Pozitívan fogadta az Európai Bizottság a nyolc éve elindított Minority SafePack európai kisebbségvédelmi kezdeményezés alapján kidolgozott javaslatokat, amelyek alapján július 10-éig hoz majd döntést arról, hogy megindítja-e a jogalkotási folyamatot – közölte Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke Brüsszelben tegnap.
A képviselő az RMDSZ és a FUEN által indított kezdeményezés európai bizottsági bemutatása után elmondta, a megbeszélésen világossá tették, hogy az Európai Unió tagországaiban asszimilációnak kitett kisebbségi nyelvek és kultúrák részei az európai kulturális örökségnek, ezért védeni kell őket. A kisebbségek jogainak védelme az EU feladata is, nem kizárólag a tagállamok hatáskörébe tartozónak kellene tekinteni – fogalmazott.
Vincze Loránt arra emlékeztetett, hogy a tagjelölt országoknak meg kellett felelniük olyan politikai kritériumoknak, amelyek betartását csatlakozásuk után nem kérték számon rajtuk, de a régebbi tagországok maguk sem teljesítenek. Ezzel összefüggésben kiemelte, a Vera Jourovával, az európai értékek védelméért felelős biztossal, valamint Marija Gabriel kultúra- és oktatásügyi biztossal folytatott megbeszélésen hangsúlyozták: az egyes tagállamokkal szemben indított jogállamisági vizsgálatok esetén fontos lenne, hogy a kisebbségi jogok védelme is a csomagba tartozzon.
A bemutatott kezdeményezés célja, hogy az EU erősítse a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozók védelmét, támogatva a közösség sokszínűségét. Uniós szintű védelmet és támogatást kér az őshonos európai kisebbségek, nemzeti közösségek, nyelvi csoportok számára. A javaslatok legfontosabb elemei a kisebbségi nyelvek és kultúrák, a kisebbségi nyelvű oktatás védelmére vonatkoznak. Kitér az audiovizuális médiára is, egyebek mellett az adások külföldi sugárzását korlátozó szabályok eltörlése tekintetében, továbbá a kohéziós politika olyan átalakítására, hogy az kedvezőbbé váljon a nemzeti kisebbségek számára is. Továbbá új intézmény felállítását is javasolja annak feltárása érdekében, hogy milyen megoldások, törvényi keretek léteznek az egyes tagállamokban a kisebbségi nyelvekre vonatkozóan.
Ideje volna egy olyan polgári kezdeményezésnek, amely a végére ér, és sikeressé válik. Reméljük, hogy az őshonos kisebbségek védelmét célzó javaslat nyomán elkezdődhet a törvényalkotás az új összetételű Európai Bizottság segítségével – fogalmazott.
Winkler Gyula, az RMDSZ másik EP-képviselője reményét fejezte ki, hogy a bemutatott javaslatok valóban az európai irányelvek részeivé válnak majd. Fontosnak nevezte, hogy az Európai Parlament a kisebbségvédelmi kezdeményezés javaslataira épülő jelentést fogadjon el, ugyanis az új Európa Bizottság ősszel vállalta, hogy oda fog figyelni a képviselő-testület álláspontjára.
Vincze Loránt végezetül arról tájékoztatott, hogy a javaslatról április 10. előtt meghallgatás várható az Európai Parlament illetékes szakbizottságában, amelyet később az EP a plenáris ülésén is megvitathat. Az Európai Bizottság arról tájékoztatott, hogy az EP meghallgatását követően kiértékeli a kezdeményezést, majd tudatja, hogy milyen lépéseket kíván tenni, és milyen érvek indokolják döntését. A brüsszeli testület előtt alapvetően három lehetőség áll: vagy úgy határoz, hogy jogszabályjavaslatot dolgoz ki a kezdeményezés ügyében, vagy egy úgynevezett nem jogalkotási intézkedést hoz, de úgy is dönthet, hogy semmilyen további lépést nem tesz az ügyben.
