettet az idő bennünket. Add, hogy élő reménységgel, semmit sem tétovázva, semmiben sem bizonytalankodva induljunk. Add, hogy álmodhassunk szabadságunkról. Add, hogy tervezhessük új életünket.
Hozzád fordulunk, jó Atyánk, és hívunk: jöjj hozzánk, és áldd meg ezt az új esztendőt egyházad és híveid életében. Végtelen kegyelmeddel és gazdagságoddal szent neved dicsőségére megcselekedheted ezt. Ámen.
Csiha Kálmánné